Újabb Sukoró-ügy a láthatáron?

Akár élőlánccal is megakadályoznák egy 2,2 milliárd forintos beruházás, a „Velencei-tó kapuja” elnevezésű turisztikai projekt megvalósítását egy természetvédelmi egyesület aktivistái. A település polgármestere értetlenül álla váratlanul felizzott indulatok előtt: az ellenzők veszélyeztetik az uniótól elnyert 1,5 milliárd forintos támogatást.

– Mindenképpen meg fogjuk akadályozni a beruházást –mondja Szigeth Gábor, az Angelika Természetvédelmi és Kulturális Egyesület elnöke. –Kizárólag törvényes eszközöket kívánunk alkalmazni, de ha másképp nem megy, élőlánccal zárjuk el a tópartot a munkagépek elől.

Ma így néz ki a velencei szabad strand, ahol a többek által vitatott projekt megvalósulna
Ma így néz ki a velencei szabad strand, ahol a többek által vitatott projekt megvalósulna

Magyarországon szokatlannak számít, hogy egy többmilliárdos projekt ellen akkor indul intenzív támadás, amikor a beruházó már kiválasztotta a kivitelezőt, és heteken belül megkezdődne az építkezés. Most ez történt a velencei önkormányzat által előkészített „Velencei-tó kapuja” elnevezésű turisztikai beruházással, amely körül alig néhány napja lángoltak fel a viták, és amit egyes hírportálokon újabban csak „új Sukoró-ügyként” aposztrofálnak.

– A velenceiek nevében kikérem magamnak, hogy bármilyen szempontból a Sukoróra tervezett King’s Cityhez hasonlítsák a mi fejlesztésünket – állítja Oláhné Surányi Ágnes, Velence 1994 óta hivatalban lévő, MSZP-s támogatással megválasztott független polgármestere. – A „Velencei-tó kapuja” kizárólag az önkormányzat tulajdonában lévő területen valósul meg, a fejlesztésekkel gyarapodik a város vagyona, az új létesítményeket pedig bárki szabadon használhatja.

A „Velencei-tó kapuja” tíz elemből álló komplex turisztikai beruházás, amelynek keretében megújul egy húszhektáros partszakasz: a velencei szabad strand és a hajókikötő környéke. Kicserélik a közműveket, homokos lidót, sétányokat, fedett korzót, gyaloghidat, játszóteret és egy 5500 négyzetméter alapterületű szolgáltatóházat alakítanak ki. A csaknem 2,2 milliárd forintos fejlesztésre a velencei önkormányzat 1,5 milliárd forintos uniós támogatást nyert el, amit 680 millió forintos önrésszel kell kiegészítenie.

Azt Szigeth Gábor sem vitatja, hogy „Velencei-tó kapuját” nem fű alatt készítették elő. Az első tervek már 1999-ben elkészültek, az önkormányzat több alkalommal is tartott az ügyben lakossági fórumot, tájékoztatót, a kidolgozott projektről pedig 2007 óta összesen 36 alkalommal tárgyaltak a velencei képviselő-testület ülésein. Az önkormányzat a beruházás valamennyi elemére jogerős építési engedéllyel rendelkezik, eddig 21 közbeszerzési eljárást folytattak le, s már a kivitelezőt, sőt a létesítmények leendő üzemeltetőjét is kiválasztották.

Oláhné Surányi Ágnest derült égből villámcsapásként érte, hogy június közepén váratlanul több oldalról is megtámadták a projektet. A helyi Sz-Épülő Velencét Egyesület például aláírás-gyűjtési akciót indított, amelyhez a 14 tagú képviselő-testületből öten is csatlakoztak. A tiltakozók által megfogalmazott nyílt levél szerint a város lakosságának nagyobb része nem támogatja a beruházást, az ezzel kapcsolatos helyi közvélemény-kutatást feltehetőleg manipulálták. (A hivatalos eredmény szerint ugyanis többségben vannak a projekt támogatói.) Az ellenzők úgy vélik, a projekt erőltetése kárt okozna Velencének, az eddigi önkormányzati kommunikáció eltúlozta a várható pozitív hatásokat, ezért helyi népszavazás kiírását kezdeményezik az ügyben.

Az Angelika Egyesület a Velencei-tavat félti a beruházástól. Szigeth Gábor szerint elfogadhatatlan, hogy a tópartra egy monumentális üzletközpont kerüljön, mint ahogy tájidegennek tartja a fedett korzót és a homokos „műtengerpartot” is. Az egyesület Fülöp Sándorhoz, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosához fordult, s azt kérte, hogy vizsgálja ki: megfelelt-e a természetvédelmi és törvényességi szempontoknak a projekt előkészítése. Szigeth Gábor közölte, az Angelika Egyesület honlapján már több százan csatlakoztak ahhoz a riadólánchoz, amelynek a tagjai vállalták, hogy akár élőláncot alkotva is megakadályozzák a munkálatok megkezdését Velencén.

Szigeth Gábor kérdésünkre válaszolva azzal indokolta az egyesület megkésett fellépését: korábban olyan információikkal rendelkeztek, miszerint a „Velencei-tó kapuja” program forráshiány miatt meghiúsult, és csak a közelmúltban szembesültek azzal, hogy hamarosan megkezdődne a kivitelezés.

Oláhné Surányi Ágnes szerint helyi politikai küzdelmek állnak a mesterségesen felkorbácsolt indulatok mögött: a projekt támadói az őszi önkormányzati választásokra készülve valójában őt vették célba. Hasonlóan vélekedik a képviselő-testület kilenc tagja is, akik szintén nyílt levélben álltak ki a polgármester és a „Velencei-tó kapuja” mellett.

– Kevés olyan beruházás lehet az országban, amit alaposabban készítettek volna elő, mint a „Velencei-tó kapuját” –mondja Oláhné Surányi Ágnes.

– Aki a jelenlegi stádiumában meg akarja akadályozni a fejlesztést, az nem csupán 1,5 milliárd forintos uniós támogatást húzna ki a velencei polgárok zsebéből, de helyrehozhatatlan károkat okozna a város idegenforgalmának is.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.