'Nem akkor kell észbe kapni, ha jön a felhőszakadás'
A szemléletváltással indokolta a belügyminiszter az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) korábbi vezetőjének menesztését, ami a július 1-je óta hivatalban levő új főigazgató, Bakondi György szerint azt is jelenti, hogy a szervezeten belül véget kellett vetni a használhatatlan koncepciók gyártásának és a meddő vitáknak. Ez sorozatosan döntésképtelenséget okozott – állítja –, és 2006. augusztus 20-án tragikus következményekkel is járt: nem kis részben a katasztrófavédelmi szervezet működési zavarainak tudható be ugyanis, hogy a fenyegető ítéletidő ellenére nem állították le a budapesti tűzijátékot. Ezt több vidéki helyszínen megtették – emlékeztet Bakondi –, a fővárosban a közeledő viharról viszont nem vett tudomást senki. A korábbi megszorító intézkedések a katasztrófavédelmet sem kerülték el: előbb háromszáz főt leépítettek, majd a létszámstop miatt a polgári védelmi kirendeltségeken száz státust nem töltöttek be – mondja a főigazgató. A május–júniusi árvíz elleni védekezés során tapasztalt problémák egy része szerinte mindenképpen erre vezethető vissza, hiszen valamennyi érintett település polgármestere mellé polgári védelmi szakembert kellett volna vezényelni, ám a létszámhelyzet ezt nem tette lehetővé. A beavatkozást hátráltatta, hogy néhol üres raktárakat találtak, és hiányos a szállítókapacitás is – a polgári védelemnek alig van használható terepjáró gépkocsija.
A veszélyhelyzetek kilencven százalékát az árvizek okozzák, de a többi rendkívüli eseményt is általában valamilyen váratlan időjárási helyzet – vihar vagy jégeső – váltja ki. A katasztrófavédelemnek pedig a reális kockázatokra kell felkészülnie, így a főigazgató szerint vizsgálni kell néhány nehezen megmagyarázható beszerzés körülményeit. Ilyen például a paksi atomerőmű környezetében élők védelmére vásárolt menekülőkámzsák ügye. Ezek egy nukleáris baleset esetén használhatatlanok, viszont több százmillió forintba kerültek. Bakondi furcsának találja azt is, hogy az OKF a megszorítások idején sem sajnálta a pénzt kommunikációs tanácsadásra.
A főigazgató úgy látja, a jogszabályi környezet is alapos felülvizsgálatra szorul, mert a katasztrófavédelmi szervek hatósági jogosítványait indokolatlanul nyirbálták meg. Ezért az építési engedélyezési eljárások során vagy a veszélyes üzemek működése kapcsán a polgári védelmi vagy tűzvédelmi szempontok nehezebben érvényesíthetők. Az egyik neuralgikus terület a panelprogram, mert ma nem lehet megkövetelni még azt sem, hogy az utólagos hőszigetelésnél éghetetlen anyagokat alkalmazzanak. Bakondi szerint az sem túl szerencsés, hogy a veszélyes üzemeknél tapasztalt szabálytalanságok miatt a tűzoltóság nem szabhat ki bírságot.
Súlyos hiányosságok vannak a kritikus infrastruktúra terén is: megoldatlan például a vízelvezető rendszerek karbantartásának kérdése. Ezek használhatóságát senki nem ellenőrzi, és ha valahol a fenntartási munkákat nem végzik el, azt szankcionálni sem lehet. Pedig nem akkor kellene észbe kapni – véli a főigazgató –, ha jön a felhőszakadás, és egész településrészek kerülnek víz alá. Az pedig az áramszolgáltatók privatizálásának nem várt következménye, hogy a cégek a javítási munkákat kiszervezték, és ezért esetenként tisztázatlan, hogy üzemzavar esetén kinek kellene intézkednie. A szolgáltató mossa kezeit, az alvállalkozónál viszont nincs ügyelet. Nem jobb a helyzet a veszélyes szállítmányok engedélyezése és ellenőrzése körül sem. Lehetővé kell tenni, hogy az ilyen rakományokat pontosan kövessék – hangsúlyozza a főigazgató. Ugyanakkor rendet kell tenni a légi közlekedés terén is – teszi hozzá –, mert furcsa, hogy Budapest felett egy kisrepülőgép repkedhet azért, hogy utasai bicikliseket fényképezzenek. Egyébként csak a szerencsén múlott, hogy a gép, amely utóbb balesetet szenvedett, nem egy lakóházra zuhant.
