„És még csak nem is miniszter lesz?” Ilyen rácsodálkozásokat lehetett hallani, mire valaki halkan megjegyezte: „több lett annál. Orbán legközvetlenebb munkatársa”.

Varga Mihály nem volt ott a Ménesi úton a Bibó-kollégiumban 1988. március 30-án, a Fidesz megalakulásának napján. Mégis szerepel Bayer Zsolt Nagy Fidesz-könyvében, a kétoldalas képen Deutsch Tamás és Sasvári Szilárd között áll teljes indián (vélhetően dakota) harci díszben. Egyrészt, a közgázon volt kollégista, másrészt, a Fidesz megalakulásáról ugyan hallott, de nem látta még, „mi fog történni”, s néhány hónapra Angliába utazott. Amikor ősszel visszatért, a Jurta Színházba kapott meghívást egy gazdaságpolitikai fórumra. „Egy kicsit kaotikus vita volt. Még azt sem lehetett látni, ki készül hozzászólásra. És akkor felment a színpadra egy kordnadrágos fi atalember. És elmondta öt mondatban, hogy ennek a vitának nagyjából milyen irányt kéne szabni, mire kéne kilyukadni. Ő volt Orbán Viktor. Akkor és ott döntöttem el, hogy csatlakozom a Fideszhez”, emlékezett vissza majd húsz évvel később a pillanatra Varga Mihály. Aki – tegyük hozzá – azért sem sorolható az ősfideszesek közé, mert MDF-tag is volt.

Állítólag még őrzi a demokrata fórumos tagkönyvét, amit a lakiteleki alapító, Lezsák Sándor írt alá. A Varga Mihályt közelről ismerők nem lepődnek meg a kezdeti kettős tagságon, „óvatos, megfontolt”, mondják róla, ráadásul ’88–’89-ben, de még ’90 tavaszán sem vehette senki biztosra, hogy a Fidesz parlamenti párt lesz...

Még egy adalék a rendszerváltáskor a húszas éveiben járó Varga Mihály gyorsfényképéhez: 1990-ben Karcagon, a szülővárosában munkásőrség-ellenes tüntetést szerveztek. Amikor szónokot kerestek, nem tolongtak a jelentkezők. Ki tudhatta akkor, mi fog történni később a szónokkal... Sokáig néma csend volt, aztán Varga Mihály a menet élére állt és elindult. Aztán szép lassan a tömeg is elindult utána a munkásőrlaktanya felé.

A népszerűsége azóta is töretlen Karcagon és a környékén. Az 1990-es választásokon a Fidesz listájáról jutott a parlamentbe, de egyéniben is dobogós helyen végzett. 1994-ben pedig, amikor a MDF–Fidesz-székházbotrány miatt olyan mérvű volt a Fidesz népszerűségvesztése, hogy Orbán Viktorék azért imádkoztak, nehogy még két héttel hosszabb legyen a kampány, mert akkor a Kossuth tér közelébe sem jutnak, Varga Mihály a legjobb eredményt hozta az összes fideszes képviselőjelölt közül, bár így sem nyert.

– Igazi siker volt, hiszen akkor Horn Gyuláék vörösbe borították az országot, ha egy széklábra ráírták volna, hogy MSZP, az is nyer. És ekkor Misi Karcagon egyéniben 48 százalékot kapott. Aztán Eperjes Károly lemondott a képviselőségről és a Fidesz választmánya úgy döntött, hogy az övé legyen a parlamenti mandátum – méltatta egy karcagi politikus ismerőse, hozzátéve, azóta viszont mindig nyer egyéniben, ráadásul első körben.

„A képviselői fogadóórákat komolyan veszi. Amikor az első Orbán-kormány alatt 2001-től pénzügyminiszter lett, akkor is minden áldott csütörtökön Karcagon volt, és nemcsak a karcagiakat halgatta meg, hanem a tiszaburaiakat, az abádszalókiakat, másokat is.” A karcagi református egyházközség presbitere, és lokálpatrióta: a Nagykunság fővárosa iránti szeretete és a hagyományok iránti tiszteletének jele, hogy a Magyar–Kazah Baráti Társaság alelnöke és a Nagykun Polgári Egyesület elnöke is – naptárában mindig be van karikázva június utolsó szombatja, a karcagi birkapörköltfőzés napja.

Pártpolitikai karrier? Sokan felkapták a fejüket, amikor a Fidesz 2007-es Nyitott kapukkongresszusán megjelent a kivetítőn a tisztújítás eredménye: Varga Mihály pontosan annyi, 1606 voksot kapott, mint a pártelnök, Orbán Viktor. Vagyis megelőzte Kósa Lajost az alelnöki versenyben, noha – legalábbis politikai elemzők – a debreceni polgármestert emlegették Orbán Viktor lehetséges alternatívájaként. Igaz, Kósa Lajos most a párt ügyvezető alelnöke lett, sokan azt hiszik, Varga Mihály félresikerült svédnyugdíj-modelles nyilatkozata miatt.

