belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
24. csütörtök

Vidékre küldené a kormány a hallgatókat

Az államnak elege lett abból, hogy a felvételizők a kiemelkedő intézményeket választják, és megmentené a főiskolákat

A piac, azaz a hallgatók választása helyett jövőre a minisztérium döntené el, hogy hol tanulhatnak állami támogatással a hallgatók: ezzel akadályoznák meg a vidéki főiskolák kiürülését. Az oktatáskutató szerint értelmetlen a piac ellen menni.

Varga Dóra| Népszabadság| 2010. július 29. |88 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Maxell | 2010. október 29. | 12:59:25

Ebben a cikkben olvastam Polónyi István véleményét,ez tisztára amerikai módszer,amit a kormány ,,le akar koppintani" egy az egyben. Ez elég durva, hogy a fizetős diákok a legnépszerűbb egyetemeken(ELTE;SOTE;BME;PTE;DTE)
tanulhatnak,a szegényebb anyagi helyzetű diákok még csak nem is álmodozhatnak arról, hogy az előbb említett egyetemekre bejuthassanak, hanem be kell érniük a vidéki gyengébb főiskolákkal, egyetemekkel.Hol itt az esélyegyenlőség, amit állandóan hangoztatnak a médiában?

Packard | 2010. augusztus 12. | 12:45:58

Egészségügyi szervező– wellnes turizmus

Ez is büfészak? :D

Most olvasgatok az egyik honlapon, és ezt találtam.

KG1947 | 2010. július 29. | 21:11:05

A Népszabadság papírkiadását a jelenlétemben mutatták meg Hoffmann Rózsának,
amiben erőteljes cikizés-jelleggel "vidékre küldenék a hallgatókat" cím volt.

Azt mondta, hogy nagy elismerés neki egy ilyen helyről egy ilyen vélemény.
Rágondolni is rossz, ha pl. Gyurcsány, Hiller, vagy maga a Népszabadság dicsérné.

h.genoveva | 2010. július 29. | 16:57:14

mucki 2010.júl.29. 16.30.
Így igaz.

mucki | 2010. július 29. | 16:30:28

Ja, és ne feledjük, lehet a német rendszerre hivatkozni, de almát almával hasonlítsunk össze: Németo. szövetségi köztársaság, tehát gyakorlatilag sok, önálló állam szövetsége, ami nem ugyanaz, mint az itthoni helyzet.

A decentralizálás egyetlen lehetősége, ha szakosodnak az iskolák, és bizonyos dolgokat csak az egyik vagy másik egyetemen, városban lehet tanulni.Nagyjából annyi helyen, ahány szakemberre szükség van. Persze színvonalas oktatás keretében, nem felülről irányítva.

De ehhez szakemberek kellenének döntéshozó székekbe, na meg persze döntés előtt alapos és szakmai alapokon nyugvó egyeztetés. Ilyet ez az ország nem tud.

mucki | 2010. július 29. | 16:30:09

Agyrém az egész magyar felsőoktatás, és még nagyobb agyrém ez a mesterséges beavatkozás. Fele annyi diplomás is sok lenne, mint amennyit ma kitermelünk (az adófizetők pénzén termeljük a közeljövő nagyrészt rugalmatlan, átképzésre nem hajlandó, pályakezdő munkanélkülijeit), ráadásul a képzés és a diploma minősége erősen megkérdőjezelhető, főként - ha tetszik, ha nem - az elmúlt 10-20 évben pénzszerzés céljából létrejött pénzes meg vidéki főiskolákon (ahol nagyrészt vagy a nagyvárosi, nívós egyetemek oktatói tanítanak keresetkiegészítésként, vagy pedig abszolút lényegtelen, és sehol sem jegyzett emberek tartanak órát.)
A diákok igenis tudják, hogy mit és miért választanak, és nem hiszem, hogy a lakhely közelsége fontosabb, mint a képzés színvonala, meg utána az elhelyezkedési lehetőségek.
Ahova nem jelentkeznek, azt be kell zárni - érdekes, az óvodákra,bölcsődékre, ált. iskolákra milyen könnyen lehetett ugyanezt mondani, miközben ott a)tényleg fontos a lakhely közelsége b) nincs szakosodás c)míg egyetemre nem kötelező járni, addig a dolgozó szülő máshová nem adhatja gyerekét, alsótól meg iskolakötelesség van.
Attól, hogy ingyen mehet vki köztudomásúlag színvonaltalan képzésre, miközben valamely nagynevű egyetemen csak akkor, ha fizet érte, még egyáltalán nem fog "ingyenesre" menni, hiszen nem ér semmit, amit ott kap, miközben a járulékos költségek (lakhatás, utazás, könyvek, stb.) ugyanúgy fennállnak.

Ja, és ne feledjük, lehet a német rendszerre hivatkozni, de almát alm

h.genoveva | 2010. július 29. | 15:44:56

Imremete,2010.júl.29. 15.11.
Teljesen igaza van, de azt hiszem az a baj, hogy nincs ipar, ahol a szakmunkás elhelyezkedhetne. Ezzel együtt mégis jobbak a kilátásaik, mint jó néhány "diplomásnak".
Régi magyar betegség, hogy a fizikai munkát lenézik nálunk. Ezen a dzsentroid szemléleten úgy tűnik, nagyon nehéz változtatni. Nemzedékek óta cipeljük ezt a mentalitást, ami remekül megfért az un. proletárállam munkásdemagógiájával is. Pedig ameddig nem fogjuk megbecsülni a jól végzett fizikai munkát is, az ország nem jut egyről a kettőre. Amíg egy senki kis adminisztrátor többre tartja magát pl. egy jól képzett elektroműszerésznél, semmi jóra nem számíthatunk. Ez a diploma mánia is azt mutatja, hogy ezen a téren nem változott semmi . . .

silenthill1 | 2010. július 29. | 15:17:43

h.genoveva | 2010. július 29. | 15:05:07

Vagyis te meg eléggé beszűkült ember vagy és pár mondat alapján ítélsz. Amíg én konkrét példákat soroltam fel, amiket megéltem, mellőzve ezer másikat (mondtam hogy nincs szakmunkás ismerősöm? nem mondtam), addig te rögtön ítélsz. ez a butaság, de hát ahogy érzed :)

Imremete | 2010. július 29. | 15:11:22

Ahogy Onok is ramutattak, a szakmunkasokat lenezik, ez is az egyik alapveto baj. Ezen a szemleleten kellene valtoztatni. Fizessen aki kamu szakon tanul, a szakkepzest meg eroteljesebben nyomatni!

h.genoveva | 2010. július 29. | 15:05:07

silenthill1,2010.július 29. 14.33.
Szép dolog, hogy értelmiségi családban születtél és ilyen nagyra tartod magad. De tudod, egy igazi értelmiségi minden emberrel megtalálja a közös szót és aki így nyilatkozik, ahogyan te, kedvesem, az nem értelmiségi, csak egy ostoba sznob. A társadalmi munkamegosztásban minden embernek megvan a helye és ha jól végzi a dolgát, akkor fontos is.
A megnyilatkozásaidból arra következtetek, hogy értelmiség család ide, értelmiségi család oda, te nagyon-nagyon buta ember vagy. Uff

silenthill1 | 2010. július 29. | 14:39:12

tyutyuka | 2010. július 29. | 14:37:34

Messze nem állítottam olyat, hogy világokosa, de van aki sms-en kívül nem sok mindent olvasgat tizenéves korában. Na belőlük legyen szakmunkás, úgyse várnak többre, már bocsánat. És akkor meg van oldva.

tyutyuka | 2010. július 29. | 14:38:13

Plutarkhosztól

tyutyuka | 2010. július 29. | 14:37:34

"Nem mondhatod egy félszáz kötelezőt olvasott"

Plutarkhosz Musilig minden belefért ebbe az 50-be, ugye?

