Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tegnap tartott sajtótájékoztatóján mindenkit megnyugtatott, akinek óvodáskorú gyermeke van, hogy mostantól a kisfiúkat fiúnak, a kislányokat lánynak nevelik majd. Módosították ugyanis azt a kormányrendeletet, amely az óvodai nevelés alapprogramját szabályozza. Ebből kikerült egy mondat: „az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyerek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenjogúságával kapcsolatos előítéletek lebontását”.

2009-ben az óvodai alapprogramot a civilek és a szakma bevonásával módosították, és a változtatásokkal mindenki egyetértett. Csak ezzel a mondattal nem bírt azonosulni sem a szakma, sem a civilek, sem a szülők. Igaz, a mondat, az egyeztetések lezárása után került bele az alapprogramba, és valószínűleg a vita elkerülésének ténye tovább fokozta a félreértéseket. A volt kormány eredeti szándéka e mondattal az lett volna, hogy az óvópedagógusok a játék és fejlesztés során megelőzzék a nemi sztereotípiák kialakulását, a sztereotípia ugyanis előítélet, amely úgy uniformizál, hogy közben gátolja az egyéni kiteljesedést, és hátrányos megkülönböztetést okoz.

A szakma és a szülők azonban felháborodtak, e mondatban annak veszélyét látták, hogy „lányos fiúkat és fiús lányokat” kíván a kormány nevelni. A félreértés a szerep és a sztereotípia szavak összekeverése (meg nem értése) miatt alakulhatott ki. „Megszűnik a papás-mamás”, „a gyerekeket semleges neműnek nevelik majd az óvodában”, „hiperliberális agyrém: nincs fiú és nincs lány”. Ilyen mondatok terjedtek e kitételről.

Hoffmann Rózsa szerint szent kötelességük alávetni magukat az állampolgári akaratnak, amely az ő politikai családjukat juttatta hatalomra. Ez a jogszabály-módosítás nem más, mint ennek az akaratnak a végrehajtása. Az államtitkár szerint a korábbi kormányrendelet azt a képet sugallta, hogy az a pedagógus, aki a lányt lánynak, a fiút pedig fiúnak neveli, hibát követ el. Arra a kérdésünkre, hogy a sztereotípia szó nem ugyanazt jelenti mint a szerep, és ez okozza a félreértést, az államtitkár azt válaszolta: a szövegkörnyezetből a legtöbben ugyanazt olvasták ki.

– Hagyományos értékeinkkel összhangban helyreállítottuk az igazságot. Ismét egy jele annak, mennyire eltökéltek vagyunk abban, hogy visszaállítsuk a normális értékrendet a köz- és felsőoktatásban –fogalmazott Hoffmann. Így az ominózus mondatot a következő váltotta fel: „Nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.”

Kormosné Debreceni Zsuzsanna, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének szociálpolitikai ügyvivője üdvözli a kormány módosításait. Szerinte kutatások igazolják, komoly fi zikai és mentális zavarokat okozhat, ha egy nő férfiként próbál érvényesülni, illetve, ha egy férfi elbizonytalanodik a saját szerepét illetően. Az érdekvédő szerint az óvópedagógusok eddig is jól végezték a munkájukat, e téren nem szükséges semmilyen változtatást bevezetni.

Az egyesülethez is rengeteg panasz futott be szülőktől, óvó néniktől egyaránt, akik felháborodtak, amikor megjelent a genderszemlélet „erőltetése” az óvodai nevelésben. – Nekem is öt gyerekem van, fiúk, lányok. Már kisbabaként is nemüknek megfelelően viselkedtek. Ezért a legtermészetesebb dolog a nevelésben, hogy annak neveljük a kicsiket, amilyen neműnek születettek –fogalmaz Kormosné, hozzátéve: szerencsés, hogy a jelenlegi kormány nem esett át a ló túloldalára, vagyis a módosított jogszabályban is benne van, hogy az óvodai nevelés ne adjon teret az előítéletek kibontakozásának. Ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a mai magyar társadalomban a nők és férfiak együttműködése terén számos megoldandó probléma van, ezek megoldása elengedhetetlen.

– A világon sehol sem teljesen egyenlőek a nők és a férfiak társadalmi lehetőségei, és ez az egyenlőtlenség igazságtalan – ez már Juhász Borbála véleménye. A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség alelnöke azt mondja: azok az országok, ahol a nemek egyenlőbbek, több gyerek születik. – Egy modern európai társadalomban nehezebb tetten érni a nemek igazságtalan társadalmi szerepét sulykoló sztereotípiákat, mint ott, ahol a nőket nyíltan elnyomják. De jelen vannak. Épp ezért tartja fontosnak az Európai Unió, az ENSZ, az Európai Tanács, hogy az oktatásban kerüljük a káros nemi sztereotípiákat, és erősítsük a két nem kooperációs, békésen problémamegoldó, humánus, gondozásban egyenlő szerepet vállaló szerepjátékait – fogalmaz. Az irányított foglalkozásokba bekerülhet a környezetvédelem és szelektív hulladékgyűjtés éppúgy, mint a kisbaba ápolása és gondozása, a háztartás ellátása is, amelybe a kisfi úk is bevonhatók.

– Vajon hány megromlott házassággal és erőszakos válással lenne kevesebb, és hány magyar újszülöttel több, ha a kisfiúkból felelős apák válnának, akik édesanyjukhoz hasonlóan, hozzáértéssel pelenkázzák gyermeküket? – kérdi. Juhász szerint az eredeti jogalkotói szándék azt kívánta megelőzni, hogy a káros sztereotípiák továbbéljenek, mert azok az igazságtalansághoz vezetnek.

– Elődeink szerencsére sikerrel küzdöttek ilyen káros sztereotípiák ellen: ma már senki sem gondolná, hogy a kislányoknak nem kell megtanulni olvasniuk, mert túlterhelődik az agyuk, vagy hogy a nők elveszítik reprodukciós képességeiket, ha egyetemre járnak. Azt sem gondolja már senki, hogy ha egy nő vezető lesz, például iskolaigazgató vagy államtitkár, akkor súlyosan torzul a nőiségük. Pedig mindezeket komoly tudósok, politikusok és pedagógusok hangoztatták alig száz éve is a nőnevelésről szóló társadalmi vitában – fűzi hozzá.

Homokozó gyerekek – most már minden egyértelmű lesz