Nyolc éve a szociálliberális koalíciónak Orbán-fóbiája volt, ők kezdtek démonűzésbe, de legalább csak parlamenti eszközökkel, bizottsági vizsgálatok sokaságával. Most vadabbak a fenyegetések. Kövér László különösen erőteljes: „Bármi is Gyurcsány véleménye, ő egy politikai bűnöző, aki ameddig el nem tűnik a magyar közéletből, és bármilyen értelemben az MSZP nevében szólhat, a szocialistákkal mint demokratikus szervezettel nem számolhatunk”. Hozzáteszi, hogy nem az ő dolga a ténybeli információk felderítése, amelyek alapján meg lehetne állapítani a büntetőjogi felelősségét, de megkockáztatja, hogy Gyurcsánynak már régen bíróság előtt kellene állnia. Ha azt gondolnánk, hogy mindezt csak borogatással együtt érdemes értelmezni, hiszen a Fidesz leglobbanékonyabb vezetője mondta, toldjuk meg az idézetet Kósa Lajossal, aki szerint a legdestruktívabb politikai képződmény az SZDSZ volt az elmúlt húsz évben, amely azonban tovább él az MSZP-ben, megfertőzte őket. Ezt a szellemiséget Kósa szerint Gyurcsány jeleníti meg a pártban, amely a nemzeti együttműködést szitokszónak tekinti, és ellenségként kezeli a kormánypártokat. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kettős állampolgársági voksolás után azt mondta: csak Gyurcsány és két tettestársa szavazott a magyar nemzet ellen. Tettestársa bűnözőnek van. A Fidesz vezetőinek fogalmazásmódja következetes. Orbán Viktor még március végén azzal kérte a kétharmadot a választóktól, hogy köztörvényes bűncselekményt elkövető emberek ne menekülhessenek többé a mentelmi jog mögé. Ha kétharmaduk lesz, bárkit kihozhatnak a parlament sáncai mögül.

Megkapták. Gyurcsány pedig a fenyegetésekre válaszolva tegnap közzé tette: szívesen megy igazsága védelmében a büntetőbíróságra is.

Szerintem inkább abba kéne ezt hagyni. Jobb lenne, ha csak idéznék őt, akár pro, akár kontra, mintha beidéznék. Ő még kijönne felmentő ítélettel, de az ország egésze már nem. Jó volna, ha a hatalom több önfegyelmet tanúsítana. Nem szeretnék arányt téveszteni, nyilvánvaló, hogy itt „csak” emberi, politikai megsemmisítés a cél. De az is méltatlan. Mindannyiunkhoz – a Fideszhez is.

2004 szeptemberében, Gyurcsány első miniszterelnökké választása előtt a Fidesz-kongresszuson úgy fogalmaztak, ez számukra maga lenne a lottó ötös. Éppen most jöttek el a pénztártól, ahol felvették a főnyereményt. Meglehet, hogy ugyanebből a játékból még egy kéttalálatost is elő tudnak kaparni, de nem vall jó ízlésre, eleganciára, hogy rögtön újra mennének a kasszához. A győzni akarás szenvedélyével, a politikai hasznot tekintve aprópénzért, de a károkozás végtelen kockázatával.

De szerintem inkább abba kéne ezt hagyni. Jobb lenne, ha csak idéznék őt, akár pro, akár kontra, mintha beidéznék. Ő még kijönne felmentő ítélettel, de az ország egésze már nem.