Alapjáraton kezd a parlament szeptemberben
Három hét múlva összeül a parlament, ám egyelőre kizárólag olyan, ellenzéki képviselők által jegyzett törvénytervezetek vannak a Ház asztalán, amelyek szinte bizonyosan nem kerülnek napirendre. Az Országgyűlés persze nem marad munka nélkül, hiszen a kormány második félévi jogalkotási programja szerint a kabinet szeptembertől decemberig csaknem ötven törvénymódosításról tárgyal, és ebből negyvenkettőt még az idén el is fogad a parlament. Igaz, októberig legfeljebb fél gőzzel működik majd a Ház, mert addig mindössze négy tervezetről szavazhatnak a képviselők. A nagyüzem novemberben indul be, amikor huszonkettő lesz a penzum, de még decemberre is marad tizenhat előterjesztés.
Az eddigi kodifikációs láz mindazonáltal csillapodni látszik, hiszen a nyári rendkívüli ülésszak nem egészen két hónapja alatt majdnem hatvan különféle, többségében egyéni képviselői javaslatról döntött a parlament. Ami mind ez ideig példátlan teljesítmény, hiszen korábban az új Országgyűlés a megalakulását követően szinte kizárólag a kormányalakításhoz szükséges néhány törvénymódosításról tárgyalt. Most viszont a közjogi berendezkedés alapjait – többek között a választási rendszert, az Alkotmánybíróságot, a közszolgálati médiumok felügyeletét – érintő javaslatok sorát darálták le szinte napok alatt, ráadásul érdemi egyeztetés nélkül.
Az őszi jogalkotási program alapján úgy tűnik, hogy a kodifikáció folyamata visszatér a szokásos kerékvágásba: a tervezeteket végre a kormány dolgozza ki, s azokat remélhetően egyeztetésre bocsátja, majd a parlament elé viszi. A kabinet egyébként nem diktál túl nagy tempót, mert az idén elfogadásra tervezetett negyven körüli előterjesztés az eddig megszokotthoz képest legfeljebb átlagosnak tekinthető. Egy-egy ülésszakon volt már ennél valamivel több, de jóval kevesebb törvényjavaslat is; például az idén tavaszra mindössze féltucatnyi előterjesztéssel készült a végnapjait élő kisebbségi kormány. Figyelemre méltó, hogy megszűnik az alkotmány ad hoc módosításának sokat bírált gyakorlata. Eddig – kizárólag egyéni képviselői indítványra – hatszor nyúltak az alaptörvényhez, de most már talán megvárják, hogy az ígért új alkotmány megszülessék.
Egyelőre a jogrendszer alapjait sem feszegetik tovább. Még kétharmados törvények is csak elvétve szerepelnek a listában, bár ennek most alig van jelentősége, hiszen a kormányoldal önmagában rendelkezik az ezek elfogadásához szükséges többséggel. E körben a legnagyobb falat talán a jogalkotási törvény, ami még 1987-ben született, s az 1990-es évek dereka óta nem sikerült újat alkotni. Az Alkotmánybíróság végül megunta a huzavonát, és az idejétmúlt jogszabályt tavaly december 31-ével megsemmisítette. Ez a törvény határozza majd meg a kodifikáció menetét, az egyeztetések rendjét, s azt, mely társadalmi, illetve szakmai szakszervezetek és milyen feltételekkel szólhatnak bele a jogalkotásba.
Módosítják majd a hivatásos és szerződéses katonák jogállásáról, illetve a honvédelemről szóló –ugyancsak kétharmados – törvényeket is. A változásokra többek között az önkéntes haderő létrehozása, illetve a honvédség vezetési struktúrájának újabb – már sokadik – átalakítása miatt van szükség. A rendvédelmi szervek hivatásos állományára vonatkozó, szintén minősített többséget igénylő szabályozás sem marad érintetlen: nem kizárt, hogy az egyenruhások számára új, az eddigiekhez képest más juttatásokat is ígérő életpályamodellt dolgoznak ki. Ennek része lehet a kedvezményes nyugdíjazás lehetőségének további szűkítése. Változnak a szintén kétharmados idegenrendészeti törvények, ám elsősorban jogharmonizációs okból.
