alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
24. csütörtök

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Magasabb ponthatárral a több állami pénzért

Ismét megadná a szóbeli felvételiztetés lehetőségét az egyetemeknek és a főiskoláknak Hoffmann Rózsa. Félő azonban, hogy az intézmények a vizsgát nem a jó hallgatók kiválogatására, hanem a pontszámaik „feltupírozására” használnák.

Varga Dóra| Népszabadság| 2010. június 28. |28 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

komszomol | 2010. június 29. | 20:08:32

"kunadam | 2010. június 29. | 07:35:36

Az etnikumra, anyagi helyzetere, stb.-re való szűrés meg a felsőoktatásban nevetséges."

Dehogy nevetséges. Fel kell mérni az anyagi hátteret, mert a gazdag diákok emelik az egyetem presztízsét. (Nem a színvonalát.)

A gazdag diákok tehetnek "divatossá" egy-egy (amúgy sz@r) egyetemet.

komszomol | 2010. június 29. | 17:32:43

"zeni | 2010. június 28. | 09:46:26

Drága Komszomol!
Nem hiszek a szememnek, így megtagadod (mit megtagadod, egyenesen szemen köpöd ) magad. Hiszen az általad annyira favorizált szocializmusban is volt felvételi vizsga (írásban és szóban egyaránt) "

Na ja. Csakhogy:

1. Akkor írásbeli IS volt.
2. Nem volt emelt szintű érettségi
3. Nem volt tömegoktatás az egyetemen, az egyetemnek érdeke volt, hogy olyanokat vegyen fel, akik tényleg el is tudják végezni, mert nem a létszám alapján kapták a pénzt.

kunadam | 2010. június 29. | 07:35:36

A szóbeli mind felvételin, mind a vizsgákon fontos. Szerintem sokkal jobban fel lehet mérni a hallgató tudását, mind írásban, s még tanítani is lehetőség van (ez az utolsó pillanat).
Az etnikumra, anyagi helyzetere, stb.-re való szűrés meg a felsőoktatásban nevetséges. Itt nincsenek osztályok, közös evés, szülői munka közösség, osztálypénz. Senkitől nem kérdezik, hogy megvette-e a könyvet vagy sem, sem, hogy hol és hogyan készült fel a vizsgáira.

katarakt | 2010. június 28. | 23:51:04

A probléma nem a szóbeli léte vagy nem léte. Magam hajlok a szóbeli felé. Lehetne azt is jol csinálni. A baj, hogy a korrupció átszövi az egész társadalmat egészen lentről egészen fentig. Az egyetemi felvételit is beleértve. Meglehet egyszerűbb lenne tudomásul venni, hogy ilyenek vagyunk. Nem pedig nyilvánosan elítélni és közben szorgalmasan gyakorolni. Pl. Jaj, csak az én gyerekemet vegyék fel mindenáron. A mindenáront szó szerint értem.

Altuntegin | 2010. június 28. | 21:32:47

Lehet, hogy ez társadalmi jelenség, hogy gyerekek nem tudják helyesen felmérni a képességeiket? Mindenesetre önbizalmuk az van ...
Azonban az oktatás és a szülök közös felelőssége az egész. Ezen kellene változtatni, és pályaválasztási tanácsokkal segíteni a helyesen felmért képességű tanulókat. Ez viszont a közoktatás feladata lenne. Az egyetemen nem azzal kellene kínlódni, hogy szerencsétlen gyerek nem tud összefüggő esszét írni. Ja, és anyagi okokból nem lehet kirúgni őket.

bozsós | 2010. június 28. | 21:03:20

Altuntegin | 2010. június 28. | 20:49:04

Van olyan is, hogy discalculus-os. Azaz nem tud számolni. Na, hozzánk pénzügy-számvitel BSC-re (igaz levelező tagozatra) ilyet is felvettek. Jött a papírkájával, hogy tőle példát ne kérjek. Én nagyon udvariasan felszólítottam, hogy módosítson pályát (bölcsészekre, jogászokra szabadítottam), de mondtam neki, hogy nagyon örülök, hogy ilyen hamar egymásra találtunk, mert nálam, ha nem fogja tudni a példákat, bizony megbukik.

