A nagy játszma a pátyi golffaluban

Egy amerikai mondás szerint a jó házasságok az égben, a jó üzletek a golfpályán köttetnek. A pátyi önkormányzat és a Grupo Milton találkozása most házasságként és üzletként is zsákutcába jutott, a helyi golffalu-beruházás a hírek szerint meghiúsul. A történet arról (is) szól hogy egy település eldöntheti-e, milyen szeretne lenni (vagy maradni), és hogy ez a szándék érvényesülhet-e akár nagyon sok pénzzel szemben is.

Páty, Zsámbék, Budajenő, Telki, Budakeszi és Biatorbágy – a zsámbéki medence települései az ország egyik leggyorsabban növekvő lakosságú régióját alkotják. Az ingatlanok iránti kereslet a következő egy-két évtizedben is kiszámíthatóan bővül: nem az a kérdés, hogy lesznek-e további betelepülők, hanem az, hogy sikerül-e mederben tartani az áradatot. A népesség növekedése a települések számára ebben a nagyságrendben inkább átok, mint áldás.

Míg a legtöbb magyarországi önkormányzat a fejkvótaalapú támogatások miatt szabályosan harcol a betelepülőkért, a folyamat csak addig nyereséges, amíg az önkormányzat nem kényszerül miatta a szociális infrastruktúra bővítésére. Az ingatlanberuházók csak az azonnali profitot hozó létesítményekbe (telek, lakás, raktár stb.) invesztálnak, az infrastruktúra-fejlesztést „átengedik” az államnak és az önkormányzatnak.

Páty tulajdonképpen a kivételek közé tartozik, hiszen a befektetők (a korábbi belga és a jelenlegi spanyol) mindig ígértek közhasznú elemeket (elkerülő utat, középiskolát) is az alapvetően magáncélú ingatlanprojekthez.Maga a beruházás azonban közbenmegnőtt és átalakult – a kezdeti golfpálya+ipari park kombináció mára kisvárosnyi méretű lakóparkká, szabadidőés szórakoztatócentrummá vált (jelenleg 300 villa, 600 ikervilla, 1400 lakás, két szálloda, nemzetközi középiskola és egy nagy bevásárlóközpont, összesen 360 ezer négyzetméternyi létesítmény szerepel a tervekben), kissé elhomályosítva az ígéreteket.

Tollner József, az ügyben őt ért fenyegetések révén a hírekbe is bekerült pátyi önkormányzati képviselő lapunknak azt mondta: kezdettől arra gyanakodott, hogy az ingatlanfejlesztő – a Grupo Milton – esetleg nem is akar semmit építeni: egyszerűen csak az ingatlan felértékelődésére, és/vagy a meghiúsult beruházás miatt a településtől bezsebelhető kártérítésre játszik. (Tollnert először „szóbelileg inzultálták”, majd ennek hatástalansága után egy szórólapos lejárató kampánnyal próbálták ellehetetleníteni. Ugyanígy járt Danóczy Balázs, Telki polgármestere is, aki szintén a beruházás ellenzője volt. Danóczy esetén a többszöri fenyegetéssel párosuló nyomásgyakorlás végül a polgármester lemondásához vezetett.)

A beruházó, Grupo Milton „land management”-tel foglalkozik. Ez a tevékenység általában egyszerű koreográfiát követve zajlik. A fejlesztésre kiszemelt területet átminősíttetik az önkormányzattal (belterületbe vonják): ettől az egyetlen adminisztratív gesztustól az ingatlan értéke nagyságrendekkel megnőhet. A szóban forgó pátyi telkek megszerzése százmilliós befektetést igényelt a land management első fordulójában.

...és ez marad
...és ez marad

Ehhez képest a föld értéke most tízmilliárdokban mérhető. Előfordulhat, hogy ekkor az egész beruházást eladják – de a vevő már nem kaszálót vesz, hanem ipari vagy lakóterületet, annak megfelelő áron. Az is lehetséges, hogy a felértékelt ingatlant banki hitelfedezetként hasznosítják (erre történt kísérlet a sávolyi motorversenypálya ügyében is, szintén a Grupo Milton közreműködésével). Az igazán nagy üzletet azonban az jelenti, ha a tetszetős, komoly tervekhez különféle címeken állami pénzt (munkahelyteremtő támogatást, adómentességet, kedvezményes hitelt) lehet szerezni. A vigaszdíj pedig a meghiúsult beruházások nyomán begyűjtött kártérítés lehet.

