– Gyorsított ütemben zajlik a közmédia átalakítása, amiben önnek a médiacsomag egyik kidolgozójaként, illetve a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökeként egyaránt szerepe van. Mi volt ennyire sürgős?

– A törvény teremtette ezt a helyzetet. Az Országgyűlés elfogadta először az alkotmány módosítását, aztán a strukturális átalakítást szabályozó törvényt. Az volt a cél, hogy minél előbb rend legyen, ne állhasson elő bizonytalan helyzet a hatóságoknál, a közmédiában, hogy az átadás-átvétel minél gyorsabban megtörténhessen. A jelenlegi helyzet ugyanis tarthatatlan. A hatályban lévő, 1996-os médiatörvényt az idő túlhaladta. A médiapiac gyökeresen átalakult, az intézményrendszer csődben van, nincsenek felelős vezetők, annál több a botrány, a gyanús szerződés. A médiakuratóriumok működésképtelenné váltak, sorra merültek fel olyan problémák, amelyeket nem tud kezelni a hatályos törvény. A rendszer minden elemében beteg, ezért határozott lépéseket kellett tenni. Az új szabályozás igénye persze már korábban is felmerült, még 2007-ben megkezdődött a törvénykezési folyamat is, ami azonban elakadt, így az új kormányra várt a helyzet rendezése.

– A médiacsomag elleni kiterjedt nemzetközi és hazai tiltakozási hullámról azt állította, szervezett akció volt, miközben nemcsak a hazai ellenzék és a szakmai szervezetek többsége tartja antidemokratikusnak a csomagot, hanem tekintélyes nemzetközi szereplők is.

– Én nem tekintem kiterjedtnek, inkább szórványosnak. Ezek a szervezetek utoljára, érdekes módon, a polgári kormány idején szólaltak fel, az elmúlt nyolc évben, szintén érdekes módon, mélyen hallgattak, még akkor is, amikor újságírókat vertek az utcán, és akkor is, amikor kábítószert csempésztek újságírók autójába. A tiltakozó akcióban szerintem a választások vesztese, a balliberális oldal keze van. Ám legyen. Bármely nemzetközi szervezet nyugodtan vizsgálódhat. A közösségi jogot kötelességünk tiszteletben tartani, de a média területén nagy szabadságuk van az EU tagállamainak, és ezt az autonómiát minden nemzet értelemszerűen szeretné megőrizni.

– A magyar szakmai szervezetek túlnyomó többsége is heves tiltakozással fogadta a csomagjukat. Miért nem egyeztettek velük?

– Ez a törvényalkotó dolga. Egyébként évek óta zajlanak az egyeztetések, így senkit nem érhetett váratlanul az átalakítás. A csomag benyújtása óta folyamatos a szakmai vita, senki nem akadályozott meg senkit abban, hogy a véleményét elmondja. Rengeteg javaslat érkezett a szakma részéről, és ezek fi gyelembevételével, számos módosítást el is fogadott az előterjesztő. Az ősszel elfogadandó kerettörvény vitáját pedig éppen azért nem folytatták le gyorsított ütemben, mert várják hozzá a szakmai észrevételeket.

Utána következik majd a részletszabályozás, és természetesen ott is lehetőség lesz párbeszédet folytatni, és nagyon örülök, hogy a szakmai szervezetek megmozdultak.

– Bizonyára hallott róla, hogy közmédiumok dolgozóit képviselő szakszervezetek együttműködési fórumot hoztak létre...

– Nagyon helyes!

– ...éppen azért, mert eddig őket sem kérdezte meg senki. Szerintük a munkavállalói érdekek egyáltalán nem jelennek meg a médiacsomagban.

– Kifejezetten örülök annak, hogy elkezdtek szervezkedni. Szomorú is voltam, hogy eddig nem tették meg. Az előző kormányok alatt kifejezetten egymásnak ugrasztották az intézmények dolgozóit, nagyon megdöbbentem, hogy ilyenkor miért nem védték meg egymást. Remélem, ez meg fog változni, és bízom benne, hogy az átalakulás az érdekvédelemben is megújulást eredményez, és hogy a fellépésük nem azt jelzi, hogy a választáson vesztes politikai oldal maga előtt tolja a szakszervezeteket, hanem valóban dolgozói érdekek képviseletéről van szó. Az pedig nem igaz, hogy a csomagban ne jelennének meg a munkavállalói érdekek, a felügyelőbizottságban ugyanúgy szerepet kapnak az érdekképviseletek.

– Egy taggal.

– Igen, éppen ugyanúgy,mint eddig, e tekintetben semmiféle változás nem történik.

– Az újmédiahatóság elnökeként önnek, illetve a majdani, szintén ön által vezetendő Médiatanácsnak több függőben lévő ügyet kell rendeznie. Amikor az ORTT frekvenciát adott a Klubrádiónak, azt mondták, visszacsinálják. Visszacsinálják?

– Ezt a szót nem szeretem! A választások előtt többségben lévő erő megváltoztatta korábbi véleményét, és a Klubrádiónak ítélte azt a frekvenciát, amit informálisan a Katolikus Rádiónak ígértek oda. Csakhogy a hatályos törvény nem teszi lehetővé, hogy valakinek egyszerre két frekvenciája legyen, és miután a Klubrádió halasztást kért az összeférhetetlenség megszüntetésére, azaz a jelenleg használt frekvenciájának a leadására, a hatóság nem köthetett velük szerződést, amire a hatályos szabályozás értelmében leendő Médiatanácsnak sem lesz törvényes lehetősége.

– Ez mit jelent, frekvencia nélkül marad a Klubrádió?

