Facebook vagy facebukta?
Nem titok, hogy a magyar belpolitikai élet elitje elsősorban azután fogadta el az internetes közösségi oldalak kiemelt jelentőségét, hogy Barack Obama amerikai elnök kampányában a világháló meghatározó szerepet játszott. Az elnökválasztás évében készült felmérés szerint 215 millió amerikai érte el az internetet, ami nagyjából megfelel a szavazati joggal bírók arányának. Az internetet a magyar választások során is felés kihasználták, eleinte csak emailek, kisvideók formájában – utóbbihoz tartozik Gyurcsány Ferenc elhíresült táncos kisfilmje is, ami ugyan hivatalosan Batiz András esküvői ajándékának készült, mégis kormányfői reklám lett belőle. A különböző közösségi oldalak politikai célra való felhasználhatóságát csak az utóbbi időben fedezték fel a pártok, az egyik úttörő Orbán Viktor Fidesz-elnök, jelenlegi miniszterelnök volt.
Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy a Fidesznél járt Obama kampányfőnöke. David Plouffe-ról pedig tudható, hogy a Facebook közösségi honlapot favorizálja. Nos, a magyar Facebook-oldalnak több mint félmillió regisztrált tagja van, a szám pedig folyamatosan bővül. Orbán Viktorról tudható, hogy „nem a modern technika legjobb barátja”, az is nyílt titok volt, hogy Facebook-oldalának szerkesztésében az elnöki stáb jelentős feladatot vállal, igaz, csak Orbán jóváhagyásával.
Annak ellenére, hogy a választási győzelem óta látványosan csökkent a „facebookos aktivitás” a jobboldalon (Orbán egyik utolsó bejegyzése majd három hónapos), a népszerűségi versenyt még mindig a Fidesz elnöke vezeti. A kormányfőnek most több mint 37 400 „követője” van. Volt korábban egy kezdeményezés, amely azt lett volna hivatott bizonyítani, hogy a Facebookon még egy „szép almának” is több követője lehet, mint Orbánnak, de az alma vesztésre áll, a jelenlegi állás szerint mindössze 31 277 rajongót tudott összegyűjteni. Ez utóbbi adat is erős azonban, ha az MSZP politikusainak népszerűségi mutatóit vetjük öszsze, hozzátéve, hogy a facebookos támogatottság egy meghatározott réteg aktivitását mutatja. Mesterházy Attila MSZP-elnöknek több mint kétezer ismerőse és ezerháromszáznál több követője van. A különbség a két párt között is látszik: az MSZP mindössze 443 „rajongót” tudhat maga mögött, míg a Fidesz úgy tizenhétezret.
– Sajátos a verseny, hiszen van, aki ténylegesen közösségi életre használja, mások pedig jó-rossz manipulatív szándékkal. Nekem például ezerháromszáz ismerősöm van, de ezek döntő hányada nálam jelentkezett, kevesebbeket meg én kerestem meg. Sokan regisztrálnak az ellenfeleknél is, hogy lássák az ottani folyamatokat. Biztos vagyok abban, hogy egy-egy ismertebb politikus rajongótáborának legalább egyharmada nem a támogatói kör – nyilatkozta lapunknak Szanyi Tibor, az MSZP önkormányzati kampányának politikai irányítója. A képviselő régóta aktív blogger és „facebookoló”.
