Nemcsak a szaktárca honlapján, de napilapban megjelentett hirdetésekben is (legutóbb a Magyar Nemzetben) keres tucatnyi új főosztályvezetőt a Matolcsy György által irányított Nemzetgazdasági Minisztérium. Összesen negyvenegy új főosztályvezetői pozíció betöltésére várják a pályázatokat, többek között a szakképzési, a költségvetési összefoglaló, önkormányzati költségvetési rendszerek, adóstratégiai, számviteli, ellenőrzési, turisztikai, energiastratégiai vagy épp a klímapolitikai főosztály élére. Az általános pályázati feltételek közt a magyar állampolgárság, a büntetlen előélet, a felsőfokú végzettség, a szakmai tapasztalat és az angol-, németvagy francianyelv-tudás szerepelnek. A jelentkezőknek legfeljebb öt oldal terjedelemben kell négy évre szóló, személyes vezetői programot készíteni. A pozíciókat szeptember 6-tól kívánják betöltetni.

A nemzetgazdasági tárca lapunk megkeresésére azzal indokolta a többtucatnyi új középvezető alkalmazását, hogy az új kormányzati struktúra miatt a szaktárca négy korábbi minisztérium szakterületeinek hatásköreit vette át. „Az új struktúra új feladatokat és ennek megfelelően új szervezeti berendezkedést igényel. Ebből adódóan a korábbiminisztériumi hierarchia nem alkalmas a kibővült hatáskörök ellátására. A szervezeti átalakítás célja is ez, a feladatok megfelelő szintre delegálása, vagyis egyszerűbb, átláthatóbb és hatékonyabb rendszer kialakítása”, tették hozzá. Lapunknak arra a kérdésére, hogy a stratégiai átalakítással együtt elbocsátásokra is számítani kell-e, a minisztérium hivatalosan azt közölte: elbocsátások nem lesznek, de az új szakterületekkel bővült főosztályokra „értelemszerűen az új feladatokat ellátni képes, komoly elkötelezettséggel, hosszú távú szakmai célokkal és folyamatos megújulási igénnyel rendelkező vezetőkre számítunk”, de megkötés nélkül az új pozíciókra korábbi és jelenlegi munkatársak is pályázhatnak.

Nemrég jelent meg a Workania állásportál által működtetett merces.hu legutóbbi kutatása, amely azt vizsgálta, hogy 2010 első felében milyenek voltak a fizetések és az egyes juttatások az állami és közszférában. Eszerint az állami tulajdonú cégek 192 500 forintos átlagjövedelméhez képest lényegesen magasabb a bérszínvonal az államigazgatási szervek dolgozói körében (224 000 Ft), s a közigazgatási szervek 202 400 forintos átlagjövedelme is magasabb. A nyilvánosságra hozott jelentés szerint egy főosztályvezető átlagosan közel félmillió forintot keres, míg egy osztályvezető valamivel kevesebb mint négyszázezret. Nem panaszkodhatnak a főtanácsosok sem, hiszen az ő átlagos alapbérük eléri a 288 000 forintot.

A Vasárnapi Hírek című lap legutóbbi számában jelent meg egy számítás, amely szerint a jelenlegi kormány jóval többet költ magára, mint az előző. Laptársunk úgy számol, a Bajnai-kabinet a 87 állami vezetőnek havonta összesen 76 millió 122 ezer 800 forintot fi zetett. Az Orbán-kormány, saját bevallása szerint, erre a célra havonta 45 millió 329 ezer 300 forintot költ, de e számításból természetesen kihagyták a közigazgatási és helyettes államtitkárokat, akik, úgymond, nem tartoznak a politikai szférába. Az ő fizetésükkel ez az összeg 101 millió 172 ezer 500 forint havonta, tehát a 116 tagú apparátus 25 millió forinttal „drágább” a Bajnai-kabinetnél.

Az MSZP az üggyel kapcsolatban ki is adott egy közleményt, amelyben azt írja: úgy tűnik, az „urambátyám” típusú feladatkiosztás után az államigazgatásban tovább folytatja a mutyizást a Fidesz. Az MSZP kommentárját a Fidesz alelnöke sem hagyta szó nélkül. Kósa Lajos egy korábbi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva azt mondta: az elmúlt három hónap alatt 120 milliárd forinttal kevesebbet költött a Fideszkormány, mint a szocialisták három hónap alatt. „A szocialisták bármikor ki tudnak választani egy olyan szegmenst, amiben bármit ki tudnak mutatni. A statisztika azért volt már Lenin elvtárs szerint is az osztályharc eszköze, mert a statisztikát lehet erre használni”, fogalmazott Kósa Lajos.