Naponta 3-4 órát olvasok, itthon több mint 700 szépirodalmi könyvem van (+ fizika, történelem, matematika), de hihetetlenül messze állok attól, hogy azt állítsam magamról: olvasott vagyok.

silenthill1 | 2010. július 29. | 14:33:54

h.genoveva | 2010. július 29. | 14:18:15

Sznob vagyok annyiban, hogy amikor valakik 5 percig tudnak beszélgetni arról, hogy milyen jól tettek le egy ládát, mert akkor könnyebb pakolni, és 5 percenként mondanak róla 3 mondatot, hogy mennyire jó ötlet is volt ez látod, akkor kiráz a hideg. És ne mondd nekem, hogy nem létezik különbség ember és ember között, mikor olyan társasba kerülök, akik lakótelepen szocializálódtak az elmúlt éveikben, nagyon nem sokat tudunk eszmét cserélni, csak kínos csönd sokszor. Ez van, bocsánat hogy értelmiségi családba születtem. Ettől még nem nézem le azt, akinek ez a munkája, de ne nyomassuk már a menjen szakmunkásnak inkább mint egyetem. elmondom, 40 éve azon sírtak, milyen sokan érettségiztek.

cézécézé | 2010. július 29. | 14:26:11

h.genoveva | 2010. július 29. | 14:18:15

Ámen.
Bizony sok fiatal tanul azért, mert ma dolgozni ciki. Pl a kislányom. Tény, nem egy lángész, tisztességes egyetemet nem tudna elvégezni, de hogy szakmát tanuljon, az igazi Istenkísértés! Bohóckodott Egerben pár évet, lediplomázott valami tessék-lássék gazdasági képzésben és lett nagy mellénye, pl a bátyjával szemben, akinek a miskolci gépészmérnökképzésben hármasai voltak, vért izzadva. Most meg itt van a nyakamon, munka nélkül, és már jobban tudja szidni a rendszert, mint egy ötvenéves öregúr, hogy neki kell menni a munkaügyi központba, diplomával? De még mindig nem értünk el oda, hogy a szakképzések felé kacsingasson, mert az olyan gáz.

cézécézé | 2010. július 29. | 14:19:57

silenthill1 | 2010. július 29. | 13:53:32
Nem is a nagy vidéki tudományegyetemekkel van a baj, ez a cikk sem hiszem, hogy azokról szól. Sokkal inkább a kis vidéki főiskolákról.

h.genoveva | 2010. július 29. | 14:18:15

silenthill,2010.júl.29. 12.26.
Miért nem mondhatod, hogy ". . . " villanyt szerelni? Éppen mert manapság több tudásanyaggal rendlkezik az átlagember, a fiatalok nem "diplomás" nagy része érettségizett szakmunkás, sokuknak nappalin végzett technikusi oklevele is van. Nem tudom kikkel dolgoztál a Samsung gyárban, akiket én ismerek, egytől egyig széles látókörű , viszonylag olvasott emberek. Nem gondolod, hogy kissé sznob vagy? Véleményem szerint ezek sok vonatkozásban különbek, mint a kettes érettségi után "kíndiplomázott" szerencsétlenek, akik kellő hátszél nélkül egyáltalán nem találnak maguknak munkát, vagy legfeljebb csak olyant, amihez teljesen fölösleges volt bármit is tanulni.Ráadásul egy életen át frusztrálja őket, hogy "diplomásként" árufeltöltőként kénytelenek dolgozni.

alasehir | 2010. július 29. | 14:11:45

Kommunikáció szakhoz adalék: Pár hónappal ezelőtt volt egy fiatal beosztottam, aki nem volt képes rendesen megfogalmazni egy levelet vagy egy jelentést. Kérdezem, mit végzett. Mondja, kommunikáció szakot. Khm...

alasehir | 2010. július 29. | 14:07:21

silenthill1: Jó dologra érzel rá. Mert ma már munka és munka, életmód és életmód között óriási a különbség. Egy Pécsett vagy Szegeden vagy Pesten végzett jogász előtt - mégha ügyvéddé válni mindig is nehéz volt és most is az - sokkal több lehetőség nyílik, mint egy ménesgazda (felsőfokú szakképzés) előtt.

silenthill1 | 2010. július 29. | 13:53:32

Ez az egész egy nagy baromság. Tucatnyi ismerőst tudok felsorolni akik direkt mentek vidékre tanulni. Szeged, Miskolc, Győr, Gyöngyös, Pécs... aki nem akar, azt meg minek erőltetni.

silenthill1 | 2010. július 29. | 13:51:45

komszomol | 2010. július 29. | 12:26:34

Ezzel csak az a baj, hogy manapság már több tudásanyagot igényel egy átlagember, mint anno. Nem mondhatod egy félszáz kötelezőt olvasott, az internet miatt a világ sok dolgában járatos embernek, hogy na menjé bameg villanyt szerelni. Én is dolgoztam Samsung gyárban, kellett a pénz, diákmunka, aztán nem sok közös témám akadt az ott dolgozókkal, maximum ha diákkal kerültem össze...

Imremete | 2010. július 29. | 13:49:03

Nagyon aranyos az uj kormany, hogy helyettem dont a sorsomrol, de nagyfiunak erzem magam. Egyebkent szerintem a gagyi szakokat nem bezarni kellene, hanem azokat kene fizetosse tenni. Ennyi. Akkor mar biztos nem lenne vonzo egy kommunkacio-majompelenkazas szak. De megmondani hova kell menned az egy vicc. 20 eve ezen a rendszeren tulleptunk.

piramis | 2010. július 29. | 13:46:34

h.genoveva | 2010. július 29. | 13:31:16

És bizony nekünk saját rendszert kellene kidolgozni

Ezen nem vitatkozom veled, elfogadom, amit mondasz. (Bár anyanyelvi környezetben egy magyar gyerek ugyanúgy hónapok alatt megtanul angolul, mint bárki más, ez most nem érdekes.) Akkor viszont megkérdezem, hogy éppen abban az országban, ahol a csapból is a „haza” meg a „nemzeti” folyik, ahol a „hazaszeretet” az első számú belpolitikai árucikk, miért nincsenek még mindig megfelelő módszerek az idegennyelv-oktatásra? Nem ezt kellene akkor inkább hazaárulásnak nevezni?

h.genoveva | 2010. július 29. | 13:31:16

piramis,2010.júl. 29. 12.56.
A nyelvtanítás kérdése sokkal összetettebb ennél. A mi anyanyelvünk nem tartozik az indo-európai nyelvcsaládba, ezért a magyar gyerekeknek sokkal nehezebb egy európai nyelvet megtanulni /amint az európaiaknak is nehezebb a magyar, mint pl. egy szláv nyelv/. A nemek, elöljárószavak /és nem ragok/ rendszerét és minden mást el kell magyarázni, megértetni velük. Ez nehéz, de nem lehetetlen. Az egész nyelvtanítási rendszert kellene ehhez átdolgozni. És bizony nekünk saját rendszert kellene kidolgozni, mindezeknek a figyelembevételével. Amit most alkalmaznak az nem a mi rendszerünk, az nagyon jól megfelel, ha a holland gyerek pl. angolt vagy németet tanul.

DL105 | 2010. július 29. | 13:27:32

nyilván nem véletlen, hogy egy hallgató melyik egyetemet választja. Igen, fővároscentrikusság van, mert a legjobb lehetőségek (munkában, ösztöndíjakban, kutatásban stb.) még mindig a fővárosban vannak. Ha lehet, inkább választja az ELTE jogi kart mint a kevés múlttal rendelkező debrecenit, ahová ELTE-s tanárok járnak vizsgáztatni...