Pátynak – vagyis a képviselő-testület többségének – láthatóan kedves volt a beruházás. Bár egy idén februárban megtartott népszavazáson (amely a nem sokkal az 50 százalék alatti részvétel miatt érvénytelen volt) a megjelentek kétharmada elutasította az építkezést, a képviselők (10:4 arányban) megszavazták a rendezési terv módosítását és a településfejlesztési szerződés aláírását. Az említett dokumentumokat, illetve az engedélyezés körülményeit azonban hamarosan vizsgálni kezdte a zöldombudsman, az Alkotmánybíróság, az ügyészség és a rendőrség is.

Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa egy félszáz oldalas állásfoglalásban rögzítette a településrendezési eljárással kapcsolatos kifogásait. A lényeget lapunk kérdésére egyetlenmondatban is összefoglalta: a beruházás fenntarthatatlan, azaz –ha megvalósul – a jelenleginél lényegesen rosszabb környezeti feltételeket okoz a régióban.

Fülöp Sándor szerint amúgy az egész budai agglomerációra jellemző, hogy akár durva törvénysértések, a környezetvédelmi jogszabályok negligálása árán is igyekeznek kedvezményezett helyzetbe hozni az ingatlanberuházókat. Az országgyűlési biztos vizsgálata egyebek mellett azt állapította meg, hogy az átminősítésekkel kapcsolatban sérült az egészséges környezethez való jog, a lakosság és a többi érintett véleményezési joga, az eljárásrend, az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata, a társadalmi részvétel joga, törvénysértő módon nem vették figyelembe az illetékes földhivatal véleményét és nem vonták be a megyei önkormányzatot. Az ombudsmani állásfoglalás legérdekesebb eleme: „a településrendezési eljárást és a településrendezési döntéseket a beruházói érdekek elsődleges érvényre juttatásának rendelték alá”.

Hasonlóan nyilatkozott Jávor Benedek, az építkezést kezdettől ellenző és az „ellenállást” jogi, illetve szakértői háttérrel segítő LMP képviselője is: szerinte a beruházói kör korrupciógyanús eszközökkel érte el, hogy helyi és országos szinten is a befektetés érdekében alakítsák a jogszabályokat, nem foglalkoztak a lakossági tiltakozással, és nem vették figyelembe a tágabb, területfejlesztési érdeket, amikor egy kisvárosnyi népességet akartak az alapvető infrastrukturális feltételek nélkül Pátyra telepíteni. Azt is hozzátette, hogy a hasonló eseteket csak a főváros és az agglomeráció szorosabb együttműködésével, illetve a társadalmi részvételre vonatkozó jogszabályok megerősítésével lehet megakadályozni.

Mervó József, a GrupoMilton vezérigazgatója szerint az ingatlanprojekt – a kíséretében megjelenő közhasznú fejlesztésekkel együtt – épp azokra a problémákra kínált megoldást, amelyek miatt Páty „élhetősége” az elmúlt egy évtizedben veszélybe került. Az ugyanis az ő olvasatában vitathatatlan, hogy Páty népességének növekedésével a közlekedési és a humán infrastruktúra nem tartott lépést. A falu egy rossz közúti kapcsolatú térségben átjáróházzá vált: a környező települések is Pátyon át tudják csak elérni a sztrádát. A belső úthálózat is rossz állapotban van – a golf-lakópark befogadásáért cserébe felajánlott útépítések a falu kikerülésével, a közvetlen autópályakapcsolat megteremtésével ezen a gondon segítettek volna. Mervó szerint az országgyűlési biztos több hibát is elkövetett a vizsgálat során – az önkormányzatot például be sem vonta az eljárásba, pedig ha megteszi, az ötvenoldalas kifogásgyűjteményből „48 oldal okafogyottá vált volna”. – Ha ez a szabályozás nem állja meg a helyét, akkor az agglomerációban sehol sincs elfogadható területrendezési szabály – vélekedett a vezérigazgató.

Hogy így van-e, azt talán az üggyel az ősz folyamán foglalkozó AB dönti el. A pátyi képviselő-testület viszont elébe ment az eseményeknek: visszavonta a beruházással összefüggő szabályozási tervet. Bognár András polgármester szerint azért, mert a helyi tiltakozók „elüldözték” a beruházót, a Páty Nem Eladó Civil Összefogás nevű szervezet viszont arra utal, hogy a Grupo Milton spanyol partnere, a Sedesa odahaza korrupciógyanús ügyekbe keveredett, és ezért vonult ki az „egyre botrányosabbá váló” magyarországi projektből. Hogy kér-e kártérítést a vele többszörösen leszerződött Pátytól, azt lapunknak senki sem tudta megmondani.

...és ez marad
...és ez marad
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.