Gigahivatalt akar a megyékben a Fidesz
Megyei kormányhivatalok jönnek létre, amelyek élén az állam megyei vezetője áll, aki – a rendőrség és az APEH kivételével – maga alá gyűjti, átszervezi, ésszerűsíti a hivatalokat – árult el egy újabb részletet a szándékairól Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök szerdán. Szerinte a nyár végére a középszintű közigazgatást teljesen átalakítják, mert „lehetetlen, hogy negyven körüli hatóságnál kelljen az embernek az ügyeit intéznie középszinten”.
Jelenleg nem egészen háromtucatnyi területi államigazgatási szerv működik, s a dekóként (dekoncentrált szervezet) is emlegetett szervezetrendszer feladata némi egyszerűsítéssel az, hogy a központi állami feladatokat területi szinten lássa el. Ilyen feladatok adódhatnak egyebek közt a közegészségügy, a munkaügy, a munkavédelem, a mezőgazdaság, a közoktatás vagy a műemlékvédelem terén. A dekók közt kitüntetett szerepe van a közigazgatási hivataloknak.
Kérdéses azonban, hogy az egymással nehezen rokonítható feladatokat hogyan lehet egyetlen szervezetben ellátni. Az ÁNTSZ például a járványveszélyt kíséri figyelemmel, a nyugdíjfolyósítónak a nyugellátásokat kell megállapítania, a Nemzeti Közlekedési Hatóság a járművek hatósági vizsgáztatásáért felel, míg a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal dolga sok más mellett a növényi szaporítóanyagok minősítése. Mindezt elég nehéz összehozni a katasztrófavédelemmel vagy a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal hatáskörébe tartozó ügyekkel, mondjuk a bányászati célú mélyfúrások engedélyezésével.
A most alakuló kormányhoz közeli források szerint ez nem okoz gondot, de újra kell szabályozni a majdani vezetők hatáskörét. Ma a regionális államigazgatási hivatalok első embere minden ügyért személyesen viseli a felelősséget, amit legfeljebb a helyetteseivel oszthat meg. Ha ez változatlanul marad, a szervezet valóban működésképtelenné válna. Ha azonban a döntésekért az egyes szakterületek vezetői felelnek, és a hivatalvezetőnek csak az egész rendszer működtetése a dolga, egy ilyen „gigadekó” az eddiginél átláthatóbb szervezetben, hatékonyabban és olcsóbban láthatná el a feladatait.
Ezek a szervezetek általában nem egy helyen működnek, és összeköltöztetésük szinte felbecsülhetetlen összegbe kerülne. A polgároknak így továbbra is azzal a „lehetetlen” helyzettel kellene szembenézniük, hogy ügyeiket intézve ha nem is más-más hatóságok, de épületek sorát járják végig. Az erre vonatkozó kérdésünkre azt a választ kaptuk: a megoldás az elektronikus ügyintézés.
Mindez nem új gondolat, hiszen már a Horn-kormány idején is megfogalmazódott hasonló koncepció – erősítette meg egy önkormányzati ügyekben járatos korábbi vezető. Akkor azonban arra jutottak, hogy a teljes szervezeti integráció nyomán óriási és szinte irányíthatatlan, ráadásul drágábban működtethető szervezet jönne létre. Tény ugyanakkor – ismerte el –, hogy túl erős volt a szaktárcák ragaszkodása a megyei hivatalokhoz. Vagyis minden területen „az irányító miniszter vezényelte a táncot”, ezért nem lett semmi az elképzelésből.
Többen a szűkre szabott határidő miatt is szkeptikusak, mert ekkora átalakítást lehetetlennek tűnik két-három hónap alatt levezényelni. Egyes, ma még hivatalban levő informátoraink pedig azt is felvetették: tartani lehet attól, hogy – a hatalmi koncentráció részeként – politikai kinevezetteket állítanak a megyei kormányhivatalok élére, miközben ezek a szervezetek kizárólag szakmai tevékenységet folytatnak.
– Orbán Viktor néhány mondata kevés ahhoz, hogy az intézkedést szakmai és politikai szempontból minősíteni lehessen – válaszolta kérdésünkre Lamperth Mónika korábbi belügyminiszter. Az MSZP-s képviselő azt nem vitatta: az állam középszintű közigazgatásban viselt szerepének erősítése önmagában nem feltétlenül rossz gondolat, de Lamperth szerint az erősebb állam demokratikus ellensúlyaként meg kellene erősíteni a megyéket.
– Most az önkormányzati középszint gyakorlatilag hiányzik: a megyék döntési kompetenciája jószerével az intézményvezetők kinevezésére korlátozódik, miközben államilag kinevezett személyek súlyos költségvetési döntéseket hoznak –mondta Tóth Zoltán egykori belügyi államtitkár. Ezért meggyőződése, hogy az államigazgatás középszintjének átszervezését – ami önmagában helyénvaló is lehet – össze kellene kapcsolni a megyék hatáskörének újragondolásával. Tehát a területfejlesztési forrásokat át kellene engedni a megyéknek.
Tóth ugyanakkor felvetette: ha már úgyis létrejön egy minden eddiginél erősebb kormányhivatal, ez megfelelő pillanat ahhoz, hogy az önkormányzati jegyzők államigazgatási feladatait is ehhez a szervezethez delegálják. A jegyző ugyanis sokszor képtelen útját állni a polgármester vagy képviselő-testület esetleg jogellenes törekvéseinek – gyakran viták forrása például egy építési engedély kiadása, egy törvénysértő önkormányzati döntés visszavonása –, hiszen egzisztenciálisan függő helyzetben van. Az önkormányzati és államigazgatási feladatok szétválasztása erre megoldást kínálna.