– Ez az ügy még nem zárult le, az eljárás függőben van. Ismétlem, a szerződéskötés feltételei nem állnak fenn.

– Ezt vitatta a rádió és több ORTT-tag, mondván, az ORTT-nek nem kell utólag aláírnia.

– A jogi vita nem zárult le, a szerződés hivatalosan nem köttetett meg.

– Akkor máshogy kérdezem, ha önön múlik, kap új frekvenciát a katolikus rádió?

– Erről majd a Médiatanács dönt. Jelzem, a Klubrádióak is lejár a közeljövőben a jogosultsága a saját frekvenciáján, nyilván pályázni fog arra is. Van több budapesti frekvencia, amelyekről nagyon rövid idő alatt döntést kell hozni.

– A közmédiumok finanszírozását hogyan látja? Azt hallani, az MTI fő bevételi forrását elvágják: ingyenessé teszik a hírszolgáltatását.

– Nem ez a fő bevételi forrásuk, hanem a költségvetési támogatás. Az MTI piacról szerzett bevételei roppant csekélyek. Nem láttam, hogy tettek volna különösebb erőfeszítést, hogy növeljék, és főleg átláthatóvá tegyék. Nem tudni, kivel és milyen alkukat kötöttek, miért kerül az egyik médiumnak több pénzbe az MTI szolgáltatása, mint másnak. Nagyon kényelemesen eléldegéltek a költségvetési támogatásból, rendkívüli helyzetekre hivatkozva pedig mindig pluszforrásokat igényeltek. Az ingyenesség azért lenne jó, mert ha már az állam egyszer pénzt fektet a nemzeti hírügynökség fenntartására, akkor a híreket el is kell juttatni az emberekhez. Ezt tehát helyére kell tenni. Amennyiben átszervezik az MTI működését, nem igényel több közpénzt az ingyenesség. A közmédia egészének finanszírozását új pályára kell állítani. Az MTV Zrt.-t eleve hiánnyal alapították meg, a saját tőkéjét már 1998-ban is meghaladták a kötelezettségei. A Medgyessy-kormány hatalmas összegeket vont ki a közmédiumok finanszírozásából, azóta legfeljebb szinten tartották a támogatást. Amikor pedig nagy volt a baj, akkor valamenynyit odadobtak nekik. De hogy ez a pénz mire megy, azt senki sem tudta. Ki látja, hogy mi lett azzal a hatmilliárd forinttal például, amit a Nemzeti Audiovizuális Archívum címen, külön költségvetési soron juttattak az MTV-nek?

– Nem erre valók az ellenőrző testületek?

– Elviekben igen, de mint tudjuk, hiába volt ellenőrző testület, kuratórium, felügyelőbizottság, ennek ellenére soha nem derült ki, hogy mi miért és hogyan történt. A közszolgálati intézmények támogatási rendszerét, ahogy a finanszírozás teljes struktúráját, át kell alakítani. A két kereskedelmi televízió a tervek szerint már jövő nyáron leáll az analóg adással, ami jelentős kiesést jelent a műsorszolgáltatási díjbevételekben. A médiakassza ráadásul már régen kilyukadt, immár hatalmas, befoltozhatatlan űr tátong rajta.

– Hogyan rendezné a finanszírozást?

– Pontosan meg kell határozni, hogy mit ért az állam közszolgálat alatt, és milyen feladatokat finanszíroz, magyarul, a megrendeléshez kell kötni a támogatást. A kiszolgáltatott helyzet helyett, amelyben az állam vagy ad pénzt vagy nem ad, a normatív irányba kell elmozdulni, hogy hosszabb távra kiszámíthatóvá válhasson a közmédia működése.

– Tehát lesz közszolgálati normatíva?

– Ezt nem merem határozottan állítani, ez az őszi részletszabályozás során dől el. Mindenesetre bízom benne, hogy az átalakulás után valóban arra költik majd a pénzt az intézmények, amire kell, tehát a tartalomra. Most ugyanis minden másra ellenőrizetlenül folyik el a közpénz, teljesen feleslegesen. Egymillió eurós székházbérlés, kihasználatlan terjesztési kapacitások lekötése, műholdbérlés...

– A közmédiás szerződéseket mind kivizsgáltatná?

– Minden szerződést érdemes áttekinteni, és ahol lehet, módosítani. Az MTV-székházügyet pedig már a rendőrség vizsgálja...

– Mi az elvárása közmédia felé, milyen médiahatóságot képzel el, azon túl, hogy „emberközpontút”?

– Nem elvárásokat fogalmaznék meg, inkább magát a szemléletváltást tartom fontosnak. Ez alatt azt értem, hogy az állam azért tart fenn hatóságokat, hogy a közösség érdekeit védjék és képviseljék. Mi nem azért vagyunk, hogy a szolgáltatókat szolgáljuk ki, hanem az embereket. Ahogy a verseny célja sem az, hogy a versenyzők jól érezzék magukat. Sajnos azt tapasztaltam, hogy ez most fordítva van.

– Ha ma is újságíróként dolgozna, hogyan érezné magát a szép új médiavilágban?

– Nyilván lenne bennem várakozás, meg egy kis bizonytalanság is. Érezném, hogy sok probléma van, sok a korlát, érdemi változásokra van szükség. A bizonytalanság pedig az átalakulások természetes velejárója, de ezzel együtt jó, ha a változásnak részesei vagyunk, nem kell félni tőle, inkább bízni benne, hogy jobb világot hoz.

Szalai Annamária, a Nemzeti Média-és Hírközlési hatóság újonnan kinevezett elnöke sajtótájékoztatót tart.