Bekerül a Szent Korona Orbán új alkotmányába?

Negyvenöt fős alkotmányelőkészítő bizottság alakul, amelynek egy kereszténydemokrata módosító indítvány szerint át kell tekintenie, hogy a hatályos alkotmány megfelelően tartalmazza-e „alkotmányfejlődésünk történeti értékeit”. Ez magyarul azt jelenti, hogy a kormány a Szent Korona-tant is beemelné az új alkotmányba. Ezt lényegében megerősítette lapunknak Boross Péter is, aki tagja Orbán Viktor alkotmányozó testületének. Hozzátette ugyanakkor: vigyázni kell mindezzel, „nehogy avíttak legyünk, vagy nevetségessé váljunk”.

Orbán Viktor alkotmányos mulasztást követne el, ha kormányzása alatt nem születne meg az új alkotmány. S noha még nem lenne szerencsés részletekről nyilatkozni, egy biztos: a csodás magyar közjogi hagyományokat meg kell jeleníteni az új alkotmányban. E hagyományok része a Szent Korona is. A koronát akár a patetikus preambulumon túl az alapszövegben is kellene szerepeltetni – ezt Boross Péter nyilatkozta lapunknak, akit Pálinkás József, Schöpflin György, Stumpf István, Szájer József és Pozsgay Imre mellett a miniszterelnök arra kért föl, hogy segítsen kidolgozni az új alkotmány koncepcióját. Orbán Viktor „személyesen is részt kíván venni” az új alaptörvény megalkotásában, ezért alakult e testület.

S hogy milyen lesz az új alkotmány szellemisége? Orbán Viktor számára a lengyel alaptörvény preambuluma „a mestermunka”. A miniszterelnök még tavaly ősszel az MTV Ma reggel című műsorában mondta azt: mostani alaptörvényünk csak „technokrata szabályhalmaz”, nem ad igazi útmutatást, összefogást a nemzetnek. – Én a lengyel alkotmány invokációszerű részét tartom célra vezetőnek, minden ország alkotmányában van valamilyen, értékeket rögzítő tételsor, amely nem megosztani, hanem egységesíteni szokta az országot. Épp azért van szükség az alkotmány elején néhány veretes, komoly mondatra, hogy mindenki érezze, „ebben a misében, történetben” ő is benne van – jelentette ki.

A közismerten katolikus Lengyelországban az alkotmány egyetlen körmondatos preambuluma több ponton is tartalmaz vallási utalást. A preambulum szól azokról, akik hisznek Istenben, vagyis az igazság, a jóság és a szépség forrásában, és azokról is, akik nem osztoznak a hitben, de tiszteletben tartanak más egyetemes értékeket. (A trianoni emléknaptörvény preambuluma is épp ilyen felosztást tartalmaz a parlamenti képviselőinket illetően – A szerk.) A lengyel preambulum a történelmi távlatokat a nemzet keresztény hagyományaival érzékelteti, és a szöveg végén a törvényalkotók Isten és saját lelkiismeretük előtt fogadják, hogy felelősen készítik el az alaptörvényt.

Jelzésértékű lehet, hogy Orbán Viktor első kormányzása idején, 1999 őszén – amikor napirendre került az alkotmányozás kérdése – a szöveget érdemben nem akartá kmódosítani, de az 1949. évi XX. törvény számozását 2000. évi I. törvényre változtatták volna. Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter új preambulumot is írt, melyben a Szent Korona „jogi helyzetét” is rögzíteni kívánta. A szintén általa javasolt Szent Korona-emléktörvény – amely a koronának az Országházban való elhelyezéséről rendelkezett – azt is tartalmazta volna, hogy „a Szent Korona az állam egységét jelképezi”.

A MIÉP támogatta, a szocialisták és a szabad demokraták viszont ellenezték ezt, mondván, az emléktörvény előszava ezzel „kísérletet tesz a Szent Korona-tan újjáélesztésére”. Az MSZP-képviselők azt is kinyilvánították: nincs szükség olyan törvényre, amely megoszt, különbséget tesz keresztények és nem keresztények között. A vita forrpontján kapott nyilvánosságot, hogy levelet küldött Dávid Ibolyának Antall György, a néhai miniszterelnök fia. Azt írta: Antall József szellemi-politikai örökségével nem egyeztethető össze olyan törvényszöveg, mely a Szent Korona jogi személyiségét tükröző elméletet hirdet.

