Törvényjavaslatot nyújtott be legutóbb Schiffer András, az LMP frakcióvezetője az Országgyűléshez, amelyben egyes közjogi tisztségviselők újraválaszthatóságának kizárását kezdeményezik. A javaslat szerint a kilenc évre megválasztott alkotmánybírák és az ugyanennyi időre pozíciót kapó Költségvetési Tanács tagjai, a tizenkét évre megválasztott ÁSZ-elnök és alelnökök, a hat évre mandátumot szerző legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a hasonló időre megválasztott ombudsmanok a jövőben nem lennének újraválaszthatók. Schiffer szerint a Fidesz–KDNP-frakciószövetség láthatóan „gyarmatosítani” akarja a fékek és egyensúlyok rendszerében fontos pozíciókat. Az újraválaszthatóság kizárásával elkerülhetővé válhat, hogy adott funkcióban ülő vezetők a mandátumuk lejárásának végén megpróbáljanak a többségnek kedvezni újrázásuk támogatásáért.

Schiffer András

Schiffer András közölte, hogy a benyújtott javaslat része annak az LMP által már a választási programban is jelzett közjogi csomagnak, amelynek további elemeit is fokozatosan benyújtják a jövőben. A készülő javaslatok az LMP antikorrupciós tizenkét pontja, illetve a választási programjában megfogalmazott célok mentén formálódnak. Így, a Népszabadság információja szerint várható, hogy az ökopárt új jogalkotási törvény megszavazását kezdeményezi annak kiküszöbölésére, hogy a jogszabály-tervezetek véleményeztetése során alkalmazott határidőket a pártok betartsák, ne legyenek látszategyeztetések. Ez utóbbi terület egyébként felértékelődik a Fidesz–KDNP elmúlt hetekbeli törvénykezési dömpingje kapcsán. A kormánypártiak ugyanis számos, olykor az Alkotmányt is érintő módosítást nem kormány-, hanem egyéni indítványként nyújtottak be a T. Házhoz, ami azzal jár együtt, hogy nem kötelező annak hatásvizsgálatát elvégezni, az érintettekkel érdemben egyeztetni.

Továbblépne az LMP az újraválaszthatóság kérdésében is: az ÁSZ-elnök, a legfelsőbb bíró és a legfőbb ügyész után az ökopárt korlátozná a megyei bíróságok elnökének, illetve a kamarák vezetőinek újraválaszthatóságát is. Szintén ősszel várható, hogy az LMP benyújtja az új, jogállami titoktörvényt, amelyben a titkosítást sokkal szűkebb keretek közé javasolják szorítani, és ugyanebben a témakörben megszüntetnék a tényfeltáró újságírók büntetőjogi felelősségét is. Megnyitnák az előző rendszer állambiztonsági aktáit, mindenki számára kutathatóvá téve azokat. Forrásaink szerint az LMP egyelőre olyan javaslatokkal készül, amelyek nem járnak alkotmánymódosítással, de az alkotmányozás során felmerülő kérdésekre is konkrét válaszaik vannak. Az ökopárt álláspontja szerint például meg kell erősíteni az Állami Számvevőszék jogosítványait bírságoktól az igazgatási, közjogi és büntetőjogi következményekig terjedő, „következetesen érvényesített szankciórendszerrel”. Ugyancsak az alkotmányozási folyamat része lehet a mindenkori államfő hatásköreinek megerősítése, például a köztársasági elnök által jelölt személyek kiválasztásának esetében. Schiffer András frakcióvezető ezzel kapcsolatban lapunknak megjegyezte: az LMP csak olyan javaslatokat készít elő, illetve kész támogatni, amely a fékek és ellensúlyok szerepét erősíti, nem pedig egyfajta félprezidenciális rendszert segít elő.