Lehet, hogy sokaknál, divat, trendkövetés, de ne nézzül már irányítható birkáknak a jövő generációit. Tapasztalataim szerint a diákok nagyon is tudatosan választják ki a megfelelő szakot, aki pedig nem, azzal kapcsolatoban egyébként is el kellene gondolkodni, hogy be kell-e vinni a felsőoktatásba, vagy inkább találni neki alternatívát, pl. a szakképzésben.

a részletek ismerete nélkül, hogy hogyan fog ez működni (pl. egy szabolcsi diák nem biztos, hogy elmegy Pécsre is, ha Budapestet akarta, márcsak a vonatközlekedés miatt sem...), nekem az az érzésem, hogy egyelőre a Kormány a kevesebb konflktussal járó megoldást választja. Mesterséges lélegeztetésen tart olyan intézményeket, amelyek nívója kétséges, és amelyeket igen, régen be kellett volna zárni.

h.genoveva | 2010. július 29. | 12:57:13

Komszomol, 2010.júl.29.12.26
Elvileg egyetértek, de nem limitálnám a hallgatók számát, hanem a csacsi gyerekét mindenképpen diplomához segítő szülőkkel kifizettetném a képzés TELJES összegét. Talán meggondolnák, érdemes-e erőltetni a tanulást.
Nagy hiba a kormánytól, hogy "utazó" oktatókkal működő intézményeket adminisztratív eszközökkel is életben akar tartani. Az elképesztő , semmire sem jó szakokat kellene hatalmi szóval megszüntetni. Az ifjúsági munkanélküliséget nem oldja meg a fiatalok főiskolai "parkoltatása", csak továbbgörgeti, ugyanakkor rengeteg állami pénzt emészt fel és a valódi értelmiségi képzéstől vonja el azt.
A külföldön legkapósabb a magyar orvos, akihez ingyen jutnak hozzá a gazdag országok. Ezen a téren kellene radikális változásokat bevezetni. Az orvosképzés legyen fizetős, a szegényebb jó képességű diákokat alapítványok segítsék.Ha pedig valaki zsebből fizeti ki a több tízmilliós orvosképzést, végzés után menjen, ahová akar. Ne a szegény Mo. lássa el a nyugatot ingyen orvosokkal, csak azért mert hagyományosan jó orvosképzés van nálunk.

piramis | 2010. július 29. | 12:56:30

Packard
Nem jól van ez így.

Lehet itt centizni, hogy mi mitől nem működik, csak éppen semmi értelme. Az egész rendszer úgy rossz, ahogy van. Egy provinciális ország provinciális oktatási rendszeréről beszélünk. Kit érdekel a Rigó utca, amikor a baj az általános iskolában kezdődik, ahol heti 3 óra ellenére nem tanulnak meg a gyerekek angolul. Ugyanez Hollandiában vagy Németországban, meg számtalan más országban semmi nehézséget nem okoz. Bevált idegennyelv-tanítási módszerek vannak, csak nekünk a sajátunk kell. Ami nem működik. És ugyanez a helyzet egészen az oktatás csúcsáig. Hallgass meg zenészeket, mit mondanak a konziról vagy a Zeneakadémiáról, vagy festőket a Képzőművészetiről. Vagy ha azt veszem, hogy a rendszerváltás óta szinte nem született egyetlen, a gyakorlatban is működő törvény, és az egész ország egy joghézag, akkor a jogi karról is megvan a véleményem. A többit nem is sorolom. És most az lenne a megoldás, hogy pestről vidékre küldjük a diákokat? Nevetséges.

Packard | 2010. július 29. | 12:37:33

cézécézé | 2010. július 29. | 12:30:02

Az nem sok. Ez a Borsod megye nagyon lent van úgy tűnik. Fizetések terén értem.
Olyan érzésem van, mintha nem is létezne az országtérképen. Épülnek dolgok, tény, de fizetés szinten (és az minden ágazatra igaz) mintha valami elkerített hely lenne. Egyik kormány sem figyel rá eléggé. Valahogy úgy tűnik.
Egyik ismerősöm mondta: Borsodban minden pusztul, meg rohad.

Packard | 2010. július 29. | 12:33:36

cézécézé | 2010. július 29. | 12:27:37

Értem. Engem elszomorít. Főleg amit ír, hogy azonos a bérük. De még nem is a bér (bár ez is fontos dolog), hanem a felelősség, megbecsülés.
Nem jól van ez így.

cézécézé | 2010. július 29. | 12:30:02

Packard | 2010. július 29. | 12:10:47

Borsodban ha egy kezdő mérnök (egyetemi diplomával, nem főiskolával) kap 250 bruttót, akkor úgy örül, mint majom a farkának. A miskolci Bosch gyárában 200 bruttó az induló fizetés.

cézécézé | 2010. július 29. | 12:27:37

Packard | 2010. július 29. | 10:22:17

Közismert dolog, amiről ír. Pl ügyészségeken, bíróságokon a tisztviselők azért kezdtek el tömegesen járni (és el is végezni, több kevesebb idő alatt) a jogi karok által szervezett bsc képzésekre (illetve a tanítóképző is népszerű) mert az igazságügyi alkalmazottakról szóló törvény szerint, ha felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, akkor kapnak pótlékot, elég szépen. Így adódhat az, hogy egy jegyzőkönyvvezetőnek ugyanannyi a fizetése mint egy szakvizsgával rendelkező, eszméletlen felelősséget magán cipelő kezdő bírónak, ügyésznek.

komszomol | 2010. július 29. | 12:26:34

Először is radikálisan csökkenteni kell a továbbtanulók számát, mert iszonyú pazarlás, hogy 3-5 évig méregdrágán árufeltöltőket és UPC ügyintézőket képeznek ki, illetve ki sem képzik őket, mert média szakon nem tanítanak árufeltöltési ismereteket.

Aztán ha annyi lesz a diplomás, amennyire tényleg van igény, akkor azoknak ugyanennyi pénzből VALÓDI tudást lehet adni, aztán ráérünk töprengeni, hogyan találja meg egymást a megfelelő diák és a megfelelő egyetem.

taliga | 2010. július 29. | 12:26:29

Packard | 2010. július 29. | 12:15:23

"Ma már minden pénzközpontú lett"

Tokeletesen egyetertek azzal a megjegyzessel, hogy a Rigo utcaban korabban sem utaltak, ha valaki 2x, vagy 3x fizette be a vizsgadijat es egy Rigo utcai vizsgaztato altal javasolt nyelvtanar keszitette fel a kovetkezo vizsgara...

A pofara osztalyzas sem ujkeletu, csak most azt hittuk, hogy a kapitalizmus ennek nincs helye, mert remelhetoleg tojnak a gazdagokra (akkor is volt gazdag maszek csemeteje), meg a parttitkar felhulye gyerekere (manapsag is megadjak az erettsegit erdemtelenul, ahogy olvastam nem is olyan regen...!)

A diakok videkre kuldeseben pedig azert ne legyen olyan hangos a siras, mert sokszor egy magyar kisvaros sokkal elhetobb hely, mint Budapest es lehet, hogy a friss diplomas nem is akar visszamenni Budapestre.
Eppen elegge Budapest kozpontu lett Magyarorszag.

(Murphy utan szabadon: Budapesten az intelligencia es szaktudas mennyisege valtozatlan, csak felhigult a lakossag...)

Packard | 2010. július 29. | 12:21:14

taliga | 2010. július 29. | 12:08:39

Egyébként egyetértek. Tényleg a nyelvtudás számít. Mert ugye minek a papír, ha egy levelet nem tud elküldeni angolul, vagy tárgyalni. Egy munkafélvételinél elképzelhető, hogy angolul vagy németül is produkálni kell, aztán jön a nyögdécselés, majd a szokásos majd visszahívjuk szöveg. Aztán meg hívják vissza vagy telefonon fel az illetőt. És gondolkodik: mit rontott el.
Szóval teljesen igaza van taliga.
De van ennek egy másik oldala is. És az nem más, mint a rokoni meg haveri felvételi. Csak azt nem értem, hogy ha hiába rokon vagy haver, de nem tud angolul, németül, akkor hogyan marad meg a munkahelyén? Megszüntet az adott cég a külföldi kapcsolatait, hogy ne kelljen kommunikálnia a havernak? Vagy hogy kell ezt elképzelni?

Packard | 2010. július 29. | 12:15:23

taliga | 2010. július 29. | 12:08:39

Ennyire leromlott a színvonala a rigósnak? Az igen. Régen nagyon nehéz volt. Még a közép is, nem a felső. Látja az a baj ezzel az országgal, hogy mindennek romlik a színvonala. Az egész arra épül, hogy minél több vizsgázó legyen, ezáltal több pénz (vizsgapénz, meg ilyen olyan felkészítő tanfolyam után fizetendő pénz) áramoljon be oda is. Ma már minden pénzközpontú lett.
Azt is észrevettem, hogy az egyetemeken akik költségtérítéses képzésre járnak azokat pofára osztályozzák. Nem vicc! Sokszor a tanár adja a vizsgán a dolgokat a vizsgázó szájába... Honnét tudják kik költségesek? Arra van az ETR meg a Neptun, hoyg megnézzék benne.
Siralmas.

Packard | 2010. július 29. | 12:10:47

alasehir | 2010. július 29. | 12:02:59
"államilag támogatott kommunikáció és média szakokra jelentkezőket én a fizetős képzésekre irányítanám."

