A párom egyszer félrelépett

Lacit zavarja a fény, és az is, hogy ilyen nyíltan bámulom. Megkér, húzzam be a kórterem függönyét. Állig húzza a takarót, épp annyira, hogy ne láthassam a szája szegletében a herpeszt. Az ágy mellett infúziós állvány. Lassan csöpög a folyadék. A herpesznél nincs utálatosabb. Nedvedzik.

Fájdalmat okoz. De főként emlékeztet: a kiszolgáltatottságra, a tehetetlenségre. Laci napok óta már az ágyból sem tud felkelni. A nővér biztatgatja: ne hagyja el magát! Minden rendbe jön, ha akarja. Fiatal még. Csakhogy Laci néhány hete már nem akar semmit.

Nem fél? Nem fél, hogy maga is beteg lesz?

Nem tudom, mit mondjak. Nem tudom, félek-e, vagy csak a hely abszurditása riaszt. A helyé, ahol senki sem gyógyul meg, maximum jobban lesz. És ha egyszer a beteg állapota annyira javul, hogy képes maga is ellátni magát, hazamehet. Ide a betegeken és néhány elszánt hozzátartozón kívül csak az orvosok és nővérek jönnek. Megszokott rendszerességgel önként vállalva a különleges, a megkülönböztetettséget jelentő státuszt.

Nem tudom, mit mondjak az ágyban fekvő fiatal férfinak. Ő szólal meg előbb:

– Ha tényleg érdekli, ha valóban segíthet valakin, beszélgethetünk…

– Amikor az orvos azt mondta: fiatalember, az ön lelete pozitív, megfordult velem a világ. Csak az járt a fejemben: látszik-e? Hiába éreztem egészségesnek magam, tisztán tudtam: a másik oldalra kerültem. Hirtelen nem is lett egyéb dolgom, mint várni, hogy a vírus aktivizálódik, és megjelennek az első tünetek. Utólag azt gondolom, ha kevésbé félek, nem leszek olyan gyorsan beteg, nem jönnek olyan hirtelen a tünetek: a fáradékonyság, az állandó hőemelkedés, az ártatlannak tűnő kis seb a szájban. Ecsetelés, lassú javulás. Most a herpeszek, nem tudok az emberek szemébe nézni. Hazudozom a barátaimnak, pedig talán már ők is tudják. Elmaradtak, az utóbbi hónapokban már csak az anyám nyitja rám az ajtót. Magamban mentegettem őket: most mindenki túlfeszített, nem érnek rá... Védekezem. Tanulom, hogy a magány normális állapot, mégsem akarok egyedül meghalni. Azelőtt álmomban sem gondoltam volna, hogy felnőtt férfikoromra lehetek annyira kiszolgáltatott, mint egy csecsemő.

Laci vírusa jóképű, fiatal, ápolt emberhez érkezett.

„Már hónapok óta együtt éltünk a párommal, amikor egy nap megkért: menjek el én is szűrésre, mert ő a napokban volt. Mentem. Először minden rendben volt, de az ápolónő azt kérte, menjek vissza félév múlva is. Nem nagyon értettem, és nem is kérdeztem, hogy miért. De újra elmentem. Akkor derült ki: baj van, mert a lelet pozitív. A párommal soha nem használtunk óvszert, azt hittem az állandó párkapcsolat megvéd. Csakhogy ő egyszer félrelépett… Nincs bennem iránta harag, ami történt, ahhoz két ember kellett. Egyszer mindannyian alámerülünk, csak ne kéne ennyire egyedül…”

Magyarországon öt esztendőn át, egészen tavalyig az újonnan regisztrált HIV-fertőzöttek száma alig változott. Évente körülbelül száz-százötven volt. Az adatokból akár az is következhetett volna: a hazai járványügy megfogta a kórt. Csakhogy 2010-ben már az év első hónapjában ötvenen, azaz minden korábbinál többen jelentkeztek a fővárosi Szent László Kórházban az immunhiányos szindrómával küszködők kezelésére kijelölt speciális ambulancián. Az újak zöme fiatal, 20–30-as éveiben járó meleg férfi. De mind több a tizenéves fertőzött is. Immár sok vírushordozó nő szül gyereket. Akiről már a terhesség alatt tudható, potenciális beteg, azt kezelik és esélye van arra, hogy egészséges babát szüljön. Tavaly hat ilyen egészséges csecsemő jött a világra, és kettő olyan, akinek az anyja átadta a kórt. (Magyarországon jelenleg több tucat gyereket kezelnek HIV-fertőzéssel, a László kórház gyermekambulanciáján a legkisebb gondozott 3,5 éves, a legidősebb tizennyolc. Egyelőre valamennyien tünetmentesek.)