Legutóbb a szocialisták kampányába is bevonta a közösségi oldal egyik ismert szimbólumát, a „lájk jelet”, ami adott bejegyzések tetszését jelzi. Szanyi komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy a szocialista jelöltek többségét „felzavarja a Facebookra”, így erősítve a közösségi és választói kapcsolatokat. „A volt miniszterelnökök közül Bajnai Gordon jelenlétét lehet kitapintani, Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc legjobb esetben is dublőrrel dolgoztat. Példaértékű Oszkó Péter és Kóka János, ők valódi vitákat generálnak és ők vesznek ezekben részt, persze az más kérdés, hogy egyetértünk-e velük, vagy sem. A fideszesek lényegében elbújtak, az LMP-sek közül viszont toronymagasan kiemelkedik Vágó Gábor, aki aktív, figyelmes és szellemes. Mi, szocialisták sem állunk rosszul, például Mesterházy Attila, Horváth Csaba, Szabó Zoltán, Harangozó Tamás és én magam is sokat vagyunk online. Harangozó például legutóbb mobiltelefonnal fotózta le, ahogy a miniszterelnök kisbusza a rokkantaknak fenntartott helyen várakozott. A fotó percek alatt kint volt a Facebookon, onnan pedig egyenes volt az útja a sajtóba”, mondta Szanyi, hozzátéve: biztos benne, hogy a harminc év alatti generáció szinte kizárólag az interneten szerzett impulzusok alapján dönt a szavazatáról.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke is saját maga szerkeszti Facebook-oldalát, gyakran mobiltelefonjával készített fényképeket tölt fel és kommentál. A politikus tapasztalatai szerint a magánéleti bejegyzések generálják a legtöbb kommentárt. Azzal kapcsolatban pedig, hogy Orbán Viktornak lényegesen több „rajongója” van, a pártelnök megjegyezte: a „bejelöléseket” mindig ő maga igazolja vissza, nem „jelöl vissza” automatikusan mindenkit.
Az egyik legaktívabb facebookoló politikus az LMP-s Vágó Gábor, aki felszólalásaiban is gyakran idéz az online hozzászólásokból. Az ökopárti politikus stílusosan a Facebookon keresztül nyilatkozott lapunknak. Elmondta, hogy az LMP-nek többezres csoportjai, illetve rajongói oldala van, a facebookos csapatuk pedig folyamatosan kommunikál a választókkal. Vágó maga is napi egy órát tölt fent a Facebookon, ahol nemcsak politikai, hanem személyes információkat, zenéket, képeket is megoszt ismerőseivel. A közösségi oldalnak és a nyílt hozzászólásoknak azonban van árnyoldala is – legutóbb a subba.blog.hu oldalra került fel, az érintettek nevének kitakarásával ugyan, egy részlet Vágó facebookos párbeszédeiből. Ebben egyik ismerőse tette szóvá, hogy még a tavaszi választásokon jelentkezett aktivistának az LMP-hez, nemrég pedig egy kerékpáros riksacég hívta fel állásajánlattal. „Nem lehet, hogy legalább az LMP-nek vigyáznia kellene a hozzákerült adatokra?”, kérdezte az illető, alatta pedig Vágó kommentje: „jogos a kritika, most jobban figyelünk az adatbiztonságra”.
Vasali Zoltán, a Progreszszív Intézet vezető elemzője azt mondja: „Nem véletlen, hogy a Fidesz a tavaszi kampány óta látványosan hanyagolja a Facebookot és az ez ehhez hasonló közösségi oldalakat. Ezek a felületek manapság pont azt a nimbuszt rombolják szét játékos és kritikus cinizmussal, amit millió kért próbál megteremteni egy egész kormányzati kommunikációs apparátus. Gondoljunk csak bele Schmitt Pál esetébe, aki a magyar nyelv megújítása közben pár hónap alatt többet bakizott, mint Medgyessy Péter a saját időszaka alatt, és ez a spontán internetes felületen azonnal meglátszik. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a Facebookon hiába nincs »dislike gomb«, ezen a felületen a kritika mégis erősebb közösségszervező erő, mint a pozitív támogatás”, fogalmazott.
Vasali rámutatott: a jelenlegi kormány bebizonyította magáról, hogy az internetes közösségépítést elsősorban kampányfogásnak tartja. „Akik intenzívebb időszakban figyelték a fideszes prominensek közösségi próbálkozásait, érezhették az erőltetettséget. Pedig konzervatív oldalon is van olyan viszonyítási pont, akire érdemes odafigyelni. David Cameron brit kormányfő pár éve csak annyit tett, hogy nap mint nap videókkal és bejegyzésekkel kötötte le szimpatizánsai figyelmét. Mondhatnánk, hogy a győztes a kormányzással van elfoglalva, csakhogy ez a hűtlenség politikai hovatartozástól függetlenül jogosan bánthatja a követők érzékenységét. A közösségépítésnek komoly rövid és hosszú távú haszna van, de épp ilyen erős romboló erővel is bírhat, mondta a Progresszív Intézet munkatársa.