Végül is megtérülne amikor majd dolgozik. Mert amíg egy mérnök keres bruttó 270-et (lehet sokat mondtam) addig a kommunikációs ennek a sokszorosát.
Jól hallom? Az RTL Klubnál a kezdő fizetés 400 ezer? :)

taliga | 2010. július 29. | 12:08:39

Packard | 2010. július 29. | 11:45:41

"A rigó utcai nyelvvizsga a legnehezebb nyelvvizsga-típus ma Magyarországon."

Tudom, van nekem belöle ketto darab folso, igaz, hogy meg kellett szenvedjek erte annak idejen.

Manapsag talalkoztam Rigo utcai vizsgaval rendelkezovel es bizony a beszedkeszsege egy aranyhaleval volt merheto. (Attol meg lehet, hogy az igeidoket, vagy a der-die-dasokat kivaloan tudja.)

alasehir | 2010. július 29. | 12:02:59

És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy az egész sokkal-sokkal bonyolultabb. A továbbtanulásnál számtalan tényező játszik közre, azon túl, hogy mennyibe kerül a tanulás és ha megvan a diploma, mire lesz az jó. Képzeljétek, vannak olyanok is, akik tudatosan készülnek arra, hogy egész életükben nem veti fel a pénz őket, viszont azzal foglalkoznak majd, amihez kedvük van. És van a fordítottja, a saját esetem: nyelvész szerettem volna lenni, de inkább nemzetközi kapcsolatokra mentem és nem bántam meg. (A családomnak nyilván az lett volna a legegyszerűbb, ha a kisvárosban működő agrárfelsőoktatási intézményben tanulok, de ahhoz nem volt kedvem.)
Ami az irányítást illeti: az államilag támogatott kommunikáció és média szakokra jelentkezőket én a fizetős képzésekre irányítanám... Lennének ott is elegen.

Packard | 2010. július 29. | 11:45:41

taliga | 2010. július 29. | 11:36:35
(Nem a Rigo utcai vizsga papir, hanem a tenyleges nyelvtudas dont.)

A rigó utcai nyelvvizsga a legnehezebb nyelvvizsga-típus ma Magyarországon.
Annak dacára, hogy 60%-tól van meg , az a 60% annyit ér, mint a BME vagy TELC-nél a 95%!

taliga | 2010. július 29. | 11:36:35

1./ Kulfoldon nem ismeretlen, hogy nem a diak donti el, melyik egyetemre, foiskolara jar majd. Pl. Nemetorszagban az erettsegi eredmeny a donto. Ha valaki kitunore erettsegizett oda megy, ahova akar. Ha csak elegseges szintre, akkor meg kell varnia, hogy marad-e hely az elso helyen megjelolt intezmenynel, vagy csak a II. esetleg III. megjelolt hely marad szamara. (Es azert NO valamivel nagyobb, mint MO...! Nalunk ha valaki jobban ralep a gazpedalra, kiszalad az orszagbol, ugyhogy az az esetleges "messze" nincs is olyan messze.)

2./ Elonye lehet, hogy videki kis- es nagyvarosokban megdobhatja az ingatlan piacot, kulon bevetelt hoz idoseknek, mas jovedelemmel nem rendelkezoknek a szoba/lakas kiadas reven, helyi kiskereskedelem is profitalhat.

3./ Kulofoldi munkavallalasnal a diplomanal nem nezik, hogy valaki Pecsett, Debrecenben, vagy Miskolcon diplomazott. Magyarorszagon szinten lenyegtelen, mert egyre inkabb a papir helyett a tenyleges tudas, kepesites szamit. (Nem a Rigo utcai vizsga papir, hanem a tenyleges nyelvtudas dont.)

4./ Lehet egyes szakokat kiemelten tamogatni a tarsadalmi igenyek szerint (ha ugy tetszik a piaci igenyek szerint), mert 100 ezer folosleges kozgazdasz, vagy marketinges, politika szakos, ujsagiro soha nem fog hazat, gepeket tervezni, de egy vakbelmutetet elvegezni.

Szerintem szukseg van (a lehetoseg szerint legkevesbe fajdalmas) allami beavatkozasra, de egyidejuleg tamogatasra IS!

zerohunter | 2010. július 29. | 11:33:03

Adjanak tisztességes fizetéseket a szakmunkásoknak és akkor majd azt is sokan fogják tanulni. Ilyen egyszerű!

piramis | 2010. július 29. | 10:52:15

Orbánék 8 éven át foggal-körömmel harcoltak mindenféle reform ellen, agyhalottá tették a fél országot, most pedig tovább folytatják ezt a nemzetellenespolitikát. Minden idegszálukkal azon vannak, hogy lehetőleg semmi ne változzon, mert az érdekeket sért, szavazatokba kerül. Márpedig számukra kizárólag a szavazat számít. Tehát az oktatásban is maradnak a kőkorszaki állapotok, maradnak a többségükben piacképtelen vidéki diplomagyárak, a különféle Szent Főiskolák, futószalagon ontva a műveletlen, képzetlen, a szakmájukhoz vajmi keveset értő diplomásokat. De ugye ott a vidéki értelmiség, őket sem szabad elidegeníteni! Akkor nem jönnek a Kossuth térre csápolni, hagymázas beszédeket hallgatni. És hogy mi lesz az országgal? Kit érdekel.

Packard | 2010. július 29. | 10:49:37

Vissza kellene állítani a rendes 5 éves képzést. Nem?

kisördög | 2010. július 29. | 10:47:16

Meg kell szüntetni a kvóta rendszert, hogy az egyetemek a mennyiségi képzés helyett a minőségit válasszák.

Lehetőleg leggyorsabban ki kell javítani az elmúlt 8 év böszmeségeit!

evianna | 2010. július 29. | 10:41:58

ezt a példát (mikrobiológus stb.) csak azért mondtam, mert itt elvben a bolognai rendszer segíthet azokon, akiket átirányítanak, de a magyar valóság nem teszi lehetővé azt a rugalmasságot, ami ehhez szükséges (ideértve a különféle felsőoktatási intézmények egyenértékűségét, azonos követelményrendszerét).
ha pedig csak BSc fokozata van, azzal nem sokra megy - a munkaerőpiac a mai napig nem tud mit kezdeni vele: ott csak a master az ember.

Packard | 2010. július 29. | 10:41:44

evianna | 2010. július 29. | 10:36:28

Igaza van. Erre nem is gondoltam én sem. Teljesen igaza van.

staropramen | 2010. július 29. | 10:41:41

Miért nem tételezi fel a magasságos államtitkárság, hogy egy 18 éves ember (és családja) képes saját maga eldönteni,sok-sok szempont figyelembevételével, hogy hol, milyen intézményben , milyen szakon tanuljon tovább.
Ha már mindenáron bele kíván szólni akkor kommunikálja a felvételizők felé, hogy a sok média, lomtár-ruhatár, és kerékpármegőrző szakon végzettek esélye az elhelyezkedésre minimális.Kommunikálja, hogy elképzelései szerint mely szakágakban milyen lehetőségei lesznek a végzett hallgatóknak.Ekkor támogatást ad a döntéshez és senki nem követelhet 4-6 év múlva ordítva munkát mozigépész-fedettpályás majompelenkázás szakos diplomáját lobogtatva.

evianna | 2010. július 29. | 10:36:28

kimek | 2010. július 29. | 09:58:46

igen, csak az illetőnek választania kell:
1. a választott szakot tanulja (netán "ahhoz nagyon hasonlót"), talán az ország másik végében, vagy
2. egyáltalán nem tanul tovább.
mert a költségtérítés itt nem is szerepel alternatívaként, ugye? az csak úgy _van_, titokzatosan és megszokottan.

tegyük fel, hogy valaki mikrobiológus vagy elméleti fizikus akar lenni, de berakják valamelyik agrárfőiskolára vagy tanárképzőbe, az is biológia, az is fizika alapon, aztán majd mehetsz fiam mesterképzésre, ott megtanulod a többit...
ja. olyanok között, akik kezdettől az elméleti-kísérleti vonalat ismerhették meg. ő legyen az évfolyam hülyéje?

tyutyuka | 2010. július 29. | 10:29:26

serryy,

tanulj meg helyesen írni, utána oktathatsz.

