Az ORFK élén történt változás ellenére, a 2002.május 9-én Móron nyolc emberéletet követelő rablógyilkosság ügyében folyó perek jogerős befejezése után a rendőrség lefolytatja azt a belső vizsgálatot, amelytől arra a kérdésre várják a választ: milyen okok, körülmények, tévedések okozták, hogy a rendőrség először két, mint azóta bebizonyosodott, az adott ügyben ártatlan embert, Kaiser Edét és Hajdú Lászlót gyanúsította meg a bűncselekmény elkövetésével. Korábban Bencze József országos rendőrfőkapitány ígérte meg, hogy a rendőrség tisztázni fogja, miért kapott gellert a móri nyomozás 2002-ben.

Hatala József, az új országos rendőrfőkapitány a Népszabadság kérdésére azt mondta: a jogfolytonosság jegyében magára nézve kötelezőnek tartja Bencze ígéretét, ezért a móri perek lezárása után belső vizsgálat lesz. Korábban Kovács Tamás legfőbb ügyész is azt mondta a Népszabadságnak: kivizsgáltatja, mi történt. A Fővárosi Főügyészség egy illetékese szerint „rendszerhiba történt”: a korábban, más ügyekben egymás hibáit, tévedéseit nagy biztonsággal korrigáló hatóságok most egymás hibáira ráesősítettek.

Móron, az Erste Bank helyi fiókjából a rablógyilkosok 7,3 millió forintot zsákmányoltak. A rendőrség 73 nappal később elfogta ugyan a feltételezett tetteseket, a „vizsgálat” azonban ezután még hónapokig tartott. Bár a nyomozás eredményei nem voltak meggyőzőek, megállapításait sok tekintélyes rendőrségi szakértő is vitatta, végül Hajdú ellen nem, Kaiserrel szemben azonban mégiscsak vádat emelt a Fővárosi Főügyészség. Kaisert 2005 októberében jogerősen ténylegesen életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték.

Tizenhat hónappal a jogerős ítélet kihirdetése után a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bejelentette: „Lehetséges, hogy van amóri ügynek egymásikmegoldása is”. A rendőrség akkor így ismerte be, hogy szerintük sincs semmi közük a móri mészárláshoz azoknak, akiket egészen addig az ország legveszedelmesebb bűnözőinek tartottak. Bár 2007 februárjában elfogták a feltehetőleg már „igazi tetteseket”, Nagy Lászlót és Weinszdorn Róbertet, jogilag még ma is Kaiser Ede a móri mészáros. Első fokon ugyan már kimondta egy bíróság, hogy nem ő követte el a móri gyilkosságokat, a perújítási eljárásban azonban még nem született jogerős ítélet.

Időközben Kaiser és védője, Dezső Antal ügyvéd kártérítési pereket indított, amiért éveken keresztül móri mészárosnak tartották és akként is kezelték Kaisert. Azonban a jelek szerint a bíróságok ez ügyben sem sietnek „igazságot szolgáltatni”. Ami az ő szempontjukból érthető is. Kaiser büntetőpere (amelyben a móri perben tárgyalt rablásokat és egy emberölés kísérletét tárgyalják) másodfokon az ősszel folytatódik. A kártérítés szempontjából nem mellékes körülmény, hogy jogerősen hány évet kap Kaiser. Minél többet, annál kisebb kártérítéssel kell majd beérnie azért, amiért „többszörös brutális rabló” helyett „móri mészárosként” ítélték el.

Nem Kaiser sorsa azonban az egyetlen tisztázandó kérdés az ügyben. Emlékeztetőül: százegynéhány nappal az elfogása után zárkájában felakasztotta magát Nagy László, aki az ügy jelen állása szerint nagy valószínűséggel a móri kivégző ember volt. Máig rejtély azonban, hogy miért nem őrizték szigorúbban. Nagy halála után derült csak ki az is, hogy a férfi naplót írt, amelyben minden neki tulajdonított bűncselekményt egy szerb szabadcsapat gátlástalan vezérére terhelt. Naplójában említést tett három gyilkosságról, amelyek közül egy bizonyosan megtörtént, és nagy valószínűséggel Nagy követte el, kettőről azonban semmit nem tudni. Ezekkel is adós még az igazságszolgáltatás.

Kapcsolódó cikkek: Előzetesben a vegyszeres támadót agyonütő ercsi asszony | Három évet kapott pellérdi darabolós gyilkos | Magyar férfi ölt Bécsben | Március elején várható ítélet a Zsanett-ügyben | Összeégve találták a Berettyóújfalui Városi Bíróság titkárát