Boross Péter lapunknak tegnap ugyanakkor azt mondta: mindenképpen jó gondolat lenne, ha olyan alkotmány születne, mely az elmúlt 1000 évet felöleli, és hitet tesz a folytonosság mellett. Ennek pedig része a Szent Korona is. – Többet kellene tudnia az országnak közjogi hagyományainkról, s arról, hogy Magyarország megmaradásában milyen szerepe volt a koronának és a sarkalatos pontoknak – mondta a volt miniszterelnök, aki azt az 1505-ös döntést említette, amelynek során a magyar országgyűlés kimondta, „idegen vérből” származó király nem kell.

Idézte Werbőczy alaptételét is, jelesül azt, hogy a Szent Korona a főhatalom, a király hatalma is a koronától származik. Nem véletlen, hogy történelmünk során le kellett tennie a királyoknak, az ország vezetőinek a „koronázási esküt” – emlékeztetett. Boross Péter azt is hozzátette: vigyázni kell mindezzel, „nehogy avíttak legyünk, vagy nevetségessé váljunk”.

Úgy tűnik,nemcsak aminiszterelnök alkotmányozó testülete, de a „parlamenti szál” sem kerülheti meg a Szent Koronakérdést. A Fidesz részéről Lázár János frakcióvezető és Balsai István, az alkotmányügyi bizottság elnöke javasolta, hogy egy 45 fős alkotmány-előkészítő bizottság alakuljon, mégpedig a parlamenti arányoknak megfelelően, azaz 30 kormánypárti és 15 ellenzéki képviselővel. A testület felállításáról még a nyári szünet előtt szavaz az Országgyűlés, de a parlamenti eseti bizottság feladatkörének a meghatározásához kedden egy olyan módosítás érkezett, hogy „a bizottság feladata annak áttekintése és értékelése, hogy a hatályos alkotmány megfelelően tartalmazza-e alkotmányfejlődésünk történeti értékeit”.

Balsai István lapunknak azt mondta: az alkotmányügyi bizottság javasolja, hogy az Országgyűlés fogadja el ezt a módosítást. Az előterjesztő kereszténydemokrata képviselő, Salamon László munkatársunk kérdésére azt mondta: „a Szent Korona az önálló magyar államiság jelképe, annak tisztelete a történelmi alkotmány egyik elemének a tisztelete is. Az alkotmány-előkészítő bizottságban, a történeti elemek számbavételekor nyilvánvalóan ki kell térni a Szent Koronára is.”

Arra, hogy személyes véleménye szerint az új alaptörvény preambulumában vagy magában az alapszövegben kell szerepeltetni a Szent Koronát, Salamon László azt mondta: „általában a preambulumban szokták, de meg kell hallgatni a szakértőket”. Egy másik kérdésünkre, miszerint 2000-ben nagy politikai vihart kavart a Szent Korona-kitétel a koronatörvény tárgyalásakor, a politikus úgy reagált: „a közjogban sok a szimbolikus jellegű elem, és ezek szoktak nagy vitákat kiváltani”.

Az ellenzéki, jobbikos Gaudi-Nagy Tamás módosítása szinte szó szerint megegyezik a kormánypártival. Ő is „a történeti alkotmányosság elveinek, értékeinek” a biztosítását szorgalmazza az új alkotmányban. Úgy tűnik, a Fidesz és a KDNP a maga módosításával jobbról szeretné előzni a Jobbikot.

A Dunán „úsztatták” az ereklyét

A Szent Korona és a koronaékszerek (királyi jogar, országalma, koronázási kard) az Orbán-kormány idején, a millennium évében, 2000. január 1-jén, példátlan biztonsági intézkedések mellett került át az Országház Kupolacsarnokába a Nemzeti Múzeumból. A Szent Korona útját az MTV egyenes adásban közvetítette. A nemzeti ereklyék közül csak a palást maradt a múzeumban.

Akkor jött létre a Szent Korona Testület is. A költöztetés nagy politikai vihart kavart, az ellenzék határozottan protestált, de a közvélemény is megosztott volt, 2001. augusztus 15-én pedig a Nagyboldogasszony-napi mise idejére – Paskai László bíboros kezdeményezésére – Esztergomba „utazott” a Szent Korona a Dunán (képünkön). A koronát a Köztársasági Őrezred kísérte az egyházi ünnepségre, a nemzeti ereklyét a Bazilika kapujában a Szent Korona Testület tagjai fogadták, és Áder János akkori házelnök mondott köszöntőt. A Bazilikában kiállították a koronát, azt a látogatók is megtekinthették. A kora esti zárófogadáson Orbán Viktor miniszterelnök köszöntötte az egybegyűlteket.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.