Packard | 2010. július 29. | 10:27:56

Nem tudom, engem meglepett, elszomorított. Ez miatt értéktelennek érzem a humán végzettségemet. Sajnos.

Packard | 2010. július 29. | 10:26:33

Packard | 2010. július 29. | 10:22:17

Kiegészítés: azt elfelejtettem hozzátenni, költségtérítéses, és tavaly minimális 160 ponttal jutott be. Ez kettes érettségit feltételez.

Packard | 2010. július 29. | 10:22:17

tengerimalac | 2010. július 29. | 10:08:41

Akkor most meg fog döbbenni amit írok. Egyik ismerősöm a fővárosban egyetemre jár. De nem ez a pláne. Hanem az, hogy középiskolában megbukott abból az érettségi tárgyból, amit most hallgat. Megbukott irodalomból is és nyelvtanból is. Most magyar szakos az egyetemen. Végigpuskázza a féléveket. De nem ez a lényeg. Hanem az, hogy nem tanár akar lenni. Neki csak kell egy bármilyen papír(diploma), hogy magasabb bérkategóriába kerüljön a munkahelyén. Na ehhez mi a véleménye? Én meglepődök. Szóval van, aki nem azért jár oda, mert abban szeretne majd elhelyezkedni, ha végez, van aki tényleg csak azért mert egy akármilyen papír kell neki... most fogadok Ön még nem hallott ilyet!

Zöld Őrült | 2010. július 29. | 10:22:01

Dux László mindössze abba nem gondol bele, hogy vannak szakok, melyeket vidéken tanulni nem kifizetődő és teljesen logikátlan. Ilyen például a kommunikáció és médiatudomány, hisz a média erősen Budapest-központú. De így van ez még jó néhány szakkal is. Vidéken az ilyen munkaerőre nincs vagy alig van kereslet és akkor is k.rva kevés fizetésért. A vidéket pedig nem az fogja felhozni, hogy egyre több lesz a vidéki diplomás munkanélküli.

sutyanandi | 2010. július 29. | 10:13:14

Az biztos, hogy a felsőoktatást is rendbe kell tennie a kormánynak, mert ami az elmúlt 8 évben zajlott, az egyenesen botrányos volt.

tengerimalac | 2010. július 29. | 10:08:41

70 felsőoktatási intézmény? 2-es érettségivel is diplomás lehet bárki? Álláshirdetésben „Kodolányisok kíméljenek” kitétel. Nem pazarlás ez? Nem pazarlás, hogy ömlenek a jogi meg egyszakos tanári „diplomával” az álláskeresők? Ontják a kommunikáció és médiaszakosokat a „főiskolák és egyetemek”! Kell ez? Kell az, hogy a felsőoktatásban nincsen személyes kapcsolat a nebulók és a tanerők között? 3,5-től lehessen államilag támogatottan továbbtanulni! Nevetséges, hogy a felsőoktatásba jelentkezők 98%-át fel is veszik! Ez ám szűrés és követelménytámasztás a javából!! Legyenek limitek az állami támogatású helyeken! Ami most megy az pazarlás. Pénzzel, idővel, idegekkel! Igaz, hogy munkanélküliként nem 18-20 évesen, hanem 21-26 évesen jelennek meg! A BMGE-t átlag 6,5-7 év alatt tudja le a hallgatók 70%-a! Van aki 10 évig okul ott! Aki egy 5 éves képzést állami támogatással nem képes 6 év alatt hozni, az fizesse vissza az addigi képzési költségeit!!!! Utána saját pénzen „tanuljon” ameddig akar! De a társadalmi befektetést fizesse vissza, kamatostul!

kimek | 2010. július 29. | 09:58:46

Csak azt lehet átirányítani, aki átirányítható ... nehogy már kötelezően kelljen ide, vagy oda menni.

evianna | 2010. július 29. | 09:51:41

OldTriker | 2010. július 29. | 09:04:16

na ez az! csatlakozom.
és mintha ez se szerepelt volna a kampányban a célkitűzések között.
még sok meglepi lesz?
csak kérdezem...

evianna | 2010. július 29. | 09:44:08

ez az átirányítás ráadásul folyamatokat indíthat el, például:
- a budapesti egyetemek anyagilag jobban járnak, mert több költségtérítéses diákot tudnak felvenni,
- ha a költségtérítéses képzésbe eleve alacsonyabb pontszámmal lehet bekerülni, akkor viszont gyengébb lesz a diákok színvonala, gyengébb lesz a "kihozatal", romlik az egyetem hírneve, az általa adott diploma értéke.

ráadásul sokak számára egyáltalán nem mellékes körülmény, hogy az ingyenes, államilag támogatott képzéshez jellemzően a költségtérítésnek sokszorosát kitevő lakhatási és utazási költségek tartoznak: lehet, hogy a képzési hozzájárulást még tudja fizetni, de az ingyenes hely igénybevétele meghaladja a család lehetőségeit. (akkor ne tanuljon tovább?)

persze, jó lenne, ha a fiatalok megismernék az ország más részeit, de ez a "vagy elfogadod, vagy nem" ez szörnyű. különösen azért, mert az átirányított diák egyfajta "sehol se kellett" címkével kerül be, netán így jelenik meg a statisztikában - miért lesz az jó, ha egy egyetemnek vagy szaknak az lesz a címkéje, hogy ott vannak a legtöbben az olyanok, akiket máshová nem vettek fel?!

evianna | 2010. július 29. | 09:35:01

macskajaj | 2010. július 29. | 07:26:24

én teljesen egyetértek abban, hogy ez egy nagyon sok szempontot igénylő mérlegelés, csak éppen a sokszempontúság látszik hiányozni a kormányzat (nyilván roppant demokratikusan, de mégiscsak meglepetésszerűen meghozott) döntéséből.

a "felajánlunk egy másik, vidéki helyet" elvben rendben van (csak ne német párhuzammal indokoljanak, mert ott számos "vidéki" egyetem jobb, mint Berlin, és Németország "sokközpontú" ország.
az ellenben nagyon nincs rendben, hogy olyan helyet is felajánlhatnak, ami nem is szerepelt a felvételi lapon! akkor minek a felvételi lap, végső soron? (amiért fizetni is kell, megjegyzem.)
nem egyszerűbb akkor azt mondani, hogy kérem, én orvos/ állatorvos/ gyógypedagógus/ vegyészmérnök stb. akarok lenni, tessék nekem ajánlatot tenni, hogy ezzel a pontszámmal hol lenne számomra hely? (nem pedig tessék engem a megfelelő helyre irányítani.)
ez még kezelhető, ez még döntés kérdése.
de így?
a "nem elég jó" megy netán vidékre? akkor ez csak a pestiekre vonatkozik? vagy a szegedi diákot is elirányíthatják Pécsre? miért, és minek alapján fognak dönteni?

OldTriker | 2010. július 29. | 09:17:18

Elmesélem a fiatalabbaknak, hogy a "puha" diktatúra idején (tehát nem a legdurvább időszakban) hogyan működött mindez.
A budapesti felvételi vizsgámon barátságosan közölték, hogy a szegedi egyetemre fognak felvenni (ahová nem is jelentkeztem). Majd néhány hét múlva jött a "kis boríték" (Van még, aki emlékszik erre a fogalomra?!), hogy felvettek: Debrecenbe.
Az, hogy a lakóhelyemtől többszáz kilóméterre jártam egyetemre, a szüleimnek mennyi többletköltséget jelentett, arról csak sejtéseim vannak.
Tényleg ezt akarják visszahozni?

OldTriker | 2010. július 29. | 09:04:16

Kicsit átírtam a helyettes államtitkár kulcsmondatát. Akár így is mondhatta volna, ugyanazt a szemléletet tükrözi.

Szerintem tévedés, hogy a választók reálisan föl tudnák mérni, melyik pártot vagy jelöltet érdemes választaniuk, hiszen ebben sokszor erősen befolyásolja őket az aktuális divat vagy a média.

simonmondja | 2010. július 29. | 08:57:53

Pomádé - :))))

serryy | 2010. július 29. | 08:56:40

szükséges megnézni azt, hogy hol milyen képzéseket támogat az állam. (Minek 9 jogászképzés, 40 gazdaság képzés, "millió" kommunikációszak...stb...

