Gigahivatalt akar a megyékben a Fidesz

Harminc szervezet összevonásával hozna létre megyei kormányhivatalokat a Fidesz.A most alakuló kabinethez közeli források szerint ez a jelenleginél olcsóbb, hatékonyabb működést eredményezne. Vannak kételyek.

Megyei kormányhivatalok jönnek létre, amelyek élén az állam megyei vezetője áll, aki – a rendőrség és az APEH kivételével – maga alá gyűjti, átszervezi, ésszerűsíti a hivatalokat – árult el egy újabb részletet a szándékairól Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök szerdán. Szerinte a nyár végére a középszintű közigazgatást teljesen átalakítják, mert „lehetetlen, hogy negyven körüli hatóságnál kelljen az embernek az ügyeit intéznie középszinten”.

Jelenleg nem egészen háromtucatnyi területi államigazgatási szerv működik, s a dekóként (dekoncentrált szervezet) is emlegetett szervezetrendszer feladata némi egyszerűsítéssel az, hogy a központi állami feladatokat területi szinten lássa el. Ilyen feladatok adódhatnak egyebek közt a közegészségügy, a munkaügy, a munkavédelem, a mezőgazdaság, a közoktatás vagy a műemlékvédelem terén. A dekók közt kitüntetett szerepe van a közigazgatási hivataloknak.

Kérdéses azonban, hogy az egymással nehezen rokonítható feladatokat hogyan lehet egyetlen szervezetben ellátni. Az ÁNTSZ például a járványveszélyt kíséri figyelemmel, a nyugdíjfolyósítónak a nyugellátásokat kell megállapítania, a Nemzeti Közlekedési Hatóság a járművek hatósági vizsgáztatásáért felel, míg a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal dolga sok más mellett a növényi szaporítóanyagok minősítése. Mindezt elég nehéz összehozni a katasztrófavédelemmel vagy a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal hatáskörébe tartozó ügyekkel, mondjuk a bányászati célú mélyfúrások engedélyezésével.

A most alakuló kormányhoz közeli források szerint ez nem okoz gondot, de újra kell szabályozni a majdani vezetők hatáskörét. Ma a regionális államigazgatási hivatalok első embere minden ügyért személyesen viseli a felelősséget, amit legfeljebb a helyetteseivel oszthat meg. Ha ez változatlanul marad, a szervezet valóban működésképtelenné válna. Ha azonban a döntésekért az egyes szakterületek vezetői felelnek, és a hivatalvezetőnek csak az egész rendszer működtetése a dolga, egy ilyen „gigadekó” az eddiginél átláthatóbb szervezetben, hatékonyabban és olcsóbban láthatná el a feladatait.

Ezek a szervezetek általában nem egy helyen működnek, és összeköltöztetésük szinte felbecsülhetetlen összegbe kerülne. A polgároknak így továbbra is azzal a „lehetetlen” helyzettel kellene szembenézniük, hogy ügyeiket intézve ha nem is más-más hatóságok, de épületek sorát járják végig. Az erre vonatkozó kérdésünkre azt a választ kaptuk: a megoldás az elektronikus ügyintézés.

Mindez nem új gondolat, hiszen már a Horn-kormány idején is megfogalmazódott hasonló koncepció – erősítette meg egy önkormányzati ügyekben járatos korábbi vezető. Akkor azonban arra jutottak, hogy a teljes szervezeti integráció nyomán óriási és szinte irányíthatatlan, ráadásul drágábban működtethető szervezet jönne létre. Tény ugyanakkor – ismerte el –, hogy túl erős volt a szaktárcák ragaszkodása a megyei hivatalokhoz. Vagyis minden területen „az irányító miniszter vezényelte a táncot”, ezért nem lett semmi az elképzelésből.

Többen a szűkre szabott határidő miatt is szkeptikusak, mert ekkora átalakítást lehetetlennek tűnik két-három hónap alatt levezényelni. Egyes, ma még hivatalban levő informátoraink pedig azt is felvetették: tartani lehet attól, hogy – a hatalmi koncentráció részeként – politikai kinevezetteket állítanak a megyei kormányhivatalok élére, miközben ezek a szervezetek kizárólag szakmai tevékenységet folytatnak.

– Orbán Viktor néhány mondata kevés ahhoz, hogy az intézkedést szakmai és politikai szempontból minősíteni lehessen – válaszolta kérdésünkre Lamperth Mónika korábbi belügyminiszter. Az MSZP-s képviselő azt nem vitatta: az állam középszintű közigazgatásban viselt szerepének erősítése önmagában nem feltétlenül rossz gondolat, de Lamperth szerint az erősebb állam demokratikus ellensúlyaként meg kellene erősíteni a megyéket.

– Most az önkormányzati középszint gyakorlatilag hiányzik: a megyék döntési kompetenciája jószerével az intézményvezetők kinevezésére korlátozódik, miközben államilag kinevezett személyek súlyos költségvetési döntéseket hoznak –mondta Tóth Zoltán egykori belügyi államtitkár. Ezért meggyőződése, hogy az államigazgatás középszintjének átszervezését – ami önmagában helyénvaló is lehet – össze kellene kapcsolni a megyék hatáskörének újragondolásával. Tehát a területfejlesztési forrásokat át kellene engedni a megyéknek.

Tóth ugyanakkor felvetette: ha már úgyis létrejön egy minden eddiginél erősebb kormányhivatal, ez megfelelő pillanat ahhoz, hogy az önkormányzati jegyzők államigazgatási feladatait is ehhez a szervezethez delegálják. A jegyző ugyanis sokszor képtelen útját állni a polgármester vagy képviselő-testület esetleg jogellenes törekvéseinek – gyakran viták forrása például egy építési engedély kiadása, egy törvénysértő önkormányzati döntés visszavonása –, hiszen egzisztenciálisan függő helyzetben van. Az önkormányzati és államigazgatási feladatok szétválasztása erre megoldást kínálna.

Jelenleg csaknem háromtucatnyi területi államigazgatási szervezet működik
Jelenleg csaknem háromtucatnyi területi államigazgatási szervezet működik
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.