Stumpf István, a teflonpolitikus kalandozása az alkotmánybíróságig
Mindazonáltal álljon itt egy másik idézet is Stumpf Istvántól, akinek már az 1998-as választások előtt – nem publikusan –az volt a meglátása: „Gyurcsány Ferencre oda kell figyelni, előbb vagy utóbb átveszi az MSZP-t.”
– Európai színvonalon műveli a szociológiátpolitikatudományt, a politikai elemzést. Hátszelet az MSZMP-s, KISZ-es ismeretségi háló jelenthetett számára; az, hogy Horváth István egykori belügyminiszter lányát vette feleségül. De enélkül is szép karriert futott volna be. Akkor is, ha nincs rendszerváltás – mondta róla az egyik jobboldali véleményformáló, hozzátéve: tudomása szerint a volt KISZ-esekkel, így Gyurcsány Ferenccel is beszélőviszonyban maradt.
Stumpf István mindig a hatalom környékén volt. A rendszerváltás előtt félellenzéki; az MSZMP-ben nem, a Hazafi as Népfrontban viszont tisztséget is vállal, annak utolsó alelnöke. (A szabad demokrataBauerTamás 1988-banmondott le a népfront országos tanácsának a tagságáról.) KISZ-vonalon nem reprezentál, de a Magyar
Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának (MI-SZOT) elnöke. És – amiért a Nagy Fidesz-könyvbe is bevonult – 1983-ban létrehozza a társadalomtudományi szakkollégiumot, a későbbi legendás Bibó István Szakkollégiumot, amely a Ménesi útra költözött, ahol is 1988. március 30-án megalakult a Fidesz. (A szakkollégium tanára volt Fellegi Tamás, a második Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere.) Kéri László 1994-es interjúkötetében Orbán Viktor így emlékszik: a Ménesi úti kollégiumban ismertem meg igazán Kövér Lacit. Stumpf István is itt vált a barátommá.
A „tanár úr” a Századvég szerkesztője is. A szerkesztőség a szellemi töltekezést, a politikai szocializációt jelentette Orbán Viktor számára, ennek köszönhette ismeretségét például Kis Jánossal is. „Nekem a Bibó Szakkollégium mellett a Századvég volt az alma mater” – mondta később a Fidesz elnöke.
Stumpf István közéleti pályafutásának ívét – 1998 után mindenképp – volt tanítványához, Orbán Viktorhoz fűződő kapcsolata, annak közelsége-távolsága határozta meg. Az Antall-kormány alatt Göncz Árpád köztársasági elnök ifjúságpolitikai tanácsadója, de széles a kutatási területe: a társadalmi mozgalmak és politikai pártok, a nómenklatúra, valamint a politikai szocializáció-választói magatartás. Emellett kiváló transzatlanti, washingtoni kutatási kapcsolatokkal rendelkezik. (1992–93-ban a Harvard és a George Washington Egyetemen közpolitikával foglalkozik.) 1996-ban már – ez volt a konzervatív-polgári fordulat éve a Fidesz számára – Orbán Viktor kormányzásra való felkészülésének háttérintézménye, a Századvég politikai elemzési központ: a programelemeket, a kormányzati struktúrát Stumpf István koordinálásával szakpolitikai műhelyek dolgozták ki a Fidesz számára. Az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterének a nevéhez fűződik a centralizált miniszterelnökség, a tükörreferatúra-rendszer – a tárcák, egyben a koalíciós szövetségesek központi kontrolljának megteremtése.
„Teflonszemélyiség” – mondták róla, emlékeztetve: a sokak számára rossz emlékű országimázsos-millenárisos-MEH-es vizsgálatok, a Kellervádak leperegtek róla, vagy el sem értek hozzá. A 2002-es Fidesz-bukást követően eltávolodott Orbán Viktortól. Az első stáció az a 2003-ban a Magyar Nemzet hasábjain megjelent bírálata volt, miszerint a 2002-es választásokon megbukott az „egy a tábor, egy a zászló” szövetségesi stratégia. Orbán Viktor második, 2006-os veresége után pedig azt nyilatkozta róla: „Történelmi érdemét senki nem vitathatja el tőle, tehetségére, politikusi tapasztalatára, amit az elmúlt 18 évben Magyarországon szerzett, szüksége van a magyar jobboldalnak.” De ellenszenves az, amit a volt miniszterelnök képvisel. (Kósa Lajos akkor valahogy úgy fogalmazott: Orbán Viktor a „csörgődobos sámán, de ki lesz a törzsfőnök?”) Nyílt titok, hogy legalább egyszer Stumpf István is jelen volt azon a „szupertitkos” találkozón Budán, a Határőr úton, amelyeket Schmidt Mária szervezett a XXI. Század Intézet kertjében, ahol a Fidesz jövőjéről értekeztek fideszes politikusok és jobboldali prominensek. Az is felvetődött: egyáltalán lehet-e még Orbán Viktorral választást nyerni? E disputát-latolgatást zárta rövidre a Magyar Nemzetben 2007-ben a Schmidt Mária ante portas cikk, amely nyíltan üzente: az összeesküvőknek, a fideszes trónkövetelőknek nincs esélyük. (Ezt követően Schmidt Mária kapcsolata megromlott a Fidesz elnökével, Áder János pedig brüsszeli „száműzetésre” kényszerült.)
