„Államilag felállítunk egy tartalékos erőt, a Magyar Nemzeti Gárdát, amely alkalmas a hadsereg folyamatos támogatására és az utánpótlás biztosítására, valamint a hátország fontos objektumainak védelmére”, olvasható a Jobbik programjában. A párt elképzelése szerint a nemzeti gárda polgár- és katasztrófavédelmi feladatokat látna el, minősített időszakban – értsd: háborús helyzetben – a honvédség alárendeltségébe kerülne.

Vona Gábor pártelnök megnyilvánulásaiból egyértelmű: a Jobbik annak ellenére sem tett le az új – a „háborúban katona, békében civil” elvet követő – szervezet megalakításáról, hogy ehhez elengedhetetlen lenne a parlamenti túlsúllyal bíró Fidesz támogatása. Legalábbis akkor, ha valóban „államilag” létrehozott „tartalékos erőről” beszélünk. A beígért jobbikos törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Gárda megalapításáról még nem készült el, de tulajdonképpen mindegy is: nyilvánvaló, hogy a Fidesz elutasítja a tervet. És nyilvánvaló az is, hogy a Jobbik ezt pontosan tudja.

Mit lehet tenni? Ha nem működik az állami vonal, akkor – igaz, kétségkívül szűkebb mozgástérrel – marad a civil mozgalom. A Jobbik programja világossá teszi, hogy az elképzelt Magyar Nemzeti Gárdában számít a bíróság által feloszlatott Magyar Gárda tagjaira, akik úgymond „a legnehezebb helyzetben is képesek és készek a haza védelmére”. Volner János, a Jobbik képviselője kérdésünkre nemrégiben kijelentette: mindenképpen meg fogják találni a módját annak, hogy a gárda tovább létezzen. Kiss Róbert gárdafőkapitány hozzátette, hogy valamikor a nyáron – várhatóan július közepén – nagyszabású rendezvényen hozzák nyilvánosságra, milyen formában szeretnék működtetni a Magyar Gárdát. Elképzelhető tehát, hogy egyik gárda váltja a másikat: a megszüntetett Magyar Gárdát a jogilag nehezen megfogható Magyar Nemzeti Gárda. Kiss Róbert erről most nem kívánt nyilatkozni, ahogyan Szabó Gábor jobbikos képviselő, választmányi elnök sem. Mások név nélkül megerősítették, hogy létezik ilyen elképzelés.

A lapunkhoz eljutott információk ugyanakkor meglehetősen ellentmondásosak. Az egyik változat szerint például a Magyar Nemzeti Gárdát nem a nyár közepén, hanem jóval előbb, zárt körben, a trianoni évfordulóhoz kapcsolódva (konkrétan június 4-én) készülnek megalakítani. Némelyek ellenben úgy látják, a helyzet képlékeny, még nincs végleges forgatókönyv.

Hallani olyan hangokat is, hogy a gárdisták egy része – a posztjáról nemrég távozott egyik parancsnok ösztönzésére – nem ért egyet a „felülről szorgalmazott” tervvel, és nem szívesen lépne be a Magyar Nemzeti Gárdába. Inkább valamelyik hasonló szellemiségű, már bejegyzett civil szervezethez csatlakoznának, például a közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett, gárdisták által alapított Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülethez. Pedig a kettő – legalábbis elméletileg – nem zárja ki egymást. Bár a Békés megyében létrehozott gárdista polgárőr-egyesület rövid időn belül országos hálózattá szeretne válni, a hivatalos verzió szerint nem kíván intézményes alternatívája lenni a Magyar Gárdának.