Néhány hónapon belül a parlament elé kerülhet a katasztrófavédelmi törvénycsomag, amely Bakondi reményei szerint egyértelmű jogszabályi környezet teremt a lakosság élet- és vagyonbiztonságának megteremtéséhez, vagyis a tágabb értelemben vett közbiztonság javításához. Az egyik kulcskérdés a tömegrendezvények biztonsága: a szervezőknek akár egy pár száz fős falusi búcsúnál is ki kell majd jelölni azt az intézkedésre jogosult személyt, akit veszélyhelyzet esetén a katasztrófavédelem emberei riaszthatnak. Júniusban egy mezőhegyesi rendezvényen legalább tíz ember megsérült, és lovak pusztultak el, amikor hatalmas vihar csapott le. A főigazgató úgy véli, működőképes riasztási rendszer segítségével a hasonló baleseteket meg lehet előzni.
Az árvízveszélyes területeken élőket érinti, hogy meghatároznák a védekezéshez szükséges támogatási normatívákat, illetve egyértelmű és világos szabályokat hoznának a helyreállításra. Pakson, illetve más veszélyes üzemek környezetében működik riasztási rendszer, és a lakosság bevonásával gyakorlatokat is tartanak. Bakondi határozott álláspontja: az embereket az árvíz sújtotta térségekben is fel kell készíteni, és megteremteni a gyors tájékoztatás feltételeit. A beavatkozásra önkéntes csoportokat hoznának létre, és biztosítanák a védekezéshez szükséges készleteket. Ugyanakkor ki kell jelölni a rendszeresen vízjárta területeket, s pontosan meg kell határozni a vízügyi és a polgári védelmi hatóság ezzel kapcsolatos, egyebek mellett az építésügyi igazgatással összefüggő feladatait. Az egyik cél: ártérre többé ne építkezzék senki.
Ma a jogszabályok csak a minősített időszakot – ilyen például a veszélyhelyzet – szabályozzák, de a jövőben a Kormányzati Koordinációs Bizottság már a rendkívüli helyzet kihirdetése előtt intézkedhetne. Az ugyanis elég pontosan prognosztizálható, hogy egy árhullám mikor vonul le, így a bizottság már korábban dönthetne a védekezéshez szükséges erők és eszközök átcsoportosításáról, a lakosság felkészítéséről. A védekezésért pedig egyetlen személy felelne, mert eléggé kaotikus állapotokat teremthet, ha abba mindenki bele akar szólni. Változik majd a veszélyes üzemekre vonatkozó szabályozás is. Ezek tulajdonosainak fel kell készülniük arra –figyelmeztet a főigazgató –, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben érvényesítik a szennyező fizet elvét. Így megvizsgálják, hogy miért közpénzekből, illetve a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulásából állják a lakosságriasztó rendszerek kiépítését és fenntartását.
A kritikus infrastruktúra – e körbe tartozik többek között a villamosenergia-, a víz- és a gázszolgáltatás, valamint az ár- és belvíz elleni védekezés rendszere – üzemeltetőinek felelősségét is fokozottan kívánják érvényesíteni. Bakondi szerint meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy akár hatósági eszközökkel is felléphessenek, ha egy szolgáltató nem teremti meg az üzemzavar gyors elhárításának feltételeit. Ugyancsak büntetéssel sújtanák, ha valahol elmulasztják a vízelvezető rendszerek karbantartását.
Bakondi mindemellett ígéri: a polgári védelemnél létszámfejlesztés lesz, és új eszközöket – többek között terepjárókat – állítanak rendszerbe. A kormány határozott szándéka az is –mondja –, hogy a hivatásos állomány számára kiszámítható életpályát nyújtson, s olyan, a polgári védelmi és tűzoltói szolgálattal járó fokozott kockázatot elismerő fizetést biztosítson, amely másodállás nélkül elég a tisztes megélhetéshez. Ugyanakkor megváltoztatják a tapasztalt negyvenes korosztály tömeges távozásához vezető szabályozást – árnyalja a képet –, amely lehetővé teszi, hogy a hivatásosok 25 év után a nettó fizetést meghaladó nyugdíjat kaphassanak.