Stumpf István, amikor nevét összefüggésbe hozták a „lázadókkal”, helyreigazítást kért. Viszont az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után Gyurcsány Ferenc helyett nem a Fidesz elnökét, hanem Bokros Lajost ajánlotta „válságkezelő” miniszterelnöknek.
A 2008-as szociális (vizitdíjas) népszavazás után – amikor felívelt Orbán Viktor népszerűsége – Stumpf István már azt mondta róla: „A második legnépszerűbb politikus újra Magyarországon, s ez új fordulat ahhoz képest, amennyire leírták, s megosztó politikusnak gondolták bizonyos körökben.” A TV2 Mokka című műsorának úgy nyilatkozott: egy „félprezidenciális rendszer” kialakítása után Orbán Viktort el tudja képzelni Magyarország köztársasági elnökének.
A mosolyszünet lezárásának deklarálása volt, hogy Stumpf István meghívást kapott 2008 nyarán, tartson előadást a Fidesz-frakciónak. A Nézőpont Intézet részérőlMráz Ágoston Sá muel volt a másik előadó. De állítólag „a tanár úr” szervezte a Kéri-estet is a Színművészeti Egyetemen. A kiszivárgott hírek szerint Orbán Viktor akkor mondta azt: inflációkövető nyugdíjemelés lesz (ez azonnali népszerűségvesztést hozott a Fidesznek), az állami presztízsberuházásokat felül kell vizsgálni, a jobbikosoknak pedig, ahogy Horthy a nyilasoknak, ad két pofont, és hazaküldi őket.
A második Orbán-éra kormányzati struktúrájának kidolgozására Orbán Viktor Navracsics Tibort kérte fel. Stumpf István nem kapott kormányzati posztot, de az „eltávolodások” ellenére sem lett kegyvesztett a miniszterelnöknél. A hírek tavasszal arról szóltak, hogy washingtoni nagykövet lesz. Másrészt szalagcímek jelentek meg arról, hogy a Heti Választ is magáénak tudó Infocenter.hu Zrt.-ből kiszállt Fellegi Tamás (nemzeti fejlesztési miniszter lett), a vásárlók között pedig Stumpf István és Nyerges Zsolt neve tűnt fel, így hozzájuk került az RTL Klub egy része is.
Stumpf István most éppen a „forradalomelméletet” képviseli, s azt: a kétharmados felhatalmazás birtokában olyan távlati programot kell megfogalmazni a Fidesznek, ami nem a következő ciklusig tart, hanem keretet mutat a következő 10–15 évre. (Lásd Orbán Viktor tavalyi kötcsei beszédét!) Amióta a miniszterelnök felkérte, hogy működjön közre személyes alkotmányozó testületében, az egykori kancelláriaminiszter semminemű kritikát nem fogalmazott meg a második Orbán-kormánnyal kapcsolatosan. A jobboldalon viszont hallani bíráló hangokat: Domokos László Fidesz-képviselő lett az ÁSZ-elnök, Schmitt Pál, a Fidesz volt alelnöke államfő, Stumpf István személyében pedig egy „pártonkívüli fideszes” megy alkotmánybírónak.
A volt kancelláriaminiszter érdekeltségei
Stumpf István – amellett hogy 2007 óta felügyelőbizottsági tag az Állami Nyomda Nyrt.-ben és az Aviva Életbiztosító Zrt.-ben – tulajdonos, résztulajdonos számos tanácsadó és médiavállalkozásban.
2002 óta tulajdonosa a társadalomtudományi kutatásokra szakosodott Faktum 57 Kutatási és Tanácsadó Kft.-nek. 2006 óta tulajdonosa a Brain – Business Oktatási, Kutatási és Kommunikációs Tanácsadó Kft.-nek, 2007 óta társtulajdonos az EuroAtlantic Kommunikációs és Üzleti Tanácsadó Kft.-ben. Stumpfnak mindemellett érdekeltsége van az Infocenter.hu Zrt.-ben, amely áprilisban megvette az RTL Klubot üzemeltető M-RTL Zrt. 31 százalékát birtokló IKO Média Holding Zrt-t, amellyel további műsorgyártó és produkciós cégek is a befolyása alá kerültek. Az Infocenter.hu kizárólagos tulajdonában van emellett a Heti Válasz Kft. és a Lánchíd Rádió Kft. is.
