Gyökeresen átalakíthatják a hazai sajtóviszonyokat Szabó Bernadett Totális tartalomszabályozással és -felügyelettel, koncentrált tulajdonosi viszonyokkal „kecsegtet” a Fidesz médiacsomagja: ha elfogadják, a hatalom a jövőben egységesen kezeli majd a tartalomszolgáltatásokat, teljes körű regisztrációs kötelezettséget ír elő számukra, valamint egységes tájékoztatási kötelezettséget ró valamennyi szereplőre, legyen az női magazin, zenés rádióműsor, internetes receptoldal, vagy mondjuk egy rajzfilmcsatorna.
Egy pénteki háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy valamennyi szerkesztett tartalomszolgáltatásra – azaz például az internetes blogokra is –érvényes lesz a helyreigazítást felváltó automatikus válaszadási jog, bár ezeknek a szabályoknak az alkalmazhatóságát a szakértők erősen kétségesnek tartják.
A teljes médiarendszer egységes szabályozása ráadásul még alkotmányellenes is lehet, legalábbis az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet állásfoglalása szerint az Alkotmánybíróság gyakorlata egyértelművé teszi: az egyes médiumok működése arányosan csakis saját jellemzőiknek megfelelően korlátozható.
A javaslat az internetes tartalmakat ráadásul olyan széles körben kívánja a médiaszabályozás hatálya alá vonni, amit sem közösségi jogi, sem alkotmányjogi megfontolások nem támasztanak alá. Ugyanígy, a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége is problémás, mivel az Alkotmánybíróság szerint e kötelezettség a kereskedelmi műsorszolgáltatások közül is csak azokra róható, amelyek jelentős véleménybefolyásoló erőre tesznek szert.
A válaszadási jog sem biztos, hogy megállná az alkotmányossági próbát, mivel jelentősen korlátozza a szerkesztési szabadságot, anélkül hogy érdemben bővítené a személyiségi jogok védelmét –véli a Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos vezette Eötvös intézet.
A médiarendszer átalakításának egyik legfontosabb – már ismert – eleme a „szuperhatóság” létrehozása, amely egyelőre csak a közmédiumok fölött fog őrködni. A csomagból kirajzolódó új struktúra alapján szakértők úgy vélik, a Fidesz hosszú időre bebetonozhatja a közmédiát irányító és felügyelő vezetőket.
Az Eötvös intézet állásfoglalása szerint például a médiafelügyeleti szerv elnökének miniszterelnök általi jelölése és az Országgyűlés kétharmados döntésével való megerősítése „ma egyértelműen a kormánytöbbség meghatározó befolyását biztosítja a médiafelügyelet működésében”. Ezt támasztják alá az elnök hatáskörei is, amelyek kiterjednek például a hivatali apparátus és a médiafinanszírozást végző pénzügyi alap vezetőjének kinevezésére és indokolás nélküli elmozdítására, ezzel pedig a teljes intézményrendszer irányítására.
„Sok milliárdra rúgó közpénz felhasználásának ellenőrzöttsége csökken.” A kulcspozíciókat betöltőket a parlament kétharmaddal választja, kilenc évre. A szuperhatóság elnökét a miniszterelnök kilenc évre nevezi ki, aki egyben a Médiatanács elnöke is (akit ebben a tisztségében a parlament választ meg, de ha ez nem sikerül, a hatóság elnöke gyakorlatilag akkor is vezetheti a tanácsot).
A Médiatanács négy tagját a frakciók adják, de ha nem tudnak megállapodni, második körben kétharmaddal is megválaszthatók – szintén kilenc évre. A Médiatanács elnöke nevezi ki és menti fel annak az alapnak az igazgatóját, amely a négy közmédium vagyona fölött diszponálna a jövőben. (Ha ehhez hozzáveszszük, hogy a médiahatóság jogosult lesz a költségvetési átcsoportosításokra, a csomag jelentősen szűkíti a közmédiumok gazdasági önállóságát.) A Médiatanács delegálja, szintén kilenc évre, a közalapítvány kuratóriumi elnökét.
A kuratórium 3-3 tagját a kormányoldal és az ellenzék, további kettőt – egy módosító javaslat szerint – a Médiatanács adná, viszont az eddigi kétharmados helyett ezentúl feles többséggel hoznák a döntéseiket. A kurátorok választják (illetve bármikor vissza is hívhatják) az öt felügyelőbizottsági tagot, valamint – a Médiatanács által eléjük tett listából – a négy közmédium vezérigazgatóját. A vezérigazgatókat határozatlan időre nevezik ki, ráadásul munkaviszonyba kerülnek, felmenthetők.
Szintén kérdéses, hogy ki őrzi majd az őrzőket, avagy az eddig a rendszerbe épített fékekből és ellensúlyokból mi marad. Szakértők szerint nem sok. Az összevont kuratóriumok ellenőrző testületeit megszüntetik. A közös kuratórium közös felügyelőbizottsága csak a gazdasági felügyeletet gyakorolja a négy részvénytársaság felett, a kuratórium döntéseire nincs kihatása. A társadalmi kontrollt pedig legfeljebb a közszolgálati testület jelenthetné, amelynek tagjait viszont csak három évre választják.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a közszolgálati mellett a kereskedelmi médiumok függetlenségét is alapvetően érintő médiacsomagnak milyen folytatása lesz, az viszont szakértők szerint feltételezhető, hogy közmédiumok megregulázása és az internetre is érvényes válaszadási jog még csak a kezdet.
A szolgáltatók általános regisztrációs kötelezettségéből logikusan következik ugyanis, hogy a jövőbeni médiatörvény (amelynek a parlament előtt lévő csomag csak a megalapozását szolgálja) valamennyi, az országban működő sajtóorgánumra kiterjesztheti a szuperhatóság hatáskörét.
A megkérdezett szakértők szerint a csomag gyors benyújtásának és sürgős tárgyalásának több oka is lehet, köztük az, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnöki pályázatai a levegőben lógnak, ahogy a rádiófrekvencia-pályázatok is. A digitális átállásra és ennek előkészítésére szűk két év maradt, miközben a kereskedelmi televíziók szerződése jövőre lejár.
Ezzel kapcsolatban intő jel lehet, hogy a médiacsomaghoz érkezett egyik jobbikos módosítás, amit a Fidesz már befogadott, feltételes módba helyezi a lejáró szerződések meghoszszabbítását, bár az nem tisztázott, hogy pontosan milyen feltételeket szabna a hatalom az ország két legnagyobb tömegmédiumának, az RTL Klubnak és a TV 2-nek a folytatáshoz.
|
belépés |
segítség |
alkalmazások |
RSS |
előfizetés |
akciók
Nol.hu |
NolBlog |
NolTV |
Hírmátrix |
NolRandi
Címlap |
Belföld |
Külföld |
Gazdaság |
Kultúra |
Vélemény |
Sport |
Tud/Tech |
Noller |
Mozaik |
A Lap 
NolTwitter |
Célkeresztben a média, Sólyomra vár a döntés