|
Mik azok a betonbiztos módszerek, ahogy előre felismerhető az igénytelen, rosszindulatú, nemtörődöm kivitelező? Mennyire engedi át egy napellenző az UV sugarakat – avagy lehet-e alatta napozni? Átmásznak-e a szúnyogok a szúnyoghálókon? (www.gondosredonyos.hu)
Bár Vlagyimir Putyin nemrég tagadta, hogy személyi kultusz venné körül hazájában, többször is arról lehetett hallani, hogy Oroszországban előírásszerűen követelik meg a rendezvényeken az állami vezetők népszerűsítését. Erre enged következtetni a legújabb botrány is, egy szentpétervári iskola diákjainak ugyanis Putyinért kellett imádkozniuk a gyereknapon. (Bors: Mostantól imádkozni kell a gyerekeknek az államfőért)
Tudom, nem a legszerencsésebb pillanatban emelek szót a magyar társadalom számkivetettjeiért, hiszen most a „Függeszteni vagy nem függeszteni?” nem enyhén hasekoid kérdése körül zajlik a lakossági (lakósági) humorfesztivál, de tessenek megnyugodni, lesz még itt annyi remek tréfa, hogy nem győzi majd csapkodni a nemzet egymás térdét, beleremeg az együttműködés rendszere, ez az alapvetően értékalapú, bocsánat, értékalapra helyezett kapcsolat. Egyébként nem értem, mit kell ezen anynyit rugózni. Most, hogy ki kéne lógatni, el tetszettek olvasni, mi? Rá tetszettek jönni, hogy az ország vezetésére választott férfiak (és néhány nő) teljesen értelmetlen mondatokat képesek fogalmazni és megszavazni? Jó reggelt kívánok! Üdv a Magyar Köztársaságban.
No de vannak itt komolyabb gondok is, például, és erre utaltam az első mondatomban, hogy a magyar társadalomban felgyülemlett indulatok, a nyári természeti csapások utáni idegfeszültség, az elkeseredettség szülte düh egyetlen perifériára szorult élőlényen csapódik le: a szúnyogon.
Szúnyoginvázióról üvölt a pániksajtó, hogy jaj, már az idegenforgalmat is veszélyeztetik, jaj, mennyi van a vízparton, előbb-utóbb valakinek eszébe jut a krízisalapból lehúzni néhány százmilliót, és irtani kéne, levegőből szórni tonnaszám az idegmérget, mert akkor mindenkinek jobb lesz, két napig kevesebb lesz a szúnyog, de nincs pénz repülőre, idegméregre, adjon az állam vagy valaki, vegyünk föl gyorsan IMF-hitelt, és irtsuk a szúnyogot.
(Minálunk, Budaörsön van pénz idegméregre, irtják is rendesen, kéthetente jön valami hangos repülőgép, méterekkel a házak fölött szórja a hegyoldalt, ahol egyébként sincs sok szúnyog. A mocsaras részeken, ahol lehetne, már évek óta csak bevásárlóközpontok állnak.)
Kedvenc szúnyogügyi pánikriportom az a híradórészlet volt, amikor drámai hangon közölte a kereskedelmi hírolvasónő, hogy már megjelentek olyan szúnyogfajták is, amelyek képesek a malária terjesztésére. Igaz, hogy itt nincs kórokozó, amit terjeszthetnének, de hát megjelentek. Ja. Ahogy a pestist terjeszteni képes patkányok és galambok is megjelentek már egy ideje, a madárinfluenzát terjeszteni képes csirkék, a szivacsos agysorvadást terjeszteni képes szarvasmarhák vagy az AIDS-et és irtózatos hülyeségeket terjeszteni képes emberek.
Ha meleg van és víz van, akkor van szúnyog is. Ilyen idegesítő, rohadt dolog ez a természet. Tessék tudomásul venni. És fölfedezni benne a szépet.
A szúnyog például rendkívül szórakoztató állat. Lehet csapkodni például összetekert újsággal. (Menekülési útvonal a nyomtatott sajtónak!) Alsógatyában meccset nézni kánikulai estén, és a világító tévé előtt enyhén besörözve csapkodni a szúnyogot – remek szórakozás. Gyermekkorom legszebb nyarait idézi. Spaletták nyitva, behallatszott az utca zaja (nagy zaj nem volt a szolnoki utcán, néha egy részegebb fiatal vánszorgott a Tisza-part felé), kéken világított az Orion a sötétben, tejutakat rajzolt a cigarettafüst, grószfater nyomta az egyik Fecskét a másik után a Kőbányaihoz, a szúnyogok meg jöttek a tévére, ötpercenként egy, grószfater lenyúlt az összetekert Nők Lapjáért, úgy volt föltekerve, hogy a Heted 7 országból legyen kifelé, a fényképes rovat, szovjet tudósok kocka alakú paradicsomot tenyésztettek ki, mamutlelet Szibériában, és amikor a szúnyog leszállt a képernyőre vagy előtte manőverezett, a grószfater kilépett jobbal a fotelből, mint a vívók, jobb kezét keresztbe lendítve fonákkal ütött, bamm, ha kellett, ismételt, az újság végével lepiszkálta a képernyőre ragadt szárny- és még rugdalózó lábdarabokat. Néztük tovább a meccset, Törőcsiket és Nyilasit is kiállították, kikaptunk. Mocskos csalók.
Ezt veszi el tőlünk az idegméreg.
|
belépés |
segítség |
alkalmazások |
RSS |
előfizetés |
akciók
Nol.hu |
NolBlog |
NolTV |
Hírmátrix |
NolRandi
Címlap |
Belföld |
Külföld |
Gazdaság |
Kultúra |
Vélemény |
Sport |
Tud/Tech |
Noller |
Mozaik |
A Lap 
NolTwitter |
Uj Péter: Az árvíz margója