A felsőoktatásba nem jelentkezettek közül sokan szakmát szereznek

Reviczky Zsolt

Egyre hosszabb ideig járnak középiskolába a diákok, jelentős részük az érettségi után is a közoktatásban marad – derült ki az Educatio Nonprofit Kft. vizsgálatából, amelynek során 3400, érettségi előtt álló diákot kérdeztek meg az idén március–áprilisban, vagyis a jelentkezési lapok beadása után, de még az érettségi vizsgák előtt, későbbi terveikről. A 3400 diák közül 982 nem jelentkezett egyetemre vagy főiskolára, mindössze 3,6 százalékuk (az összes megkérdezett egy százaléka) mondta csak azt, hogy anyagi okok miatt nem engedheti meg magának a felsőfokú továbbtanulást.

Fábri István, az Educatio Kft. vezető elemzője, kutatásvezető elmondta: a felsőoktatásba most nem jelentkezett diá kok háromnegyede a közoktatásban marad, és szakmát szerez. Ők az idei érettségizők valamivel több mint 22 százalékát teszik ki. Az általános közvélekedéssel szemben a végzősök közül nagyon kevesen mondják azt, hogy az érettségi után külföldre mennek dolgozni vagy tanulni (1,2 százalék), még a határ menti iskolákban sem jellemző a külföldi továbbtanulási vagy munkavállalási szándék. Itthoni munkát sem terveznek túl sokan: a végzősök mindössze 4,4 százaléka vélte úgy, hogy egy munkahelyen, saját vagy ismerőse vállalkozásában fog dolgozni, esetleg alkalmi munkából tartja el magát.

A felsőoktatásba most nem jelentkezett szakközépiskolások valamivel nagyobb arányban állítják (19 százalék), mint a gimnáziumba járók (14,4 százalék), hogy érettségi után munkába állnak majd, ám Fábri szerint e különbség nem olyan jelentős, és nem is húz éles választóvonalat – továbbtanulás vagy munka – a két iskolatípus között. Vagyis ma már egyenes az út az egyetemre a szakközépiskolákból: ezt jól jelzi különben az is, hogy míg 8–10 éve a felvételizők harmada, addig ma már bő 40 százaléka érkezik a szakközépiskolákból.

Fábri István rámutatott: húsz éve egy diák az érettségi után vagy elment dolgozni, vagy bekerült az egyetemre: ma már ennél sokkal szerteágazóbb lehetőségek várják őket. – Igaz, a szakközépiskolások egy jelentős része azért marad az érettségi megszerzése után is az iskolájában, mert eleve olyan a képzési szerkezet, hogy az érettségi utáni évben lehet megszerezni a szakmát. Nem csak a szakközépiskolásokra jellemző azonban, hogy tovább maradnak a közoktatásban. Az egyetemre nem jelentkezett gimnazisták 5,8 százaléka is ott marad még iskolájában szakmát tanulni, jelentősebb részük azonban iskolát vált –de továbbra is a közoktatásban marad. Az idén egyetemre nem jelentkezett gimnazisták csaknem 80 százaléka egy másik iskolába iratkozik be szakmát tanulni – mutatott rá az Educatio Kft. vezető elemzője.

Kisebb arányban (26 százalékban) ugyan, de a szakközépiskolások egy része is iskolát vált: feltehetőleg másik szakmát keres, mint amit eredetileg tanult. Fábri István szerint tehát ma már egy diák sorsa nem eleve elrendeltetett azzal, hogy 14 éves korában melyik középiskolába adta be jelentkezését.

– Az iskolaszerkezet az utóbbi 8–10 évben sokkal rugalmasabb lett, a diákoknak az érettségi után is van bőven lehetőségük váltani. A középiskolák még harcolnak is a diákok kegyeiért, egyre változatosabb képzési kínálattal és igen erőteljes marketingeszközökkel próbálják megnyerni az érettségit szerzett fiatalokat: ebben ma már a felsőfokú szakképzés terén, amire a középiskolák is jogosultak lehetnek, versengenek az egyetemekkel és a főiskolákkal is. Az iskoláknak ez a diákok után járó fejkvóta miatt éri meg, a diákok pedig továbbra is nappali tagozatos képzésre járhatnak, és élvezhetik annak minden előnyét, így például a diákigazolványt – magyarázza Fábri István.

Mindezek következtében azonban egyre idősebb korosztály jár a középiskolákba. Sokan eleve később, csak hétéves korban kezdik meg az általános iskolát, és egyre elterjedtebbek a 0. évfolyamos nyelvi előkészítő osztályok is, amelyekben a diákok öt év alatt szerzik meg az érettségit. Így a tavalyi nappali tagozatos érettségizők közül mindössze 24 500 diák volt 18 éves, a nagy többség – 37 900 diák –19 éves volt. 11 200-an már a 20. életévüket is betöltötték, 1500-an 21, 800-an 22, 350-en pedig 23 évesek voltak.

Kétszer annyit ér a diploma, mint az érettségi

Az érettségivel rendelkező pályakezdő 19–20 éves fiatalok havi bruttó átlagjövedelme 2010 elején 118 ezer forint volt. A diplomás, 21–26 év közötti pályakezdők ennél majdnem kétszer többet, 236 ezer forintot kerestek – derült ki a workania állásportál által működtetett merces.hu fizetési felméréséből. Azt vizsgálták, a különböző területeken mennyit ér ma, ha valaki az érettségi megszerzése után kezd el dolgozni, vagy ha friss diplomával a zsebében lép az álláspiacra. Nagy a különbség: egy érettségivel aszszisztensként elhelyezkedő pályakezdő bruttó 117 ezer forintot, diplomával viszont már bruttó 202 ezer forintot keres.

A diplomás pályakezdők iparágak szerinti összehasonlításban a legtöbbet a telekommunikáció és szállítmányozás területén keresnek: átlagosan 313 ezer forintot. Pénzügyi területen átlagosan 299 ezer forint, az ipari termelésben 250 ezer forint, az egészségügy, gyógyszeripar területén 235 ezer forint átlagos jövedelemmel számolhatnak. Az állam- és közigazgatási szektorban elhelyezkedők kezdő jövedelme 199 ezer forint, a jogi területen és ügyvédi irodáknál átlagosan bruttó 164 ezer forint. A listát az oktatás, képzés területén karriert építeni tervezők zárják 140 ezer forinttal.

Az érettségivel rendelkező pályakezdők a legtöbbet – átlagosan 163 ezer forintot – a szolgáltatási területen kereshetnek, az ipari termelésben dolgozók átlagos jövedelme 120 ezer forint. Az idegenforgalom, szállodaipar, gasztronómia területén pályakezdőként átlagosan bruttó 118 ezer forintra számíthatnak a fiatalok, a kereskedelemben érettségivel 107 ezer forint kezdő fizetéssel számolhatnak. Érettségivel egy pincér átlagosan bruttó 107 ezer forintot, eladóként bruttó 93 ezer forintot kap kezdetben. (V. A. D.)

Kapcsolódó cikkek: Ezren választottak iskolát az utolsó utáni pillanatban | Azt a lécet ugorják át, amit eléjük állítunk | Külföldön nincs főiskola | Nyilvános a rektori fizetés, de ők még várnak | Gyenge diák magas pontszámmal továbbtanulna