A múlt év végén 1771 regisztrált fertőzött élt az országban, közöttük csaknem hatszáz olyan, akinél a vírus már tüneteket okoz, azaz kezelésre szorulnak. Háromszázöt ember halt meg a betegség magyarországi felbukkanása, azaz 1987 óta. A statisztika alapján akár elhanyagolható probléma is lehetne az AIDS, de a szakemberek szerint semmi ok a nyugalomra, mert azon fertőzöttek száma, akik még nem tudják, hogy vírushordozók, minimum 5000–8000 lehet. Ők a legveszélyesebbek, mert úgy adják tovább a vírust, hogy nem is tudnak róla. A kór pedig akár nagyon hosszú ideig is tünetmentes lehet.

„Évek óta jelezzük a kormányzatnak, a járványügyi hatóságoknak, hogy a HIV-fertőzöttek száma folyamatosan nő, főleg a fiatal meleg populációban – állítja Újhelyi Eszter főorvos, aki egyben a Nemzeti AIDS Bizottság titkára is – de nem nagyon történik semmi. Az utolsó nagy kampányok a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején voltak, s egy ideje mintha senkinek nem lenne fontos az AIDS terjedése. A prevenció mai egyetlen látványos megjelenése a Sziget Fesztivál, ahol egy héten át napi 100–150 szűrővizsgálat történik. Azonban az utóbbi években az ehhez szükséges pénzt is céges szponzorok adták össze. Újhelyi Eszter állítja: a megelőzés fontos helyszínei lehetnének a melegközösségek, szórakozóhelyek, bárok, mert az igazán veszélyeztetettek az ott szórakozó fi atalok. Brossúrák helyett személyes jelenlétre lenne szükség, sok beszélgetéssel, felvilágosítással, érintettek bevonásával.

A gyakorlatban már van ilyen, igaz, ez egyszemélyes és magánkezdeményezés. A melegklubokban jó néhány hónapja lehet találkozni Tamas Eszterhazy úgynevezett Grande Safe Show projektjével. A fiatal férfi magánvagyonából és néhány szponzor pénzéből próbál valamit tenni. Azt mondja: a Grande Safe Show valóban show, sok apró projekttel, de valamennyi a HIV megelőzését szolgálja. Célja, hogy összehozza, közös asztalhoz ültesse a gyakran civakodó civil szervezeteket. A budapesti melegklubokban az AIDS világnapján a program keretében 55 ezer óvszert osztott szét. Tisztában van azzal, hogy pusztán az óvszer nem véd meg senkit a meggondolatlan cselekedetektől. Abban bízik, ha már kéznél van, használni is fogják az óvszert. A következő akciójával adatokat gyűjt a rizikócsoporthoz tartozók szokásairól, annak érdekében, hogy hatékony eszközökkel tudja rávenni a melegeket a biztonságos szexre és arra is, hogy járjanak szűrésre. A gumi nélküli szex sajnos egyre divatosabb Európában. Míg Amerikában nevezni sem lehet a „felnőtt fi lmek” versenyére olyan produkcióval, amelyben a szereplők nem viselnek óvszert, addig a legutóbbi európai fesztiválon az első öt helyen csak ilyen film szerepelt. Ebben benne van az is, hogy már nem annyira félelmetes az AIDS. A HIV-fertőzöttek túlélése a kezdeti 2–10 évről 30–35 évre emelkedett. De csak azoknál, akiknél még időben diagnosztizálják kórt, megkezdik a kezelést és nem lesznek mellékhatások. Ha nem derül ki időben a fertőzés, esély sincs a hosszú túlélésre.