A helyzet bonyolult! Körültekintést igényel! De be kell avatkozni!

egy vidéki minősített felsőoktatási oktató

(minősített = nem fenyegeti a munkanélküliség)

serryy | 2010. július 29. | 08:52:58

Tisztelt kommentezók!

A beavatkozás ebbe a rendszerbe teljesen jogos a kormány részéről! A vidéki felsőoktatási intézmények nagyon nehéz helyzetbe kerültek. A jeenlegi rendszer egyértelműen elszívja at államilag finanszírozott alakpképzéses helyeket a viéki iskoláktól. Ami marad - és vagy csökken a létszám vagy nem - a felsőfokú - vigyázat 2 éves! - szakképzéásek, és a költségtérítéses képzések. Viszont a költségtérítéses hallgató nem hoz annyi pénzt mint az állami finanszírozás! Igy az intézmények folyamatosan haladnak az ellehettelenülés felé.

Más: ez a rendszer kedvez a fővárosi és nagyvárosi gyerekeknek, akiknek - felmérések bizonyítják - szociális-társadalmi helyzetük miatt - vigyázat nem a tehetségük miatt! - rosszabbak a tanulmányi eredményeik, mint az említetteké. Azaz ezek nem jutnak be államilag finanszírozott képzésekre, marad nekik a költségtérítéses! (Pont a szegényeknek!)

Más: Dux Lászlónak teljesen igaza van, hogy a diákok nem az ésszerűség alapján választanak, hanem divat és fővároscentrikusáág szerint!

Más: "Minőség" - van olyan vidéki főiskola, amely a piac ítélete alapján a 12. egy negyvenes rangsorban, miközben a fővárosi diplomagyárak tele vannak hallgatóval. (egy adott képzési területen)

Más: Van olyan budapesti intézmény amely adott szakon/szakokon háromszor annyi hallgatót képez egy évfolyamban most mint pl 2001-ben. Nevetséges igy minőségről beszélni.

Igenis szükséges a beavatkozás. Ugyanakkor ez nem elegendő. Szükséges a jelenlegi m

macskajaj | 2010. július 29. | 08:42:50

hammada patrol
csak ne cáfolnád egyik szavaddal a másikat!hasson a"piac"(kiknek a piaca,milyen pénzből és mikor alakul/alakult ki ez a mai választék,milyen mérőszámok bizonyitják egyik vagy másik minőségét?)de az ELTE-t szabályozzák le/(melyik szakát,miért,milyen mértékben?)És mi is itt a piac?A felvettek 2/3-államilag finanszírozott helyre megy?Akkor ez piac vagy állami fejkvóta?Az okos országokban úgy csinálják,hogy van az állami felsőoktatás(vagy ingyenes vagy nem,de egy intézmény vagy ilyen vagy olyan)meg van a magánfelsőoktatás.De olyan nincs hogy egy intézmény egyszerre állami és közben téritéses képzést is folytat.íezért irtam,hogy csillapodjunk le,ne vagy-vagy-ban gondolkozzunk,fogadjuk el hogy avidéki városoknak is joguk van közintézményekhez(iskolákhoz,kórházakhoz,szinházakhoz,stb)nem csak a fővárosnak és ezt az államnak okosan támogatnia kell.de csak arányosan és előre vivő módon,konszenzussal.

pomádé | 2010. július 29. | 08:42:06

verszacse | 2010. július 29. | 08:39:30: hááát, ez is elq.tam. mind1, elmegy a többi közt. Azért szeretném tudni, hogy az a miskolci srác, aki a miskolci egyetemre pályázott pl. és a szüleinél lakott volna, mondjuk Kaposvárott automatikusan ingyér' kapja a koleszt +kaját?

cézécézé | 2010. július 29. | 08:40:55

"Dux László úgy látja: a „szabad piaci feltöltés” következménye, hogy bizonyos népszerű intézményekben olyan létszámok alakultak ki, amelyek már a minőség rovására mennek..."

Nyíregyházán a főiskolát a helyi lakosok papírgyárnak nevezik. Azt hiszem, erről beszél.

pomádé | 2010. július 29. | 08:39:49

simonmondja: nem rezisztens, rezidens :-)
Egyébiránt mostmár személy szerint a Nagy Fehérkés Atya fogja azt is eldönteni, hogy pl. Al-és Felcsút mint vidék fejleszthető, és mondjuk Bivalytosznád, mint szoci fellegvár nem? Merthogy az sem mindegy, melyik vidék mennyire fejlesztendő. Minden bizonnyal egy felsőzsolcai erdészeti egyetemi végzettséggel pár év múlva igen kelendő leszel a munkaerőpiacon....

verszacse | 2010. július 29. | 08:39:30

pomádé!
Elírtad a mű címét! Helyesen így hangzik - Madách: A zember trágédiája

cézécézé | 2010. július 29. | 08:36:37

Elég sok sületlenséget összebeszél ez az oktatáskutató. Aki a Corvinusra akar menni, vagy az ELTE-re, és nem sikerül neki, nyilván nem megy Szolnokra. Nem divatból nem, hanem a két intézmény közötti különbség miatt. Ha a Szolnoki Főiskola is tudna olyat színvonalú képzést nyújtani, hogy azzal el lehet helyezkedni, akkor lehet nem lenne most ilyen problémája. Igenis üdvözlendő az, ha a hallgatók végre belátják, felesleges gyöngyösön tanulni médiát évekig, ha az utána semmire nem lesz jó.
A másik pedig, ami szintén szempont lehet, hogy én magam pl azért jártam Miskolcra, mert itt lakom. Nincs az a pénz, amiért elkirándultam volna pl Székesfehérvárra:)
Én időmben, évtizedekkel ezelőtt, a hallgató harcolt a bejutásért, most pedig az iskola harcol a hallgatóért?? Ki érti ezt...

Az pedig, hogy Kecskemét azért erősödött, mert ott a Mercedes, az mellébeszélés. Csak nem gondolja komolyan senki, hogy az ott végzett friss diplomás főiskolai hallgatók majd megváltják a gyárat a szakmai tudásukkal? Az pedig egyenesen nevetséges, hogy a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája médiaszerepléssel csábított el hallgatókat. Na, azoknak lehet gratulálni. Majd találkoznak a munkaügyi központban pár év múlva.

simonmondja | 2010. július 29. | 08:35:41

Szerintem ezt az orvosi hallgatók, rezisztensek elvándorlása ellen találták ki.
Többek közt.
Ha nagyon ismeretlen porfészekben szerzi valaki a diplomáját, akkor fújhatja a kitűnő eredményét, mert nem ér többet, mint a papír, amire nyomták.

A költséget megfizetni nem tudó tehetséges fiatalokat száműzik az ugródeszkákról a végekre.

Recsken van főiskola?

kimek | 2010. július 29. | 08:27:38

Ne gondolja senki kérkedésnek, csak épp most aktuális ... de a lányomat mindenféle hátszél nélkül azért vették fel nagyon sok ponttal nagyon népszerű és nagyon nehéz bekerülési mutatókkal rendelkező egyetemre, mert tanult készült ... és ezek szerint jól felkészült. Ennek ellenére sem biztos, hogy jól választott: ilyen az élet.

LocalTrain | 2010. július 29. | 08:27:08

igazából egyetemre járni is felesleges, minden ember mellé ki kellene rendelni egy állami hivatalnokot, aki az élet összes fontos döntését meghozza helyette. és amikor már olyan fejlettek lesznek a számítógépek, hogy mindezt megcsinálják a hivatalnokok helyett, akkor jöhet a MÁTRIX.

kimek | 2010. július 29. | 08:23:35

Nem kell ezt sem túlragozni, mindenki menjen oda tanulni, ahová akar,illetve ahová fölveszik, majd a piac eldönti, kire lesz szükség. Az érettségi egyben döntéshelyzetet is teremt, lehet vele élni, visszaélni, olykor rosszul élni!

tobias2 | 2010. július 29. | 08:20:45

Moderálási alapelvek- komment törölve -

admen | 2010. július 29. | 08:16:24

Staropramen! Tökéletes igazad van,még azzal egészíteném ki, hogy az párttársak gyerekei simán mehetnek majd a jobb budapesti egyetemekre, a pórnép meg oda, ahova irányítják.
Ha megszűnnének az életképtelen főiskolák mi lenne a sok oktatóval....

pomádé | 2010. július 29. | 08:13:41

A legközelebbi újításként javaslom bevezetni a genetikai vizsgálatot, hogy már csecsemőkorban eldőljön, ki lehet asztalos, ki zeneszerző. További információk találhatóak Madách:"Az ember tragédiája" c. mű falanszterjelenetében.