Altuntegin | 2010. június 28. | 20:49:04

Véleményem szerint sem az alkalmassági vizsga, sem az emelt szintű érettségi nem oldja meg a kérdést. Ui. nap mint nap olyan hallgatókat lehet látni, akikkel szemben felmerül: egyáltalán hogyan kaptak érettségi oklevelet. Bölcsésznek megy a diszgráfiás, diszlexiás, beszédhibás gyerek, és majd a "problémáira" hivatkozva kéri felmentését pl. a diszgráfiás magyar szakos hallgató a helyesírás alól. Persze tudom, pozitív diszkriminációt kell alkalmazni, de kérdem: két bal lábbal vagy két bal kézzel miért nem lehet valaki a pozitív diszkrimináció jegyében valamely sport válogatott tagja? Megterhelő a felvételiztetés, de mindenki számára humánusabb ott eltanácsolni az alkalmatlan jelöltet, mint másod-harmadévesen azt mondani neki: "maga hülye, fiam!"

MissPoppy | 2010. június 28. | 13:32:12

Hmmm, mondjuk egy átláthatóbb finanszírozási rendszer feltehetőleg pozitívan hatna a felvételi eljárási "szokásokra" is.

bozsós | 2010. június 28. | 13:14:46

"Mondjuk a vidéki egyetemeket (Szeged, Pécs, Debrecen - hogy csak a három tradicionális bölcsészkart említsem) és az ilyen-olyan "főiskolákat" (Tomori, Károly Róbert, Luxemburgi Zsigmond - mitt'om én, kiről nem neveztek még el intézményt) nem biztos, hogy egy lapon kellene említeni."
Teljesen igaza van - utána már finomítottam. A vidéki valóban túlságosan általánosító és pontatlan jelző volt részemről. Csak a jelenséget akartam tudatosítani.

Mandos kutyája | 2010. június 28. | 12:42:20

Mert hát ugye ha túl kevés a hallgató egy szakon, akkor azt gazdaságtalannak nyilvánítják, s nem tartják meg.. Pedig 1. egy egyetemen pont ez adhatna lehetőséget a minőségi képzésre (személy szerint volt olyan szövegolvasási órám, amelyre ketten jártunk) 2. hosszú távon nem biztos hogy jó, ha leszűkül az intézmény képzési horizontja (akkor tényleg mitől egyetem és mitől jobb, mint a nyíregyi fősuli?). Úgyhogy a jelenlegi képzési/finanszírozási rendszer még a meglévő, hagyományokkal s kiépült infrastruktúrával (évtizedek alatt felépített szakkönyvtárak) bíró egyetemi képzéseknek is betesz/betehet..

Mandos kutyája | 2010. június 28. | 12:35:50

Úgyhogy valóban a finanszírozás átalakítása lenne a legjobb megoldás.
Csak mindeközben nem csupán a látszatra és a díszletekre kellene ügyelni, mert mit ér a kutatóegyetemi cím, ha közben alig van választék a hallgatók előtt (az elvileg létező specializációk felét indítják el), bezárják a tanszékeket sa sata, sa sata?

MissPoppy | 2010. június 28. | 12:33:38

és a "kiszámíthatóbb" lemaradt...

Mandos kutyája | 2010. június 28. | 12:32:08

Egyébként szóbeli felvételi már nálunk sem volt, de legalább írásbelit tartottak.. S azért nem lenne az a szóbeli sem eleve elvetélt ötlet: mert igenis, egy bölcsész tudjon fogalmazni és tudjon beszélni (akár mellébeszélni is).. Bár ha már ebbe az irányba mozdult el a rendszer, akkor az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele is jó lenne..
Egyébként alapprobléma: csökkenő gyereklétszám -> előre láthatóan csökkenő hallgatói létszám ÉS intézmények közötti versenyfutás a fejkvóta alapú finanszírozás keretében -> előre látható minőségromlás. Ezen kellene segíteni.