„A svédmodelles ügy szerencsétlen volt, de nem kavart belső politikai hullámokat, a pártelnök sem neheztelt rá. Úgy gondoltuk, az egy mesterségesen gerjesztett akció volt”, mondta egy a fideszes mainstreamhoz tartozó politikus. Sokkal inkább az esett latba Kósa Lajos mellett, hogy Varga Mihály kormányzati szerepet kapott. Orbán Viktor állítólag korábban tett kísérletet rá, hogy határozottabban behúzza a politikai mezőbe, ezt jelezte már az is, hogy kampányfőnöknek nevezte ki, és a hírek szerint később akár pártelnök is lehetett volna, de ennek kitartóan ellenállt. Mert szakpolitikus és az is akar maradni – mondta egy Orbán-közeli munkatárs.

„Nem egy érzelemvezérelt ember. Oszkó Péterrel például kifejezetten jó a kapcsolata. Korrekt, higgadt, mértéktartó, terhelhető. Technokrata.” Így írták le politikustársai. (Volt viszont, aki ehhez hozzátette: csak napközben olvas üzleti-gazdasági szaklapokat, az Economistot, a Financial Timest, este már inkább Móricz Zsigmond-kötetet vesz le a polcról, és nagy kedvence Rejtő Jenő is. Ha bor, akkor tokaji, villányi, szekszárdi. Ha focicsapat: a karcagiaknak drukkol, aztán Kispest-Honvéd és Chelsea.)

Pénzügyminiszterként is volt respektje, még annak ellenére is, hogy abban a periódusban volt költségvetési lazítás, Orbán Viktor kétéves választási büdzsét fogadtatott el. Varga Mihálynak azonban komoly szerepe volt abban, hogy nem szaladt el túlságosan a hiány a 2002-es kormányváltásig. „Nem egy túlköltekező alkat”, így jellemzi az egyik pénzügyi szaktekintély, hozzátéve: a Szapáry–Járai–Hamecz közgazdasági irányhoz tartozik. Azaz nem a víziós, a „növekedés mindenekfölött” iskolát képviseli. Nem áll szemben Matolcsy Györggyel – már csak azért sem, mert alkatilag kerüli a vitákat –, de a szép ívűre rajzolt stratégiák gyártása helyett a költségvetési egyensúly híve, az államadósság-hiánycél-kamatfelár keretek között gondolkodik.

Az átpolitizált, a „gazdasági vészhelyzet van” típusú sajtótájékoztatókat általában Szijjártó Péter viszi helyette. A hét végén viszont szokatlanul élesen fogalmazott, A szólás szabadságában azt mondta, „attól, hogy az IMF azt mondja, hogy nem forog a Föld, az még forog”. Az IMF munkatársai egyébként akkor is rendszeresen találkoztak vele, amikor a Fidesz ellenzékben volt. Orbán Viktor bejelentette, hogy az IMF-tárgyalásokon Szapáry György lesz a főtanácsadója, de e téren Varga Mihály is a „konzulense” marad. S nem kizárólag IMF-ügyekben. Az államtitkári poszt azt is jelenti, hogy bár Semjén Zsolt lett az első számú miniszterelnök-helyettes, a napi-operatív feladatokat Varga Mihállyal osztja meg a miniszterelnök.

Ez a saját tehermentesítése egyfelől, így koncentrálhat a nagy nemzetstratégiai kérdésekre, a „spirituális” országvezetésre. Varga Mihály pedig elkíséri minden utazására, itthon tárgyal a tárcákkal, a csúcsminiszterekkel – köztük régi szövetségesével, a szintén karcagi Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel. Eljár a miniszterelnök helyett, s ha kell, szem előtt tartva a költségvetés egyensúlyát, kezeli-letöri a tárcaigényeket. Visszafelé pedig rajta keresztül jutnak el a kérések-vélemények. Nem releváns tehát a felvetés, hogy Matolcsy György vagy Varga Mihály-e az erősebb – állítja az egyik fideszes gazdaságpolitikus –, hiszen más-más a szerepkörük.

Orbán Viktor államtitkárának tehát az lesz a feladata, hogy a kormány nagy hajóját a zátonyokkal teli vizeken – a világgazdasági válság hullámzása közepette – kikötőbe kormányozza. Ő lesz a „révkalauz”.

Nem szeretném a pénzügyminiszterségemet írói munkásságom részének tekinteni