Falugazdászok bizonytalanságban
Július 9-től visszavonásig szünetel a falugazdász ügyfélfogadása – ez a felirat fogadja a tanácsot kérő gazdákat a szatymazi Dankó Pista Művelődési Ház kapujában. A szatymazi gazdáknak Balástyára vagy Szegedre kell utazniuk, ha a szolgáltatást igénybe akarják venni. Csongrád megyében másutt is csak ott lehet a falugazdásszal találkozni, ahol lakik – noha egy-egy szakember több települést is ellát. Neve elhallgatását kérő informátorunk szerint a Vidékfejlesztési Minisztériumban zajló átszervezés miatt zárolták a földművelésügyi igazgatóságoknál a dologi kiadásokat – sem a hivatali gépkocsikat nem lehet használni, sem kilométerpénzt nem fizetnek a saját kocsi használatára. Emiatt nem tudnak utazni a falugazdászok.
Az érintett települések polgármesterei attól tartanak: ismét veszélybe kerül az 1994-ben alakult, és azóta több alkalommal is átszervezett, sőt megszüntetni próbált falugazdász-hálózat. Jelenleg öszszesen 650 falugazdász dolgozik az országban köztisztviselői státusban, további 200 pedig a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban a Magyar Agrárkamaránál. Korábban egy ideig vállalkozóként is dolgoztak falugazdászok. Volt egy időszak, amikor teret nyert az a törekvés, hogy a szolgáltatást igénybe vevő gazdák fizessék meg a tanácsadást, pályázatírást. Abban megegyeznek a vélemények, hogy a legjobb színvonalú munkát a biztos köztisztviselői állással, a bértábla szerinti, magasabb fizetéssel rendelkező falugazdászok végzik. Hallani olyat, hogy a vállalkozóként dolgozók, de még a kamarai alkalmazásban állók is igyekeznek a gazdáktól külön pénzt kérni.
Kormányos László, Szatymaz polgármestere maga is vállalkozó falugazdász volt 2000 és 2004 között, utána pedig egy évig munkaviszonyban álló falugazdászként dolgozott a Magyar Agrárkamaránál. Ő nem tapasztalt olyat, hogy a vállalkozó státusban lévők rosszabbul dolgoznának – de azt igen, hogy a bizonytalanság, a mindössze néhány hónapra hosszabbítgatott szerződés megviselte őket.
– Döbbenten tapasztalom, hogy csaknem két hónapja nem tartja meg a fogadóóráit a falugazdász – mondta a szatymazi polgármester. – Háborognak az emberek. Magam sem tudom eldönteni, hogy ez a kormányváltással kapcsolatos ideiglenes szervezeti változás vagy egy alapvető, de még nem nyilvános koncepcióváltás miatt van így. Az új kormány számos kedvezményt adott a gazdáknak, nehezen tudom elképzelni, hogy a falugazdász-hálózatot éppen ők akarnák eltávolítani a gazdálkodóktól.
Kispál Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) Csongrád megyei szervezetének és országos választmányának elnöke szerint nincs ilyen veszély, de a Magosz nem is hagyná, hogy a kormány a falugazdász-hálózaton takarékoskodjék. 2005-ben, amikor a parlament elé vonultak traktoraikkal, éppen a falugazdászok megtartása volt az egyik fő követelésük, amit a miniszteri székben Németh Imrét váltó Gráf József teljesített is.
Kispál Ferenc szerint konfliktus van az agrárigazgatás különböző szakmái és szervezetei között. Sokakat felháborít például, hogy amióta Kardeván Endre állatorvos lett a Vidékfejlesztési Minisztériumban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt (MGSZH) felügyelő államtitkár, a falugazdász-hálózatot is a megyei főállatorvosok alá akarják rendelni. A szeptemberre elkészülő új szervezeti és működési szabályzat tervezetében ez már szerepel is. A Magosz ezt szakmai szempontból ellenzi – véleményüket el is juttatták Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez.
Információink szerint azonban a Magosz érdekérvényesítő képessége meggyöngült azzal, hogy elnöke, Jakab István nem került be a kormányba, hanem az Országgyűlés alelnöke lett. E funkciójában sem döntéseket nem hozhat az agrárgazdaság ügyeiben, sem traktorokat nem vezényelhet a parlament elé.
Bognár Lajos, az MGSZH megbízott elnöke, maga is állatorvos, nem tud arról, hogy a kisebb településeken szünetel a falugazdászok fogadóórája. Érdeklődésemre azt ígérte, majd kivizsgáltatja, mi a helyzet. A megbízott elnök kisstílű, rövidlátó, érzelmeken alapuló véleménynek tartja, hogy az ágazaton belül kifogásolják: a földműveléssel foglalkozó falugazdász-hálózat a főállatorvosok fennhatósága alá kerül.
– Akkor eddig tán az agrárlobbi irányította az állategészségügyet? – kérdezett vissza Bognár, és hozzátette: nem a szakmai végzettség számít, hanem a teljesítmény. Valóban folyamatban van az átszervezés, amelynek célja, hogy kevesebb döntési szint legyen, gyorsabb és ügyfélbarátabb legyen az ügyintézés. Ez azonban szerinte nem veszélyezteti a falugazdász-hálózatot.
– Pedig ha 650 ember munkáját kiszerveznék, azzal látványosan lehetne csökkenteni a megyei köztisztviselői állások számát és a bérköltségeket is –jegyeztem meg.
– Azt, hogy a kormányváltással kapcsolatban milyen változások jönnek, én még nem tudom, de a falugazdász-hálózat megszűnéséről, kiszervezéséről nincs szó. Az idén biztosan nem lesz ebben változás –válaszolta a megbízott elnök.