A programban szerepel a fővárosi és megyei kormányhivatalok létrehozásához szükséges törvénymódosítások beterjesztése. A közepes terjedelműnek ígért tervezet elfogadása esetén az egész középszintű közigazgatás átalakul: megszűnik vagy harminc területi kormányhivatal önállósága, és jövő januártól egyetlen gigaszervezet jön létre. Összevonják az adóhatóságot, illetve a vám- és pénzügyőrséget is.
Főként a kormányprogram végrehajtása érdekben több pénzügyigazdasági jellegű előterjesztés is a parlament elé kerül. Természetesen benyújtják a jövő évi költségvetés tervezetét, illetve az azt megalapozó törvénymódosításokat, de lesz közpénzügyi, agrár-, adó- és járulékcsomag, s a villany és a gáz árának megállapítását érintő energiacsomag is. A legtöbb embert talán az érdekelheti, hogy változnak az adózás szabályai: bevezetik az egykulcsos, 16 százalékos szja-t, és egyszerűsítik az adóbevallás szabályait. A fizetésképtelen jelzáloghitelesek helyzetét segítheti a Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozása, amelynek feladata a bedőlt adósságok rendezése lesz.
Lesz egészségügyi, szociális és társadalombiztosítási csomag is. Ha a parlament elfogadja, a gyes ismét három évig vehető igénybe, a nők pedig negyven év után nyugdíjba vonulhatnak. Felülvizsgálják ugyanakkor az ellátásokért fizetendő térítési díjakat, a bentlakásos intézmények esetében pedig áttekintik a –korábban kiátkozott – magántőkebevonásának lehetőségét.
Nem marad el a Btk. újabb módosítása – vélhetően szigorítása –sem: valószínűleg eltörlik azt a közelmúltban született új szabályt, amely meghatározta a kényszergyógykezelés maximális időtartamát. Korábban ez a „büntetés” bármeddig tarthatott, májustól azonban az adott cselekményért kiszabható büntetési tétel felső határa a plafon. Várhatóan eltörlik a szabadságvesztés egy részének felfüggesztését lehetővé tevő szabályt is.
A Jobbik alkotmánymódosítással kívánja kizárni a közéletből az 1990. előtti állami vezetőket, illetve az egykori állampárt vezető tisztségviselőit és az erőszakszervezetek vezető beosztású tisztjeit. Staudt Gábor, a párt főpolgármester-jelöltje szerdai sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a Jobbik húszéves adósságot kíván törleszteni ezzel a kezdeményezéssel, amellyel szerinte végleg lezárható a „mögöttünk álló átkos rendszer”.
A Jobbik alkotmánymódosítási javaslata által érintettek a jövőben nem lehetnének politikusok, állami vezetők, társadalmi szervezet vezető tisztségviselői, vezető beosztású kormánytisztviselők, illetve köztisztviselők és közalkalmazottak, továbbá nem válhatnának rendvédelmi szervek, valamint a Magyar Honvédség vezető beosztású tagjaivá, bírósági és ügyészségi vezetőkké, valamint állami társaságok ellenőrző szervének tagjaivá.
A javaslat aláírói között szereplő Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő kiemelte: idáig nem sok támogatást kaptak a Fidesztől az elszámoltatásra, illetve a „társadalom igazságérzetének visszaadására” szolgáló kezdeményezéseikhez, így most remélik, hogy a kormánypártok is támogatják a Jobbik elképzelését.
A politikus szerint az alkotmánymódosítás az ország legfontosabb feladatának számító morális válságból való kilábalást segítheti, és általa elérhető, hogy „végre ne olyan emberek beszéljenek a demokráciáról, akik az állampárt hű kiszolgálói voltak, mint például Lendvai Ildikó, (...) Gyurcsány Ferenc, vagy Bajnai Gordon”. (MTI)