MissPoppy | 2010. június 28. | 12:30:39

Hmmm, mondjuk egy átláthatóbb finanszírozási rendszer feltehetőleg pozitívan hatna a felvételi eljárási "szokásokra" is.

Mandos kutyája | 2010. június 28. | 12:22:41

javítás: szem helyett sztem

Mandos kutyája | 2010. június 28. | 12:20:39

A bolognai rendszer - mondjuk ki - megbukott. Rugalmatlan, átjárhatatlan, nem teszi lehetővé a VALÓDI kétszakosságot (a minor lóf.ng), nem tolerálja a másoddiplomásokat, nem ad lehetőséget a szakmai (diszciplináris) és a tanári képzés együttes elvégzésére (Mihez is fog kezdeni egy tanári diploma nélküli töris, magyaros? Aki meg tanárit csinál, annak rengeteg tanárképzéses órája van, de gyenge a szakmai képzés - biztos nagyon jó tanárok lesznek, csak azt nem fogják tudni, mit is tanítanak..) Alapból: 3 évbe nem lehet belezsúfolni 5 év anyagát, nincs idejük rendesen végig venni az agyagot, belekapnak ebbe, belekapnak abba, s végül semmit sem tudnak biztosan.. A bölcsészképzésben szem ez a szisztéma megbukott.

Mandos kutyája | 2010. június 28. | 12:14:15

Tisztelt bozsós: Mondjuk a vidéki egyetemeket (Szeged, Pécs, Debrecen - hogy csak a három tradicionális bölcsészkart említsem) és az ilyen-olyan "főiskolákat" (Tomori, Károly Róbert, Luxemburgi Zsigmond - mitt'om én, kiről nem neveztek még el intézményt) nem biztos, hogy egy lapon kellene említeni.. A színvonal nélküli alibi-intézmények valóban csak kárt okoznak (legtöbbet éppen az ott 'diplomát' szerzőknek), de az se lenne helyes, ha teljesen Budapestre koncentrálnák az oktatást.. Magyarán az ELTE-n kívül azért más is létezik az országban..
Amúgy mit várunk, amikor x fő alatt nem indítják el a szakokat - gondolom, gazdasági megfontolásokból? S nem csak BA-n, MA-n sem.. Most a diák elvégez 3 évet, utána nincs hol folytatnia. Nagyszerű, tényleg nagyszerű.. (Mert Pesten még én sem nagyon tudnám megfizetni az albérletet a phd-ösztöndíjamból, nemhogy egy 'sima' hallgató)

teniszke | 2010. június 28. | 12:11:13

Bizony, az emelt érettségi többet érne minden szóbeliztetésnél jelenleg. Amúgy az alapkérdés az, hogy "fejkvóta" van, innentől nem érdeke a legtöbb intézménynek a kisebb létszámú, de minőségi képzés. Az eredménye látható...

Chancelade | 2010. június 28. | 10:59:17

nemválaszolok | 2010. június 28. | 10:17:39 & komszomol | 2010. június 28. | 09:10:59

Amikor szóbeli felvételiztem, az én vizsgáim is kemények voltak, és nemcsak azt kérdezték, hogy hogy hívnak. (persze ebben az is benne lehet, hogy olyan intézményekbe felvételiztem, ahol nem volt probléma az, hogy kevesen jelentkeztek) De ezeket a szakmai/tananyagi kérdéseket valóban le lehetne az érettségi során rendezni. Egy 20-30 perces beszélgetés az egyetemi felvételin -ahogy Komszomol írja- valóban csak arra jó, hogy kiszűrjék azt, aki valamiért nem tetszene nekik.