Hammada Patrol | 2010. július 29. | 08:09:57

Moderálási alapelvek- komment törölve -

h.genoveva | 2010. július 29. | 08:04:30

kismillió,2010.júl.29. 07.34.
A szakmunkásképzéssel valóban nagy baj van, de a már végzett szakmunkásoknak is nagyon-nagyon elhelyezkedni, mivel nincs ipar.
A rengeteg un. "diplomás" csak a frusztrált emberek számát gyarapítja, mivel ezek is nagyon nehezen helyezkednek el. Nem is értem, hogy mit akar a kormány a sok vidéki, hagyomány nélküli főiskola erősítésével. A régi, nagy hagyományokkal rendelkező egyetemeket kellene megerősíteni, és hagyni, hogy az"utazó" oktatógárdával rendelkező vidéki vagy akár fővárosi intézmények elsorvadjanak. Nem kell a kis Magyarországnak annyi felsőfoku intézmény, mint Franciaországban. Ráadásul elképesztő "szakokat" ajánlanak a fiataloknak, amivel teljesen képtelenség elhelyezkedni, és előbb-utóbb árufeltöltőként "hasznosíthatják" magukat. Nem is valók ezek másra, mint a fiatalok parkoltatására, de az ifjusági munkanélküliség ezzel nem oldódik meg.

Hammada Patrol | 2010. július 29. | 08:04:27

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Hammada Patrol | 2010. július 29. | 08:02:07

Moderálási alapelvek- komment törölve -

staropramen | 2010. július 29. | 07:59:49

"Szerinte tévedés, hogy a hallgatók reálisan föl tudnák mérni, melyik intézmény mely szakán érdemes tanulniuk,"
Innen már csak egy lépés az 50-es évek gyakorlata.Meghatározott létszám meghatározott főiskolákon egyetemeken, majd "tervszerű" munkábairányítás.
Miért más döntse el, hogy egy 18 éves ember hol és mit akar tanulni?
Ha rosszul dönt viseli a következményeit, ha jól élvezi az előnyeit.
Egyszer el kell kezdeni felelősséget vállalni a döntésekért.
További kérdés:
Biztosan érdemes mesterségesen fenntartani saját maguktól életképtelen felsőoktatási intézményeket, elaprózva a rendelkezésre álló kevéske forrást?

Hammada Patrol | 2010. július 29. | 07:56:42

Moderálási alapelvek- komment törölve -

kismillio | 2010. július 29. | 07:34:17


Nem tudom minek kell ennyi diplomás amikor nincs munkahely , inkább szakmunkásokat oktassanak éppugy mint 25 évvel ezelőtt hogy legyen a diknak jövöképe s végez megtudjon állni a saját lábán ill betudjon társulni másik cégbe sakkor van biztos kenyere . Ajó szakmunkás mindig megbecsült sikeres ember volt a világ minden pontján , nem kell 50000 diplomás állás nélkül inkábbegyszakmunkás de megbizható.

csingacsguk | 2010. július 29. | 07:27:17

Moderálási alapelvek- komment törölve -

macskajaj | 2010. július 29. | 07:26:24

evianna
miért,Budapesten van elég kollégium?és minden fővárosi albérlőt bejelent a bérbeadó?itt az oktatásról van szó az elhelyezés másik biznisz,azt rábíznám a piacra és nem kollégiumot épitenék(ill.csak üzleti alapon)hanem a hallgatót támogatnám a bérleti dij kifizetésében,ha kell szociális támogatás

macskajaj | 2010. július 29. | 07:23:29

ez egy nagyon bonyolult sokféle szemponntal.sajnos már most-ez a cikk is-sarkos véleményeket kezd terjeszteni és hamar ki fognak alakulni a szekértáborok.mert attól,hogy valami jónevű,nagy és régi és sokan akarnak odamenni még nem automatikusan alegjobb.és forditva lehet valami kisebb és kevésbé köztudatban lévő,mert nincs pénze marketingre még lehet értékes műhelye.Ha az állam valamit pénzzel támogat akkor joga sőt kötelessége sokféle szemontot mérlegelnie.ez lehet vidéki helyek erősítése-mint bármely más infrastruktura-fejlesztés esetében.tehát jó lenne hogy ne vagy vagy alapon születne döntés,hanem-más közszolgáltatáshoz hasonlóan(pl.vidéken is kellenek kórházak és azok fejlesztése annak ellenére,hogy Pesten van a legjobb felszereltség)igenis okosan nivellálnák a kapacitásokat szétteritve az országban.

evianna | 2010. július 29. | 05:38:26

na bravó.
és kollégiumi helyet is tudnak garantálni, vagy a vidéki "adózás körén kívüli tevékenységeket" akarják tulajdonképpen serkenteni?

HIRDETÉS
Diplomaosztó Egerben – n...
Diplomaosztó Egerben – nekik sikerült
Szántó György

Jövőre már nem a hallgatók jelentkezése, hanem a Nemzeti Erőforrás Minisztérium dönti majd el, mely felsőoktatási intézménybe hány hallgató tanulhat állami pénzen. Dux László, a tárca felsőoktatási helyettes államtikára azt mondja: „bizarr helyzeteket” teremtett az előző kormány által bevezetett felvételi elosztás, amely a piacra, azaz a hallgatók választására bízta a döntést. Szerinte tévedés, hogy a hallgatók reálisan föl tudnák mérni, melyik intézmény mely szakán érdemes tanulniuk, hiszen ebben sokszor erősen befolyásolja őket az aktuális divat vagy a média.

A 2007-ben bevezetett felvételi elosztás lényege, hogy oda kerül a legtöbb államilag támogatott hallgató – és a létszámalapú finanszírozás miatt a legtöbb állami forrás –, ahová a legtöbb jó teljesítményű hallgató jelentkezett első helyen. Vagyis, a korábbi gyakorlattól eltérően, nem osztották le előre az intézményekkel lefolytatott alkuk mentén a felvehető létszámokat, hanem a hallgató ítéletére, vagyis a „piacra” bízták az intézmények sorsát. Az előző oktatási kormányzat nem is titkolt szándéka ezzel az volt, hogy a túl soknak ítélt 70 felsőoktatási intézmény közül csak az igazán jók maradjanak fönt.

Dux László úgy látja: a „szabad piaci feltöltés” következménye, hogy bizonyos népszerű intézményekben olyan létszámok alakultak ki, amelyek már a minőség rovására mennek, míg másutt a létszámhiány az akadálya a minőségi képzésnek. A tárca ezért mindenképpen több állami beavatkozást lát szükségesnek a keretszámok elosztásában: a „korrigálást” már a következő felvételi eljárásban megkezdenék. Hogy mi alapján határoznák meg az egyes intézmények támogatott létszámát, arra Dux László nem adott egyértelmű választ. Mint mondta: majd az intézményekkel és a városokkal egyeztetnek, hogy megpróbálják megtalálni „a közjó, a közösség érdekeit szolgáló irányvonalat”.

HIRDETÉS

A vidéket erősítenék

A minisztérium az állami helyek központi elosztásával a vidéket erősítené. Dux László úgy fogalmazott: a hallgatók fővárosba koncentrálódása kontraproduktív, a leszakadó régiók fölzárkóztatásához szükség van a vidéki felsőoktatási intézményekre, azoknak ugyanis népességmegtartó, munkahelyteremtő, közösségformáló szerepük van. – De ha nincsenek tartalé kaik, mire megtalálják saját profiljukat, a piaci versenyben tönkremehetnek – tette hozzá.

A „korrekció” egyik eleme ezért például az lehet, hogy ha egy hallgatót egy népszerű fővárosi intézménybe hely hiányában már nem vesznek föl, fölajánlják neki valamelyik vidéki intézményt – akkor is, ha azt előzőleg a hallgató nem jelölte be a felvételi lapján. –A hallgató ezután eldöntheti, odamegy-e vagy sem, kényszeríteni senkit nem fogunk –szögezte le a helyettes államtitkár, aki szükségesnek látta hozzátenni, hogy a központi elosztás nem a diktatúrák jellemzője, mert például Németországban is így működik a felvételi rendszer.

