„Örömmel üdvözölte” egy nemrég kiadott közleményében Mesterházy Attila MSZP-elnök az első Demokrata Kör megalakulását. Utóbbiakról még a tisztújító kongresszuson döntöttek, mondván, olyan új fórumokat és műhelyeket kell keresni, amelyek a pártirodák falain túlnyúlva ösztönzik közéleti szerepvállalásra, politizálásra a baloldaliakat. Mesterházy akkor úgy fogalmazott: a polgári körök sikeres kezdeményezése volt a Fidesznek, és „nem szégyen az ellenféltől tanulni egy technikát”. Bennfentes szocialista forrásaink hozzátették: míg a Fidesz hadra fogható és mozgósítható erőket várt a polgári köröktől, addig az MSZP „szellemi muníciót”. A demokrata körök feladata nem a demokrácia kereteinek lazítása, hanem erősítése lesz. A kluboktól elvárják, hogy akár kritikát is megfogalmazzanak a párt programjával szemben. Az MSZP vezetése előadókat, vitavezetőket fog delegálni (nem elsősorban pártpolitikusokat, hanem a baloldalhoz kötődő ideológusokat, gondolkodókat, szakértőket) és témákat is javasolni fognak: az első időben az alkotmányozás fő társadalmi kérdéseit, a korszerű nemzetfogalom megvitatását vagy épp a szociális feszültségek enyhítésének módszereit.

Az első kört a főváros I. kerületében alapították meg. Őrsi Gergely, a csoport egyik alapítója a Népszabadságnak azt mondta: közösségi térként, klubként kívánják működtetni az első Demokrata Kört. Külön elnevezése – mint a polgári körök esetében – nincs, ahogyan rendszeresített találkozóhelye sem: ott tartják a beszélgetést, ahol éppen hely van, legyen az kávézó, vagy – mint legutóbb – a Millenáris. „Baloldali közéleti klubokról van szó, amelynek nincs szervezeti kötöttsége. Bárkit szívesen látunk, nincs belépési nyilatkozat, nincs tagdíj. Nem akarunk az MSZP platformja, fiókszervezete lenni. Kritikus, de konstruktív szakpolitikai klubot szeretnénk működtetni”, fogalmazott Őrsi. Kérdésünkre hozzátette: az MSZP vezetősége már jelezte, hogy támogatni fogja a körök működését, de adományokat másoktól is szívesen látnak.

„Nyolc évvel a jobboldali polgári körök megalakulása után legfőbb ideje volt, hogy arra valamilyen válasz szülessen baloldalon. És ez még akkor is érvényes megállapítás, ha egyébként pont az MSZP volt az, amelyik 2002-től vehemensen támadta a politikai részvétel ezen formáját”, fogalmazott lapunknak Magyar Kornélia, a Progresszív Intézet vezetője. Az elemző úgy látja: sok kampányeszközt és -módszert az Egyesült Államokból importálunk, a „grassroot campaigning”, azaz az alulról szerveződő politikai mozgalmakra épülő kampánytechnika pedig kifejezetten aktuális – Obama elnöki kampánya is részben emiatt volt sikeres.

A tavaszi választáson az LMP volt az, amelyik kifejezetten politikai mozgalomként indult útjára, és azóta is erre épít – véli a szakértő. Magyar Kornélia hozzátette: kínos lehet, hogy pont az MSZP próbál köröket létrehozni, de valójában nincs is nagyon más választása. „Nyilvánvalóan látszanak azok a trendvonalak, amelyek a hagyományos pártstruktúrák kiüresedését mutatják, sokkal közvetlenebb kapcsolatot kell a választókkal ahhoz fenntartani, hogy egy-egy párt saját megújulását és aktivitását fenntartsa. A web2 korszakában pedig egyenesen luxus, ha egy párt nem támaszkodik a korábbiaknál könnyebben és gyorsabban mozgásba hozható közösségekre, mozgalmakra. Persze kérdéses, hogy a baloldali köröknek mi lesz a tartalmuk, és milyen eszközökkel kívánja ezeket a párt létrehozni, ha egyáltalán lesz ebben egyetértés a különböző erőcsoportok között. Ha csak politikai szlogen, üres lózung marad, ha nem válik valós eszközzé, akkor végső soron csak az marad meg a választókban: az MSZP utánozni akarta a Fideszt”, fogalmazott az elemző.