bozsós | 2010. június 28. | 10:54:08

nemválaszolok | 2010. június 28. | 10:17:39

Ön az ElTE-ről beszél, én meg a vidéki egyetemekről. Tudomásom szerint az ELTE budapesti egyetem. Általában - olyan helyekre, ahol többszörös a túljelentkezés és kapacitáshiányosak - biztos komolyabban veszik a felvételit. Ahol a fő gond a megadott állami kapacitások feltöltése - ott a szóbeli felvételi egészen komolytalan lesz.

nemválaszolok | 2010. június 28. | 10:18:58

De mondjuk tény és való, hogy így is bekerültek olyanok, akik csak időtöltésre használták az egyetemet, elvéve a helyet olyanoktól, akik mondjuk tanultak, csak nem állami pénzen, hanem diákhitelből.

nemválaszolok | 2010. június 28. | 10:17:39

bozsós | 2010. június 28. | 10:09:21

"Félő azonban, hogy az intézmények a vizsgát nem a jó hallgatók kiválogatására, hanem a pontszámaik „feltupírozására” használnák." A kritika a tervezett kormányintézkedéssel szemben teljesen jogos. Az állami normatíva a hallgatók létszámától függ. Ha emelik a ponthatárt de megadják a szóbeli lehetőségét, akkor nem csináltak semmit. Minden vidéki egyetem kérni fogja a szóbelit és a mondjuk 20 pont odaítélése a következőképpen fog lezajlani. "Kérem pár szóval mutatkozzon be! (Hallgató nevet mond) Miért jelentkezett egyetemünkre? Hallgató: Tudásom akarom mélyíteni. Kérdező: Jó helyre jött. - 20 pont) Amelyik hallgató nem tudja a nevét, esetleg kaphat 19 pontot."

Kedves Bozsós: Ez nem egészen így van azért, például 2002-ben az ELTE-re sem csak úgy ukkmukkfukk lehetett bekerülni, hanem töri-magyar szakon igencsak húzós volt a dolog, igaz, hogy a nevet is megkérdezték, de a felvételi nem ebből áll.

nemválaszolok | 2010. június 28. | 10:14:46

sutyanandi | 2010. június 28. | 09:31:00

"kell is, ne kerüljön be senki oda nem illő link, liberális egyén."

Ez itt ugye a vicckategória volt részedről?

bozsós | 2010. június 28. | 10:09:21

"Félő azonban, hogy az intézmények a vizsgát nem a jó hallgatók kiválogatására, hanem a pontszámaik „feltupírozására” használnák." A kritika a tervezett kormányintézkedéssel szemben teljesen jogos. Az állami normatíva a hallgatók létszámától függ. Ha emelik a ponthatárt de megadják a szóbeli lehetőségét, akkor nem csináltak semmit. Minden vidéki egyetem kérni fogja a szóbelit és a mondjuk 20 pont odaítélése a következőképpen fog lezajlani. "Kérem pár szóval mutatkozzon be! (Hallgató nevet mond) Miért jelentkezett egyetemünkre? Hallgató: Tudásom akarom mélyíteni. Kérdező: Jó helyre jött. - 20 pont) Amelyik hallgató nem tudja a nevét, esetleg kaphat 19 pontot.

kisördög | 2010. június 28. | 09:51:18

Adjatok esélyt Hoffmann Rózsának, ne egyből fröcsögjetek!

zeni | 2010. június 28. | 09:46:26

Drága Komszomol!
Nem hiszek a szememnek, így megtagadod (mit megtagadod, egyenesen szemen köpöd ) magad. Hiszen az általad annyira favorizált szocializmusban is volt felvételi vizsga (írásban és szóban egyaránt) az egyetemeken.
Mellesleg én nem tartom olyan ördögtől valónak, ha valami komolyabb megmérettetés előzi meg a felvételt. Szerintem még a diák is jobban jár, ha nem több év kinlódás után derül ki, hogy alkalmatlan a választott szakra.

sutyanandi | 2010. június 28. | 09:31:00

kell is, ne kerüljön be senki oda nem illő link, liberális egyén.

komszomol | 2010. június 28. | 09:10:59

"ha tehát például a jogi karok a felvételizőket szóban is meg szeretnék hallgatni, akkor az összes jogászképzésre egységesen előírják a szóbeli felvételit."

