|
Ötpárti egyeztetés – zavarban
Fotó: Kocsis Zoltán
Az elmúlt ötvenhat nap nem a konzultációról szólt, hanem az egész pályás letámadásról, és semmi nyoma nem volt a nemzeti együttműködésnek, amiről a Fidesz folyamatosan beszélt - így kommentálta korábban Mesterházy Attila szocialista pártelnök az elmúlt hetek eseményeit. Az MSZP frakcióvezetője szerint a kormány eddigi teljesítménye inkább a dilettantizmusról, a kapkodásról és a káoszról tanúskodik. Hozzátette: sérelmezik, hogy a Fidesz úgy nyújtotta be az indítványait, hogy azokról ne kelljen egyeztetnie.
Tény, hogy a kormány helyett számos fajsúlyos törvényt a kétharmados frakciók tagjai nyújtottak be, egyéni képviselői indítvány formájában. Ez pedig a törvényhozás hatályos szabályai szerint kevesebb egyeztetési és előkészítési kötelezettséget ró az előterjesztőkre. Az ellenzék ehhez leginkább csak asszisztálni tudott.
Az MSZP – ez létszámát tekintve a legnagyobb ellenzéki frakció – már az alakuló ülés előtti napokban bevitt magának egy mélyütést a bizottsági vezetői helyek elosztása során. Ugyanakkor kisebb győzelmet is arattak a kormány fölött, amikor rámutattak: a miniszteri fizetésekről szóló javaslatból véletlenül kikerült az a még a Bajnai-érában bekerült kitétel, amely húszszázalékos csökkentési mozgásteret biztosított a kormányfőnek, aki ezzel – spórolásként – élt is. Így viszont nőtt volna a Fidesz-kormány tagjainak javadalmazása. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes elismerte a hibát, korrigáltak.
Egyedül maradt viszont az MSZP például a Trianon-emlékülés alkalmával, rajtuk kívül mindegyik párt jelen volt a T. Házban. Igaz, egyedül volt Szili Katalin is a szocialisták soraiban, mert ő csak azért is részt vett az ülésen. Tény, hogy az elmúlt hetekben az MSZP több interpellációja során elfogadta az arra adott államtitkári és miniszteri válaszokat, ezzel egyfajta gesztust is gyakorolva. Utóbbira ugyanis az előző ciklusban, fordított szereposztásban, nem volt példa.
Az pedig a legkisebb sérelem, hogy – szemben az LMP és a Jobbik frakciójával – Orbán Viktor eddig nem ment el az MSZP-frakcióhoz. Nem is hívták.
Bár a Lehet Más a Politika a szokásjoggal ellentétben nem kapott parlamenti alelnöki posztot, elmondhatja, hogy pártja jegyzi az első olyan ellenzéki indítványt, amelyet egyáltalán tárgysorozatba vett az új Országgyűlés. Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes kampányfinanszírozásról szóló javaslatát ugyan az alkotmányügyi bizottság nem engedte át, a T. Ház viszont nagy többséggel napirendre vette. Tény ugyanakkor, hogy az eddigi rövid kormányzás ideje alatt már huszonegy alkalommal „vétett az átláthatóság ellen a Fidesz–KDNP-frakciószövetség” azzal, hogy leseperte az asztalról az LMP erre vonatkozó javaslatait.
A kormánytöbbség elgáncsolta azt a javaslatot, hogy a kormányülések napirendje és előterjesztései legyenek online közzéteendők, enyhítsék a kormányülések hangfelvételeinek titkosságát, hozzák nyilvánosságra a tanácsadói tiszteletdíjakat, s nem támogatta azt sem hogy a Birtokpolitikai Tanács üléséről hangfelvétel készüljön, korlátozta a helyi nyilvánosság számára a közbeszerzési dokumentáció könnyű hozzáférhetőségét, vagy épp elvetette az „offshore lovagok” közbeszerzésből való kizárására vonatkozó LMP-javaslatot.
Az ökopárt számára azonban az eddigi legnagyobb pofont mégis a választási módosítások jelentik, amelyek miatt – jelképesen – meg is kongatták a vészharangot. A Fidesz ugyanis a négyszeresére emelte a begyűjteni szükséges ajánlószelvények számát, az erre szolgáló időt viszont lecsökkentette.
Ez utóbbi ellen tiltakozott a Jobbik is. Az az alakulat, amely már az első plenáris ülésnapon megadta az alaphangulatot, amikor Vona Gábor pártelnökfrakcióvezető (korábbi ígéretét betartva) a jogerősen betiltott Magyar Gárda mellényében jelent meg az ülésteremben. Pontosabban: a mellényt zakója alá rejtve, de a képviselői eskütétel alatt mindenki számára láthatóvá téve azt. A szocialista frakciótagok válaszul hátat fordítottak a radikális képviselőcsoportnak.
A Jobbik a nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésre is – talán épp egyfajta keretként – sajátos performance-szal készült: az áttételesen épp a gárda egyenruhájának viselését határozottabban tiltó törvény megszavazása idején tarkóra tett kézzel tiltakozott a frakció.
A radikálisok nem várt keménységgel kritizálják a kormányoldalt; igaz, több ponton is vállvetve támogatják a második Orbán-kabinet elképzeléseit. Ilyen volt például a Trianonemlékülés, illetve a kettős állampolgárság megadásának kérdése. Kínos részlet, hogy Vona Gábor pártelnök azért nem szavazta meg a törvényt, mert rádióinterjút adott a voksolás idején. Azt mondta: technikai hiba történt.
Ugyancsak együtt szavazta meg a kormánnyal a Jobbik frakciója, hogy június 4-e legyen a nemzeti összetartozás napja. A javaslat elfogadásakor az MSZP nemmel szavazott, az LMP tartózkodott, egyedül a frakcióvezető, Schiffer András voksolt igennel. Arra is volt már példa az elmúlt 56 napban, hogy ellenzéki módosítót fogadjon el a kétharmados többség, például Novák Előd és Pörzse Sándor indítványát, amelyet a médiacsomaghoz csatoltak.
Igaz, hozzá kell tenni, hogy ez is csak a szóhasználatot pontosító, egy igét feltételes módba helyező javaslat volt – a többit lesöpörte a kormánytöbbség.
|
belépés |
segítség |
alkalmazások |
RSS |
előfizetés |
akciók
Nol.hu |
NolBlog |
NolTV |
Hírmátrix |
NolRandi
Címlap |
Belföld |
Külföld |
Gazdaság |
Kultúra |
Vélemény |
Sport |
Tud/Tech |
Noller |
Mozaik |
A Lap 
NolTwitter |
Wittner káromkodott, fideszes taps Mesterházynak