A nagy tudományegyetemek szerezték az idén is a legtöbb, államilag támogatott hallgatót. Az évek óta legnépszerűbb intézménynek számító ELTE nappali tagozatos alap- és osztatlan képzésére például csaknem ötezer hallgató került be, a Debreceni Egyetemre 3800-an, a Szegedi Tudományegyetemre pedig több mint 3600-an. Mindez nem véletlen, hiszen ezekbe az intézményekbe jelentkeztek a legtöbben: az ELTE-re például az első helyen 8672-en. Márpedig a négy éve bevezetett elosztási rendszerben azok az intézmények kapják a legtöbb, államilag támogatott hallgatót, ahová a legnagyobb számú jó teljesítményű diák jelentkezett az első helyen. És hogy a teljesítmény mennyire számít, azt jelzi, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem – ide igen magas pontszámokra volt szükség a bejutáshoz – 14 százalékkal növelte tavalyhoz képest összhallgatói számát.

A támogatott hallgatói létszám, azaz valójában az állami fejpénzek elosztásának ez a rendszere a hallgató választására bízza az intézmények sorsát, azzal a szándékkal, hogy a jó intézmények maradnak talpon, a rosszak pedig előbb-utóbb lehúzzák a rolót. Más kérdés, hogy a hallgatók nem feltétlenül a racionális megfontolások – például munkaerő-piaci viszszajelzések –, hanem elsősorban presztízs és népszerűség alapján teszik le a voksukat egy-egy intézmény vagy képzés mellett. Akárhogy is, a versenyben öszszességében évek óta a vidéki, illetve a kisebb főiskolák állnak vesztésre, és az idei eredmények tovább növelték a különbségeket. Igaz, van-egy két főiskola, amely megtalálta a kitörési pontot, és van olyan vidéki egyetem, amely egyre jobban csúszik lefelé a lejtőn.

Az idei felvételin a bejutási küszöb 200 pontra emelése azt is eredményezte, hogy levelező alap-, illetve osztatlan képzésre ezerrel kevesebb hallgató jutott be. Ez elsősorban a kisebb főiskolákat érintette, amelyek ugyanakkor már tavaly is kevesebb költségtérítéses hallgatót tudtak magukhoz vonzani.

Nem hivatalos adatokból úgy tudjuk: az idei legnagyobb vesztes a budapesti Harsányi János Főiskola, amely a tavalyi 200 után az idén mindössze 100 költségtérítéses hallgatót tudott csak fölvenni. Az intézményben összességében is a felére csökkent az elsősök létszáma. A szintén fővárosi Gábor Dénes Főiskola 30 százalékot veszített költségtérítéses hallgatóiból, a Szolnoki Főiskola pedig 20 százalékot – utóbbin a teljes létszámcsökkenés 25 százalékos. Tíz százalékkal kevesebb fizetős hallgatója van a Miskolci Egyetemnek is, Szegeden és Pécsett 3-7 százalékkal csökkent a költségtérítéses diákok száma. Az ELTE-n ehhez képest hat százalékkal nőtt a költségtérítéses képzésre fölvettek aránya.

De hogy a kocka milyen gyorsan fordulhat, azt jól mutatja a főként műszaki profilú győri Széchenyi István Egyetem helyzete. Itt ugyanis 27 százalékkal csökkent a költségtérítéses hallgatói létszám (elsősorban műszaki képzésben voltak korábban nagyon alacsony ponthatárok), az intézmény öszszességében ugyanakkor 20 százalékkal növelte hallgatói létszámát. Ötször annyi – összesen 520 – mesterszakos hallgatót tudott ugyanis beiskolázni az idén, mint tavaly.

A pár éven belül várható drasztikus jelentkezői létszámcsökkenés okozta problémákból tehát a mesterképzés jelentheti az egyik kiutat. A folyamat már elkezdődött: hiába jelentkeztek most ugyanis tavalyhoz képest 13 ezerrel többen a felsőoktatásba, a növekedés csak látszólagos: a bolognai átállás miatti képzési szerekezetváltás következménye. A hároméves alapképzés után a végzettek nagy része ugyanis mesterképzésben tanul tovább, azaz újra jelentkezik, földuzzasztva ezzel a statisztikát, míg korábban öt évig maradt volna az egyetemen. Vagyis az idei és az ezredforduló környéki 140 ezres jelentkezői létszám korántsem ugyanazt a hallgatói réteget takarja. Jól mutatja ezt, hogy míg 2004-ben a felvételizők 83 százaléka alap- és osztatlan képzésre pályázott, addig az idén már csupán 77 százalékuk.

Az alapképzés „merítési bázisa” tehát előbb-utóbb kiürül, hiszen az érettségizők száma is egyre csökken. A jelenlegi demográfiai adatok 2020-ra már csupán 65-70 ezer érettségiző diákot vetítenek előre a mostani százezer helyett. „Az életkorra, illetve az érettségi évére vonatkozó adatok megerősítik azokat az előzetes várakozásokat, hogy a mesterképzések nagyszámú beindítása az idősebb, hagyományos egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkező réteg egyre fokozódó mértékű megjelenését fogja eredményezni a felsőoktatási képzésekben” –mutat rá ugyanakkor Fábri István oktatáskutató, az Educatio Kft. vezető elemzője a Jelentkezési tendenciák című tanulmányában. Vagyis a mesterképzés egyidejűleg fogja becsatornázni az alapképzésről érkező fiatalabb, és a már régebben diplomát szerezett, idősebb hallgatókat is. Ennek jelei persze még csak kevéssé érzékelhetők, hiszen a 19 600 támogatott mesterhelyremindössze 16 ezer hallgatót sikerült fölvenni, melléjük pedig úgy 2500 költségtérítésest. Ez azonban a két évvel ezelőtti adatokhoz képest máris a mesterképzésre fölvettek számának négyszereződését jelenti.

A mesterképzéses hallgatók megszerzésében ugyanakkor egyelőre leginkább a nagyobb tudományegyetemek jeleskednek, így ez szintén az ő javukra billenti a felvételi mérleget. Azért is, mert a mesterképzéses hallgatók után az alapképzési fejkvóták durván másfélszerese jár.

Kapcsolódó cikkek: 'Mindenkit be kellene engedni a felsőoktatásba' | Idén is a turizmus, a gazdálkodás és a jogi szakok a legnépszerűbbek | A kormány fogja meghatározni, hová kell emelt szintű érettség | Magasabb ponthatárral a több állami pénzért | Indul a felvételi futam