Szóbeli felvételit a 2005-ös kétszintű érettségi bevezetése óta nem tarthatnak az egyetemek és a főiskolák,"

Birkák! Akkor minek a két szintű érettségi?

A képességek megállapítására 1 bizottság 1 alkalommal (a szélsőséges eseteket leszámítva) sokkal alkalmatlanabb, mint az érettségi. Kiválóan belőheti viszont az etnikumot, a vagyoni helyzetet, a vallási, politikai hovatartozást. Erről van szó igazából.

Érettségi előtt

Fotó: Szabó Bernadett

Ahol erre igény van, ott visszakapják az egyetemek és a főiskolák a szóbeli felvételiztetés jogát – jelentette be nemrég Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára. Hozzátette: ezt csak egységesen tudja elképzelni, ha tehát például a jogi karok a felvételizőket szóban is meg szeretnék hallgatni, akkor az összes jogászképzésre egységesen előírják a szóbeli felvételit.

Szóbeli felvételit a 2005-ös kétszintű érettségi bevezetése óta nem tarthatnak az egyetemek és a főiskolák, azóta ugyanis a felvételit teljes egészében az érettségi vizsga váltja ki (ennek persze van szóbeli része). A felsőoktatási intézmények vezetői és oktatói gyakran panaszkodnak is, hogy csak az első szemináriumon találkoznak először a hallgatókkal, így pedig nem tudják kiszűrni a pályára alkalmatlanokat.

Kérdés, hogy a százezres jelentkezői létszám mellett lenne-e kapacitásuk az intézményeknek arra, hogy őket mind személyesen meghallgassák. Épp emiatt már a kétszintű érettségi bevezetése előtti években sem igazán tartottak szóbelit. Az elitebb egyetemek akkoriban többnyire a központi érettségi-felvételi vizsgát követelték meg; sok intézmény íratott saját felvételi tesztet is, amelyek mellett szóbeli vizsgát is kérhetett. Be lehetett azonban kerülni mindenféle vizsga nélkül, a hozott pontok – azaz a középiskolai tanulmányi eredmények – duplázásával is.

A kilencvenes évek közepétől az egyetemek és a főiskolák egyre inkább megelégedtek az utóbbi „felvételivel”, szóbelit pedig – az egyre növekvő diáksereg miatt – egyre kevésbé tartottak. Az ezredforduló környékén mindössze két olyan terület volt, amelynél megkerülhetetlen volt a szóbeli felvételi vizsga: az orvosképzőkre és a bölcsész szakokra csak egy beszélgetés után lehetett bekerülni. A jogi karokon már nem kértek szóbelit, a többi területen pedig volt ugyan szóbeli vizsga, de azt a hozott pontok duplázásával el lehetett kerülni.

Hoffmann Rózsa ezzel kapcsolatos felvetésünkre azt mondta: erősödnek azok a felsőoktatásbeli hangok, amelyek igénylik, hogy legyen ismét szóbeli. Szerinte az emberi találkozásnak helye van a felvételin, hiszen „az universitas létrejötte a professzorok és a hallgatók együttes munkáján alapul: ebben az emberi kapcsolatban fontos, hogy egymást el tudják-e fogadni”. Az államtitkár kijelentette: az emberi kapcsolatokban mindig ott van a szubjektum, az universitas eszményében ez benne van.