Az új felvételi elosztás első évében a vidéki főiskolákat valóban sokkolták az eredmények: szinte mindegyikük több száz államilag támogatott hallgatót veszített. Mára azonban szétvált a mezőny: egyes vidéki intézmények továbbra is lejtmenetben vannak, mások viszont, úgy tűnik, egyre nagyobb sikerrel pályáznak a hallgatók kegyeire.

Egyetemek, főiskolák

A felvételi versenyben ugyanakkor egyre kevésbé a vidék–főváros, inkább az egyetem–főiskola szembenállás ütközik ki. A nagy tudományegyetemek ugyanis a felvételi eljárás igazi győztesei évről évre: az idén 1–14 százalékkal mindannyian növelték tavalyhoz képest elsőseik létszámát. (Igaz, ha már fi zetni kell, akkor a hallgatók inkább a fővárosba mennek, a költségtérítéses szakokra ugyanis – Debrecen kivételével – a vidéki egyetemek kevesebb, a fővárosiak pedig több hallgatót tudtak fölvenni). A fővárosban működő számos kis főiskola veszített ugyanakkor hallgatói létszámából: a Harsányi János Főiskola például 50, a Zsigmond Király Főiskola 19 százalékot.

A vidéki főiskolák többsége – főként a vesztesek – ugyanakkor vidékellenesnek tartja ezt az elosztási rendszert, mondván, nem is annyira az oktatás minősége a döntő a hallgatók intézményválasztásában, hanem az, hogy a főváros eleve vonzóbb a szemükben. Márpedig ha egy hallgató egyszer Budapesten tanult, kicsi az esélye, hogy diplomájával visszatér vidékre; ezzel pedig ellehetetlenednek a régiók. Tény, hogy a fővárosban van a felsőoktatási intézmények több mint fele (39), és ezekbe jár a hallgatók 40 százaléka is (155 ezer).

Az idei felvételin a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola 20 százalékkal kevesebb hallgatót tudott beiskolázni, a Szolnoki Főiskola pedig 25 százaléknyi hallgatót veszített. A főiskoláról az utóbbi időben föl is röppentek súlyos finanszírozási gondokról szóló hírek, ezeket azonban az intézmény szenátusa cáfolta, de hangsúlyozta: „a Szolnoki Főiskola is bízik abban, hogy a kormány változtat az eddigi, vidéki intézményeket sújtó felvételi politikán”.

A vidéki intézmények fölzárkózása ugyanakkor nem lehetetlen, igaz, meg kell hozzá találni a megfelelő stratégiát, új „piacok” felé kell nyitni és átstrukturálni a képzést. Ez valóban nem egyszerű feladat a nagy tudományegyetemek rendkívüli népszerűségének árnyékában, mégis vannak rá példák. Az egri Esterházy Károly Főiskola például tavaly több mesterképzéses hallgatót tudott tanár szakjaira beiskolázni, mint az évek óta a népszerűségi rangsort vezető fővárosi ELTE. Az egri intézmény az idén összesen 800 mesterszakos hallgatót vett föl, ezzel pedig szinten tartotta a tavalyi felvételi összlétszámát (ami 2009-ben ugrott meg jelentősen). A szintén tanári mesterszakokat indító Nyíregyházi Főiskola is négyszázalékos növekedést könyvelhetett el a fölvett hallgatói összlétszámban.

A profi lváltás szükségességéről tanúskodnak a győri Széchenyi István Egyetem felvételi adatai is. A főként műszaki profilú intézményben 27 százalékkal csökkent a költségtérítéses hallgatói létszám, az intézmény összességében ugyanakkor 20 százalékkal növelte hallgatói létszámát. Ötször annyi – össze sen 520 – mesterszakos hallgatót tudott ugyanis beiskolázni az idén, mint tavaly.

A tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája intenzív marketingtevékenységgel és erős menedzsmenttel szintén növelte első éves hallgatói létszámát, mégpedig nem is kicsit: 51 százalékkal. A Kecskeméti Főiskola nagy esélyt kapott azzal, hogy a német Daimler-Benz cég e várost választotta új Mercedes-modellek gyártására. A műszaki képzéseket is nyújtó főiskolán ezért erősítik a német nyelvű képzést, járműgyártói szakra szakindítási kérelmet adtak be, a felnőttképzések összehangolására központi egységet hoztak létre. A fölvettek létszáma három százalékkal nőtt is tavalyhoz képest.

Becsapjuk önmagunkat

A piaci átrendeződés tehát elindult a felsőoktatásban, ezt azonban megakaszthatja a tárca mesterséges beavatkozása. Polónyi István oktatáskutató szerint semmilyen más mértékegysége nincs a felsőoktatás színvonalának, mint a hallgatók véleménye. – Becsapjuk önmagunkat, ha nem a piacban, a hallgatói keresletben gondolkodunk. Aki a Budapesti Corvinus Egyetemre akart volna bejutni, az nem valószínű, hogy elmegy majd Szolnokra tanulni – tette hozzá. Polónyi úgy látja: nincs kiforrott oktatáspolitika, nincs eldöntve, hogy a beiskolázott hallgatói létszám kétharmadát kitevő finanszírozott keretszámot mire akarják fölhasználni: a tehetségek, a hátrányos helyzetűek támogatására vagy a vidék megmentésére. Polónyi István szerint lehet az utóbbi is cél, bár ekkora támogatott létszámot – a most fölvett 97 ezer gólya közül több mint 75 ezren támogatott képzésben tanulhatnak – értelmetlen úgy elosztani, hogy azzal a rossz minőségű intézményeket támogatjuk.

– Ekkora létszámnál az állami elosztás nem „korrigálja” a piacot, hanem alapvetően meghatározza azt, a piaci verseny kizárása viszont szocialista gondolkodásra vall – mondja.

Az oktatáskutató rámutatott: miközben tűzzel-vassal irtják a piaci szellemet a felsőoktatásból, lehetővé is teszik, hiszen a népszerűbb egyetemek a támogatott hallgatók helyett költségtérítésesekkel tölthetik majd föl kapacitásukat. – A jó iskolákba így a tehetősebb rétegek jutnak majd be, akik meg tudják azokat fizetni, a rosszabb intézményekben pedig az állam pénzén tanulhatnak majd a hátrányosabb helyzetűek.

Polónyi István azt mondja: a férőhelyek állami elosztása helyett inkább abban kellene segíteni az intézményeket, hogy megtalálják az új piacokat, és szélesítsék oktatási palettájukat. A kiürülő főiskolákon amerikai mintára létre lehetne hozni például felzárkóztató képzéseket. Óriási, eddig kiaknázatlan lehetőségek vannak még a felnőttképzésben is.

Bakonyi helyett Kerpen az OH élén?

Július 31-ével távozik posztjáról az Oktatási Hivatal elnöke, Bakonyi László – értesült lapunk. Úgy tudjuk, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) háttérintézményeként működő, egyebek mellett köz- és felsőoktatási hatósági ellenőrzési jogkörökkel felruházott, az érettségik, a közoktatási és a felsőoktatási felvételik lebonyolításáért, a nyelvvizsgáztatási akkreditációs ügyekért, valamint az oktatási igazolványokért felelős hivatal élére Kerpen Gábort, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökét kérték fel. Kerpen Gábor érdeklődésünkre mindössze annyit mondott: a tárca háttérintézményeivel kapcsolatos személyi változások bejelentése a miniszter dolga. A NEFMI Oktatási Államtitkárságán egyelőre nem kívánták kommentálni értesülésünket.

Jelenleg 70 felsőoktatási intézmény működik Magyarországon, ezekbe úgy 380 ezer hallgató jár. Az egyetemek közül azonban mindössze 19 az állami fenntartású, a főiskolák közül pedig csak tíz. További 7 alapítványi vagy egyházi egyetem működik, a legnagyobb számot pedig a 34 alapítványi vagy egyházi főiskola teszi ki. Az állami intézményekben 329 ezren tanulnak - több mint 245 ezren az egyetemeken, 83 ezren a főiskolákon. Az egyháziakba viszont mind össze 22 ezren, az alapítványiakba pedig csak 29 ezren járnak. Utóbbi két intézménytípusban úgy nyolcezer hallgató állami támogatást kap. (V. A. D.)

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    88 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS