"Nem mondtuk, hogy ez egy széles körű társadalmi vita, hogy mondhattunk volna ilyet?" – mondta L. Simon László, aparlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke a testület szerdai, a Fidesz új médiacsomagjáról szóló ülésén, válaszul azokra a kritikákra, hogy a csomagot a kormánypárt a média érdekvédelmi szervezeteinek bevonása nélkül nyújtotta be, és gyorsított ütemben tárgyalja. Karácsony Gergely, a bizottság LMP-s alelnöke kezdeményezésére hívták meg a újságírói szakmai szervezeteket, hogy legalább a készülő médiaszabályozásnak arról a részéről – a sajtószabadságot és a médiatartalmakat szabályozó kerettörvényről – elmondhassák véleményüket (erről ugyanis csak ősszel szavaznak, míg a csomag nagy részét, köztük a közmédiumok felügyeletének összevonásáról szóló szabályokat, már a jövő héten elfogadhatják).

A felszólaló szakmai szervezetek véleménye meglehetősen lesújtó volt, igaz, nem mondtak átfogó véleményt, azt írásban teszik majd meg, amit a bizottság állítólag majd figyelembe vesz. Többen kifogásolták mindenesetre, hogy egységesen akarják szabályozni valamennyi médiatípust, vagyis ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznának egy internetes blogra, egy főzőcskés műsorra és egy napilapra. Gerényi Gábor, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke szerint már csak ezért is nehezen lesz alkalmazható a törvénycsomag – főleg a sokszínű online médiára. Példaként említette, hogy ezentúl egy online fogyasztói visszajelző fórumon egy termékről alkotott pozitív vélemény burkolt reklámnak, a negatív pedig becsületsértésnek minősülhetne. Az új, „kemény” szabályozás miatt Gerényi szerint félő, hogy az online médiapiac magyar szereplői külföldre települnek át, a piacon meghatározó befolyással rendelkező külföldi óriáscégeket erősítve tovább. Hasonlóan vélekedett Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért programvezetője, aki szerint ráadásul a széles körű, kötelező hatósági regisztráció a sajtón kívüli online tartalmakra is vonatkozna, mint például családi fotóalbumokra, s így összességében több millió honlapot és kétszázötvenezer blogot kellene regisztrálni a készülő törvény szerint. Kifogásolta továbbá, hogy a csomagba bekerült az „idejétmúlt”, ráadásul szintén általános tájékoztatási kötelezettség. Valószínűleg senki sem gondolja komolyan, hogy egy online rádióarchívumnak napi híreket kellene közölnie. Ha ez az online médiumokra is vonatkozna, az szerintük teljesíthetetlen és végrehajthatatlan lenne, akárcsak a médiumok, blogok, online szolgáltatások regisztrációs kötelezettsége. Ami a sajtó-helyreigazítást felváltó kötelező válaszadási jogot illeti, Simon Éva szerint átgondolatlan, szükségtelen, erős beavatkozást jelent a szerkesztői szabadságba. Ugyancsak átgondolatlannak tartják az újságírók információforrását védeni hivatott passzust, amely – minthogy ütközik a Btk. vonatkozó szabályával – éppen hogy megszünteti a védelmet.

– Mi számít médiatartalomnak? Az Iwiw, a Facebook közösségi oldalak ide tartoznak? – tette fel a kérdést a csomagot jellemző „zavaró bizonytalanság” példájaként Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke. Aggályosnak nevezte, hogy a törvény a közmédiumokon túl magánvállalatokra is vonatkozna, de az sem tisztázott a MÚOSZ szerint, mi minősül tájékoztatásnak – az időszerű, sokoldalú, kiegyensúlyozott és a tárgyszerű fogalmak is mást jelentenek egyes (magán)médiumoknál. A válaszadás joga Eötvös Pál szerint nem változtat különösebben az eddigi helyreigazítási szabályokon, bár terjedelme és gyakorlati lebonyolítása szerinte sem tisztázott.

Az MTV-kuratórium elnöke alapvetően egyetértett a közmédiára vonatkozó szabályok átalakításával, így a négy közszolgálati kuratórium összevonásával, mondván, eddig nem működtek hatékonyan a testületek. Czeglédi László szerint itt az idő, a magyar EU-elnökség miatt jövőre ránk figyel majd a világ, amit ki kell használni, ehhez rendbe kell tenni a köztévét és a közrádiót. Egyedül az általános tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban emelt kifogást, hiányolva, hogy csak a hazai és az európai hírek szerepelnek benne, az ázsiaiak például nem. – Ami félreérthető, azt félre is fogják érteni – jegyezte meg a kuratóriumi elnök.

A kurátorok indoklás nélküli visszahívhatóságát, illetve a médiában dolgozók kizárását egyedül a Katolikus Újságírók Egyesületének elnöke kifogásolta a felszólalók közül. Szikora József a kereszténydemokrata alapelvek megjelenítését hiá nyolta a csomagból.

Szintén az egységes, tehát médiatípustól független szabályozást kifogásolta Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára, megjegyezve, hogy gazdasági károkat is okozhat, ha például a tematikus tévécsatornákra híradási kötelezettséget rónak. Az pedig jogbizonytalanságot kelt, hogy a reklámokért a médiahatóság feleljen, hiszen ez jelenleg a fogyasztóvédelem feladata.

Rogán Antal a bizottsági ülés után jelentette be, hogy a válaszadás jogát, illetve a tájékoztatási kötelezettséget érintő passzusokhoz módosításokat nyújtanak be – vagyis elképzelhető, hogy mégiscsak lesz valami foganatja a társadalmi vita helyett megrendezett bizottsági beszélgetésnek. Nem zárható ki, hogy az Európai Újságírók Szövetsége (EFJ) állásfoglalása is hatott: eszerint a törvény „viszszafordítaná az órát a magyarországi sajtószabadság tekintetében (...), keretek közé szorítja a véleménynyilvánítás jogát és így a szólásszabadságot is”. Az MTI által kiadott brüszszeli állásfoglalás szerint a tervezet „nem felel meg a pluralizmus és a sokféleség európai normáinak”, és az órát azokba az időkbe állítaná vissza, amikor Magyarország kommunista uralom alatt és a média állami ellenőrzésének árnyékában élt. Az EFJ a világ újságíró-szervezeteit képviselő Nemzetközi Újságíró Szövetséggel, az IFJ-vel közösen a javaslat visszavonására szólította fel a kormányt, továbbá arra, hogy indítson – idézzük – átfogó nyilvános vitát.

A kulturális bizottság