Az AIDS-megelőzés a fő célja a Nemzeti AIDS Bizottságnak (NAB). A mindenkori egészségügyi miniszter, illetve ágazati vezető tanácsadó szervezetének tagja minden érintett központi és fontos civil szervezet, szakértői között ott vannak az egyetlen kezelő centrum, a László kórház szakemberei. A NAB 2000-ig rendelkezett saját költségkerettel, évente körülbelül 100 millió forinttal. 2000-ben megszűnt, 2002-ben újjáalakult. A politika egyre nagyobb távolsággal kezelte a kérdést, súlytalanná tette a bizottságot. Az újjáalakult testületnek már nem volt saját kerete. Az Egészségügyi Minisztérium évi 65 millió forintot biztosított, az összegből az ÁNTSZ hálózata végezte a szűréseket, prevenciót, amire 15 milliót az Országos Egészségfejlesztési Intézet is kapott. 2002-től 2009-ig a prevenciós pénzeket megbízási szerződéssel osztották szét a civil szervezetek között. Először 2009-ben hirdettek pályázatot. A keretből 2004–2005-ben működött a prostituáltak három hónapos szűrőbusz programja. A busz kialakítása, működtetése 90 millió forintba került, a Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete három hónapos működtetésre 30 milliót kapott. A buszt később megkapta az ÁNTSZ, de sorsát Újhelyi Eszter a NAB elnöke sem ismeri. Állítólag az ÁNTSZ hasznosítja valamire.

A László kórház 2002 óta nem kapott állami támogatást sem a szűrőprogramok lebonyolítására, sem új módszerek bevezetésére, és az itt zajló prevenciót más egyéb pályázatokból, illetve a gyógyításra költhető közfinanszírozásból működtették. Az intézmény e körben negyedévenként 2000 ember orvosi, laboratóriumi vizsgálatát végzi el. Itt kapják meg a kezelésre szorulók recept ellenében, de térítésmentesen a negyedéves gyógyszeradagot.

Csak a fővárosban tucatnyi melegbár található. Közülük néhány – az Underground, a Mystery, a Capella Cafe, az Action, az Alterego – tulajdonosa állítja: klubjaikra csak annyira jellemző a szexuális szabadosság, mint bármely más diszkóra. Némelyikük ugyanakkor nem titkolja, hogy klubjában létezik az úgynevezett sötétszoba. Oda vonulhatnak félre a forróbb vérű vendégek, de a tulajdonosok többsége határozottan cáfolja, hogy ezekben a szobákban féktelen szextusákkal szórakoztatnák magukat a vendégek. Erre figyelnek a biztonsági emberek, az egyéb mellékhelyiségekben pedig mindenütt alkalmaznak külön embert. A bártulajdonosok a fertőzések gyakoribbá válását a határok megnyílásával, az olcsó külföldi utak lehetőségével magyarázzák. Állítják: a melegbárok többet tesznek a fertőzés megállításáért, mint a heterók. Míg ők nyíltan osztogatnak óvszert, negyedévente beengedik szűrni az Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálat orvosait, plakátokkal és egyéb szóróanyagokkal is a HIV veszélyeire figyelmeztetnek, addig mindez az átlag polgárok éjszakai bárjaira korántsem jellemző.

VILÁGSZERTE KÉTMILLIÓ EMBER hal meg évente az AIDS-ben, a betegek száma évről évre nő. Bár az elmúlt évtizedben világszerte voltak reménykeltő jelek az AIDS ellen vívott küzdelemben, de ez mostanra az ellenkezőjébe fordult, elsősorban az erre szánt összegek elapadása miatt. A The New York Times minapi riportja szerint az is hozzájárul a visszaeséshez, hogy a tudomány nem volt képes csodát művelni: továbbra sincs biztos gyógymód, nincs HIV-fertőzés elleni vakcina, és hiányzik a széles körben elfogadott és használt női kondom.

Az uniós országok közül Portugáliában, Belgiumban, Luxemburgban és Olaszországban egymillió lakosra 100 fertőzött jut. A WHO becslése szerint Ukrajnában a 17 és 48 év közötti lakosság csaknem két százaléka fertőzött, itt a kór már főleg heteroszexuális úton terjed, a terhes nők csaknem egy százaléka HIV-pozitív, miközben néhány évvel ezelőtt csak harmad ennyi volt. Bulgária járványügyesei arról panaszkodtak a tavaly év végén megrendezett luxemburgi konferencián, hogy nem tudják megfizetni a vírusellenes szereket, és hiába kérnek árengedményt a cégektől. Szlovénia ugyanezen a rendezvényen a melegközösségek magatartását bírálta. Szerintük, amíg a melegközösségek képtelenek változtatni szexuális szokásaikon, nem hajlandók a védekezésre, addig nem lehet arra számítani, hogy visszaszorítható a járvány. Az ugyanis három egymástól független nemzetközi kutatásból is kiderült, hogy minden második aktus a férfiak között óvszer nélkül történik.

Melegklubokban óvszert oszt és szűrésre biztat Tamas Eszterhazy
Melegklubokban óvszert oszt és szűrésre biztat Tamas Eszterhazy
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.