„Már másodszorra kell korrigálnom magát. Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt nem Orbán Viktor miniszterelnök úr jelölte alkotmánybírónak. A nálam lévő íveken Lázár János és Harrach Péter frakcióvezetők aláírása szerepel.” Ezt Balsai István, a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke mondta munkatársunknak. Helyesen. A papírokon – a parlamenti procedúrának megfelelően – valóban a frakcióvezetők szignója áll. De a javaslatot Bihari és Stumpf megválasztására Orbán Viktor tette.

Az apró betűs rész mindehhez: Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő a „javaslatoknál” emlékeztetett arra: a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség alapszabálya a párt elnökének biztosít jogot a személyi javaslatok megtételére.

Nos, a jelöléseket a kormánypárti frakcióvezetők aláírásával már Szijjártó Péter sajtótájékoztatójának napján kipostázták Balsai Istvánnak, holott a Fidesz–KDNP frakciószövetség csak pár nappal később tette meg immár hivatalosan is a jelöléseket. Márpedig a KDNP-frakció úgy váltott Stumpf Istvánra, hogy előtte már volt saját alkotmánybírójelöltje, Dienes-Oehm Egon személyében. Azért, hogy az utolsó parlamenti ülésnapon, amikor az alkotmánybírák megválasztásáról szavaztak, a kereszténydemokratáknak ne kelljen érvénytelenül voksolniuk, illetve ne kelljen leszavazniuk saját jelöltjüket, Dienes-Oehm Egon visszalépett. Úgy tudjuk, ha az egyik mostani alkotmánybíró, Trócsányi László párizsi nagykövet lesz, a hírek szerint a kereszténydemokraták favoritja léphet a taláros testületbe.

Legalábbis a KDNP-sek úgy tudják, erről egyezett meg Orbán Viktor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, KDNP-elnökkel.

E történet alátámasztja azt, amit Lázár János frakcióvezető nyilatkozott korábban lapunknak: „ez Orbán Viktor frakciója”. Lázár eddig rendet tudott tartani a 227 tagú képviselőcsoportban, egyetlen esetet leszámítva: a szintén Orbán Viktor által „javasolt” ÁSZ-alelnök, a volt szocialista képviselő, Warvasovszky Tihamér épp annyi, 258 voksot kapott a titkos parlamenti szavazáson, amennyi a megválasztásához szükséges. Állítólag „balról” is szavaztak rá.

A hírek szerint a miniszterelnök magához rendelte és határozottan figyelmeztette a renitens hiányzókat, akik közt államtitkárok is voltak.

Formálisan valamennyi közjogi-parlamenti eljárási szabálynak eleget téve folyik a jogalkotás (törvényjavaslat előterjesztése, bizottsági megvitatás, parlamenti vita, szavazás). A gépezet működik, nincs párt-frakció-kormány háromszög, egymást kizáró érdekérvényesítés, a törvényalkotási folyamatban (is) az első szót és az utolsót is a miniszterelnök mondja ki. Orbánnak olyan politikai ereje van, és ezzel úgy él, hogy az első tavaszi és rendkívüli nyári ülésszak után elmondható: nem a parlamentnek van kormánya és miniszterelnöke, hanem a miniszterelnöknek van parlamentje. Elsősorban azért, mert a parlament a népszuverenitást testesíti meg, mely fölött két alkotmányos kontroll létezik: az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök. Schmitt Pál államfő – ugyancsak Orbán Viktor „jelöltje” – pedig deklaráltan nem kíván ellensúlyt képezni.

Lezsák Sándor parlamenti alelnök tegnap úgy értékelte az ülésszakot, hogy ez volt az elmúlt húsz év legdinamikusabb cikluskezdete. „Gyors, határozott korszakváltás történik, nincs szó kapkodásról, hanem tudatos, átgondolt munka zajlott”, tette hozzá.

Orbán Viktor már a választás estéjén a forradalom kitételt használta. A kétharmados törvényalkotási láz nyomán a T. Házban mindenképpen „forradalom” ment végbe: 1. a politikai osztályt illetően (a kétharmados többség alkotmányban rögzítette a 200 fős parlamentet), 2. a választási rendszerben (a választási „reform” szerint a győztes mindent visz), 3. a közigazgatásban (a köztisztviselők „kormánytisztviselők” lettek, a közigazgatási és a helyettes államtitkárok is indoklás nélkül két hónapos felmondási idővel elbocsáthatók), és 4. a médiafronton is.

A „médiaalkotmány” megszavazását a szocialisták szerint azért is halasztották el többször, hogy azt már az augusztus 6-án a Sándor-palotába költöző Schmitt Pál ellenjegyezze. Megváltozik a közmédiumok felügyeletének rendje, létrejön az úgynevezett szuperhatóság, a „főfelügyelőt” pedig ismét csak a kormányfő jelöli, kilenc évre. A nemzetpolitikai nagy szimbolikus törvényjavaslatok elfogadásával (kettős állampolgárság, Trianon-emléknap, a nemzeti összetartozás napja az iskolákban) jórészt a Jobbik programját valósították meg.

Orbán a nevéhez kapcsolható új alkotmányt is akar a jelenlegi alaptörvény helyett, szimbolikusan is lezárva az általa „átmeneti, zavaros” időszaknak tartott elmúlt évtizedeket. S jóllehet Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter lapunknak azt mondta: „nem gondolom, hogy a kormánynak vagy az épp aktuális igazságügy-miniszternek kellene alkotmányt írnia”, a miniszterelnök személyesen vesz részt az alkotmányozás folyamatában – hat, általa felkért személyiség fogalmazza meg az új koncepciót. Emellett természetesen ott a parlamenti szál is – egy 45 fős alkotmány-előkészítő bizottság, amely kétharmados döntési kompetenciával dolgozza ki az alkotmányos irányelveket.

Így az alkotmányos „berendezkedés” is a miniszterelnök akaratával megegyezően történik. A politikai irányt a nagy vihart kavart s szintén a miniszterelnök által jegyzett Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat határozta meg. „Tavaszra lesz alkotmány, lesz preambulum”, mondta nemrégiben a miniszterelnök. S ha meglesz, az együtműködési nyilatkozatot leveszik a falakról és a preambulumot teszik ki helyette.

Az alkotmány preambulumára cserélik majd