– Az ilyen emberi kapcsolatokat sosem szerencsés teljesen elgépiesíteni. A pedagógia nem működik szubjektivitás nélkül; a lényeg az, hogy ez ne rosszindulatú szubjektivitás legyen – fogalmazott. Szerinte minden egyetem érdeke az, hogy a legkiválóbbakat, a pályára legalkalmasabbakat válassza ki, a szóbeli ugyanakkor „nyilvánvalóan nem kell, hogy olyan nagy szerepet kapjon, mint a régi rendszerben”. Hoffmann Rózsa megjegyezte azt is: nincs még kidolgozva mindennek a metódusa, mert nem ez a legsürgősebb lépés, de négy év alatt ezt is el kell érni.

Polónyi István oktatáskutató szerint ugyanakkor a jelenlegi finanszírozási rendszerben illúzió, hogy a felsőoktatási intézmények a szóbelit a legjobb diákok kiválogatására használnák, hiszen a fejkvóta miatt az érdekük az, hogy minél több hallgatót vegyenek fel.

– Az intézmények emiatt arra használnák a szóbelit, hogy „feltupírozzák”, azaz felfelé húzzák a diákok pontszámait, hiszen akkor kapnak több államilag támogatott hallgatót, azaz több pénzt, ha minél több magas pontszámú diák jelentkezik hozzájuk első helyen. A szóbeli lehetősége így leginkább a kisebb, vidéki főiskoláknak adna ismét esélyt, hiszen ott kezdenek rohamosan fogyni a hallgatók – véli az oktatáskutató, aki megjegyezte: az ezredforduló után – amikor a normatív finanszírozás kiteljesedett, a jelentkezői létszám pedig elkezdett csökkeni – rendre magas pontszámokat adtak a szóbeliken, már ahol egyáltalán tartottak még ilyet. Polónyi István azt mondja: akkoriban durván egyharmad részben számított, mit mond a hallgató, a többi „machináció” volt.

– Más lenne a helyzet persze, ha a szóbelikkel egyidejűleg egy olyan finanszírozást is bevezetnének, amely az oktatói létszámot, a működési költségeket és a teljesítményt finanszírozza, és amelyben az intézmény költségvetése nem függ a mindenkori hallgatói létszámtól. Akkor az intézmények nem akarnának minél több hallgatót fölvenni, hanem valóban törekednének a minőségre. Az igazán jó egyetemek csak egy szűk réteget engednének be, és lennének olyanok, amelyek csak mesterképzést folytatnának – véli Polónyi István. Megjegyezte: más kérdés persze, hogy ez megfelelne-e az aktuális oktatáspolitikai célkitűzéseknek.

Az oktatáskutató úgy véli: ma, amikor ezrek jelentkeznek egy-egy alapszakra, csupán mítosz, hogy a szóbelin ki lehetne válogatni a rátermett hallgatókat. A pályára teljesen alkalmatlanokat persze ki lehet szűrni egy-egy képzés esetében – például egy dadogó hallgató nem éppen tanári pályára való –, de erre elegendő volna az alkalmassági vizsga is.

Az emelt szint megfelelő lenne

Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora azt mondja: öröm volt számára, amikor eltörölték a szóbeli felvételit. – A diákok eredménye erőteljesen differenciálódott attól függően, hogy melyik vizsgabizottsághoz kerültek. Egy nap 40–50 bizottságot kellett létrehozni. Ehhez nem volt elég oktató – emlékszik vissza.

A jelentkezői létszámfelfutás elsősorban a gazdasági, illetve a jogi képzéseknél érződött, ezres nagyságrendben jelentkeztek a hallgatók ezekre a szakokra. – Ilyen létszám mellett már az egyetemi képzés során is alig van lehetőség a szóbeli vizsgáztatásra – jegyezte meg. Szerinte mindez az ügy álprobléma: ha mindenütt megkövetelnék az emelt szintű érettségit, akkor az megfelelően szűrné a hallgatókat.