Orbán tanácsadója szerint a nép nem képes döntést hozni?
– A nemzeti ünnepre, március 15-re elkészülhet az új alkotmány – nyilatkozta Schöpflin György, Orbán Viktor alkotmányozó testületének a tagja, a Fidesz EP-képviselője a Magyar Hírlapnak. Sokak szerint indokolt, hogy az alkotmányról legyen népszavazás, Gyurcsány Ferenc ezt blogjában szinte „követelte”. De a miniszterelnök alkotmányos testületének egy másik, a baloldalhoz köthető tagja, Pozsgay Imre is azt nyilatkozta korábban a Népszabadságnak: a szakmai-kodifikációs munkálatok után társadalmi vitára kell bocsátani az új alkotmány tervezett szövegét. A társadalmi vitától függően, ha mélyreható változások is lesznek, mérlegelni kell, hogy legyen-e róla népszavazás. Orbán Viktor viszont nemrégiben az ATV-nek úgy fogalmazott, „a képviselőket azért választják meg, hogy a mindenkire tartozó fontos kérdésekben döntsenek, és csak kivételes esetekben forduljanak a választókhoz. A parlamentáris hagyományt szeretném folytatni Magyarországon. Ha elkezdünk népszavazást kiírni mondjuk az alkotmány kérdésében, akkor meg fogunk indulni az elnöki rendszer felé, és én nem szeretném, ha Magyarország az elnöki rendszer felé mozdulna el.”
Ezzel teljesen egyetért Schöpfl in György is. Sőt a törté nész-politológus profeszszor – mint lapunknak tegnap elmondta – „megkérdőjelezi” magát a népszavazás intézményét is. A miniszterelnök alkotmányozó tanácsadója szerint referendumot csak kivételes esetekben kellene alkalmazni, például erkölcsi ügyekben, mint például az abortusz vagy a válás. „Az a fogalom, hogy az egységes nép képes döntéseket hozni, nem létezik. Azt mutatja az ír vagy a dán példa is, hogy népszavazás arra alkalmas, hogy a szélsőjobb és a szélsőbal valamilyen posztmodern formációban egymásra találjon. A népszavazás intézménye a politikai folyamatokat a populizmus irányába viszi” – fejtette ki Schöpflin György, hozzátéve: a népakarat helyett „intenzív, mély társadalmi konzultációra lenne szükség”. Munkatársunk felvetésére, hogy 2008-ban volt egy vizitdíjas népszavazás, amit a Fidesz és a KDNP kezdeményezett, Schöpflin György úgy reagált: „az kivételes eset volt”. (Erről Orbán Viktornak akkor az volt a véleménye, hogy „az embereket senki sem hallgatja meg, nem szólhatnak bele ügyeik alakításába. Sokan úgy hiszik: csak arra van jogosultságuk, hogy négyévente az urnák elé járuljanak.” „A népszavazás az erőszakmentes népi mozgalmak legmagasabb formája.”) – Akkor, az őszödi beszéde után a Gyurcsány-kormány legitimitása megrendült, a nép változást akart, Gyurcsány Ferenc mégis hatalomban maradt. Ezért volt szükség a népszavazásra. De bonyolult kérdések esetén nem kell referendum – hangsúlyozta.
Arra, hogy a „bonyolult kérdés” kategóriába sorolja-e azt az OVB által hitelesített népszavazási kérdést, miszerint 40 év szolgálati idő után igénybe vehető legyen az öregségi nyugdíj a járandóság csökkentése nélkül, Orbán Viktor alkotmányozó tanácsadója azt mondta: ez felesleges, bonyolult kérdésnek tűnik a számára. Erről népszavazást tartani nem lenne indokolt.
Schöpflin György június elején nyilatkozott a Népszabadságnak arról, hogy szerinte a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét törölni kell az alkotmányból. Most arról is elmondta a véleményét, hogy olyan alkotmányt szeretne, mely nagyobb beleszólást szavatol az állampolgároknak a döntéshozatalba. (De a Fidesz EP-képviselője szűkítené a népszavazás lehetőségét.) A professzornak – mint a Magyar Hírlapnak elmondta – tetszik a szintén fideszes EP-képviselő, Szájer József gondolata, hogy az alaptörvény a Himnusz első sorával kezdődjön, és hogy a preambulumban jelképként a Szent Korona is szerepeljen.
A Fidesz „újabb arcátlansággal lépett elő”, és egy nyilatkozatban hazudtolta meg magát – értékelte mindezt egy közleményben az MSZP. Az ellenzéki párt szerint a Fidesz minden olyan eszközt, lehetőséget ki akar irtani a magyar demokráciából, amelyet azért alkotott meg az első demokratikus parlament a rendszerváltáskor, hogy kontroll alatt lehessen tartani a mindenkori kormányt. „A Fidesz tehát fél, retteg. Retteg attól a nemzettől, melyet átvert, melyet hazugságokkal tömött négy éven át, csakhogy hatalomhoz juthasson” – fogalmaznak. Az MSZP mindezek alapján azt követeli, hogy „a Fidesz ne korlátozza a nép közvetlen véleménynyilvánításának szabadságát, hagyja meg a demokratikus alapjogokhoz tartozó bizalmatlansági indítvány intézményét, és erősítse az ellenzéki kontroll lehetőségét”. (MTI)
