Gamauf János főtörzsőrmestert augusztus 4-re virradóra Alsóörsön, egy közúti igazoltatás közben lőtték le. A lövöldözésben egy az ellenőrzött autóban utazó 21 éves férfi is meghalt. A feltételezett elkövető később öngyilkos lett. Alig egy-két nappal a lövöldözés után arról kezdtek cikkezni a lapok, hogy a főtörzsőrmester meleg volt, feltételezett gyilkosával pedig viszonya volt.

A falubeliek, akik állításuk szerint ismerték őket, úgy tudták, hogy egy pár voltak, a tetthely közelében lévő egyik szórakozóhelyen rendszeresen találkoztak. A család annyit közölt, hogy a rendőrről megjelent állítások „fele sem igaz”. A nyomozásban részt vevő rendőri vezetők elismerték, hogy a gyilkosságban lehetséges indítékként szerepel a szerelemféltés.

Azt azonban nem tudták bizonyítani, hogy a főtörzsőrmester és a feltételezett gyilkos szexuális érdeklődése azonos lett volna, ezért nem tudni, hogy a célpont valóban Gamauf János volt, vagy más, ott álló rendőrrel is végzett volna az elkövető. Korábban beszámoltunk arról is, hogy Gamauf János szexuális identitása a rendőrségen belül ismert volt, de a hatóságok a feltételezett gyilkos több magyar barátnőjét is azonosították.

– Ez az eset felhívta a figyelmet egy olyan kérdésre, amelyről a rendőrség szívesebben hallgat: a meleg rendőrök problémáira – mondja Németh Zoltán nyugalmazott rendőr alezredes. Ő egyike volt azon kevés rendőrnek, aki nyíltan vállalta szexuális beállítottságát. Szerinte az alsóörsi ügyben „kettévált a testület”, a közvetlen kollégák, főnökök megemlékeztek az áldozatról, méltatták az elhunytat, a rendőri vezetők viszont hallgattak róla.

Németh Zoltán tavaly év elején, még aktív rendőrként döntött úgy, hogy egy melegrendezvényen vállalja másságát a nyilvánosság előtt. Nem egyedül ült ki a közönség elé: egy kollégája is csatlakozott hozzá. A rendőrségen jó előre bejelentette, hogy mire készül. – A munkámban soha, sem a bejelentés előtt, sem utána nem származott károm abból, hogy meleg vagyok – állítja. Vezető beosztásban dolgozott, a kollégái mindig becsülték, „azt nézték, hogy milyen szakember vagyok, nem azt, hogy milyen a beállítottságom”.

Amikor kiállt a nyilvánosság elé, több rendőr megkereste, tanácsot kért, megosztotta vele kételyeit. – Körülbelül 30-40 levelet kaptam rendőröktől. Nem állította mindegyik, hogy meleg, voltak, akik csak kíváncsiskodtak. De voltak köztük olyanok is, akiket velem ellentétben értek támadások a munkahelyükön a beállítottságuk miatt – mondja. Éppen ezért döntött úgy, hogy megpróbál szervezni egy egyesületet a meleg rendőröknek. Olyan közösséget akart létrehozni, ahol segítséget, tanácsot, támogatást kérhetnek, s hosszú évek hallgatása után őszintén beszélhetnek. A kutatók egyetértenek abban, hogy a társadalom körülbelül nyolc százaléka lehet meleg. Az olyan szervezetekben, mint a rendőrség vagy a tűzoltóság, tehát a hangsúlyozottan maszkulin munkahelyeken ez az arány némileg magasabb. Tehát a 45 ezer fős rendőrségben körülbelül négyezer ember lehet érintett.

Az ötlet nem talált támogatókra a rendőri vezetésben. Németh Zoltán szerint enélkül pedig nem érdemes létrehozni az egyesületet. – Hiába alakít valaki egy ilyen szervezetet, ha a rendőrség nem teszi közzé, nem hívja fel rá a dolgozók figyelmét. Addig nem jutottam el a rendőri vezetéssel, hogy erről a témáról érdemi párbeszéd kezdődjön – állítja. Azt szerette volna, ha a rendőri vezetés kiküld egy körlevelet, amelyben leírják, hogy alakul egy ilyen szervezet, s aki akar, forduljon hozzájuk bizalommal.

Szerinte nemcsak a meleg rendőröknek, hanem a meleg áldozatoknak is segíthetnének. Munkája során ugyanis nem egyszer tapasztalta, hogy a bűncselekmények meleg áldozataiban volt némi bizalmatlanság a rendőrség iránt, elsősorban azért, mert a szervezetet a melegek egy része is homofóbnak tartja.

– Az én karrieremet soha nem gátolta, hogy nyíltan vállaltam a másságomat, de úgy tűnik, hogy szervezeti szinten nem akarnak tudomást venni a meleg rendőrökről – fogalmaz. Pedig szerinte ezek az emberek olyan speciális problémákkal küzdenek, akár a magánéletükben, akár a munkájukban, amelyeket nem mindig tudnak vagy akarnak megbeszélni a rendőrségi pszichológussal. Vagy éppen a pszichológus nem tudja megbeszélni velük. – Bevallom, volt olyan, hogy tudatosan felvetettem a kérdést a pszichológusnál, előálltam a beállítottságommal kapcsolatos problémáimmal, de egyszerűen nem tudta hova tenni a témát – emlékszik. Németh Zoltán úgy látja: ha az alsóörsi tragédia nem is, de más öngyilkosságok, esetleg gyilkosságok megelőzhetők lennének egy ilyen egyesület segítségével.

Németh Zoltán nem tartja nagyobb kockázatúnak egy meleg rendőr alkalmazását, mint egy heteroszexuálisét. Különösen akkor nem, ha a meleg rendőrnek is annyi lehetősége lenne a problémái kibeszélésére, mint a heteroszexuálisnak. Amikor ő rendőrnek jelentkezett, a homoszexualitás még kizáró ok volt – ma már nem az, amit ő is természetesnek tart. (Akkor még házasságban élt, ezért nem merült fel ez a kérdés a felvételénél.) Németh Zoltán tavaly nyugdíjba ment. Azt mondja, több olyan aktív rendőrt ismer, akik még vállalkoznának vele egy ilyen szervezet létrehozására.

Ötödször rendezték meg július elején Bécsben az Európai Meleg Rendőrök Konferenciáját. A konferencián részt vett az osztrák belügyminiszter, Mariah Fekter, Gerhard Pürstl bécsi rendőrkapitány és Karl Mahrer bécsi tartományi rendőrfőnök is. Az Európai Meleg Rendőrök Egyesületének jelenleg kilenc tagja van: Ausztria, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Németország, Olaszország, Skócia és Spanyolország országos szervezete. Legfőbb célkitűzésük a diszkrimináció, elsősorban a szexuális orientáció alapján való megkülönböztetés elleni harc.

Németh Zoltán: Azt nézték, hogy milyen szakember vagyok, nem azt, hogy milyen a beállítottságom