– Forradalmár?

– Mérsékelt forradalmár, ha jobban tetszik, alkotmányos forradalmár. A választók 2010 tavaszán, mérlegelve a következményeit, azt akarták, hogy kétharmadunk legyen. Azért, hogy megváltoztassuk az országot. Ez nagy fordulat, alkotmányos forradalom.

– Orbán Viktor azt mondta, csak másfél-két év múlva lehet új alkotmány.

– A választópolgárok alkotmányozó törvényhozási lehetőséget biztosítottak a Fidesznek és a KDNP-nek. Erre 1988–89 óta nem volt példa. Végső választ a kérdésére akkor kapunk, amikor a miniszterelnök úr ismerteti programját.

– A klasszikus meghatározás szerint forradalom az, amikor a változás új kezdet, amikor erőszakot egy egészen új állam létrehozásáért alkalmaznak, ahol az elnyomás alóli felszabadulás a cél, a szabadság.

– El kell szakadni a munkásmozgalmi meghatározástól. A forradalom nagy fordulat, a revolúció szónak a fordulat az alapja. Ha Schiffer Andrásnak igaza van, akkor a választók arra hatalmazták fel a Fideszt, hogy új ország szülessen egy alkotmányozási folyamatban. A nemzeti együttműködés hazája.

– Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt is mondta, hogy nem kell a Fidesznek azt a hamis képzetet keltenie, mintha kiléptünk volna abból a rendszerből, amelyet a ’89-es jogállami forradalom létrehozott.

– Emlékeztetek arra a felvételre, amely megörökíti, ahogy a rendőrök elviszik a Fidesz alapítóit a Batthyány-örökmécsestől. Akkor a Fidesz letette voksát 1848 értékei mellett. Töretlenül képviseljük 1956 eszményeit. Nem is értem azokat, akik a rendszerváltást tőlünk féltik. A rendszerváltók a mi sorainkban ülnek. De 1990 után „rendszerhiba” történt. A rendszerváltozás céljai nem tudtak megvalósulni.

„A vonal a kormánypártok és az ellenzék között van”

– A nemzeti együttműködésről szóló nyilatkozat „kiradírozza” a rendszerváltozást, amikor Orbán Viktor úgy fogalmaz: „negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét”.

– 1848-ra és 1956-ra két értelemben hivatkozunk. Kijelöljük a fontos társadalmi értékeket a magyar történelemből, amelyeknek át kellene hatnia a mai világunkat is. Másrészt megnevezzük, hogyan tudott az önrendelkezés jogával élni a társadalom. Bársonyos forradalommal 1848-ban, hiszen Pozsonyban a törvényhozás nem véres körülmények között hozta meg az áprilisi törvényeket. 1956-ban pedig pergőtűz erejű forradalom zajlott. 1988–89-ben a valódi önrendelkezés lehetőségét nem lehetett biztosítani, mert tárgyalóasztal mellett dőlt el, mi történik. 1990-ben az MDF-nek a választók nem adtak igazi felhatalmazást. Paktumra kényszerült.

– Az MSZP és az SZDSZ kétharmada 1994-ben nem volt „forradalom”?

– Aki Horn Gyulára szavazott, nem a kétharmadra voksolt. És nem az újabb paktumra.

– Attól, hogy egy kormány koalíciós, miért sérülne az önrendelkezési jog?

– Mert szabadság helyett kiszolgáltatottság, felemelkedés helyett szegénység, testvériség helyett mély lelki, politikai válságba torkollott a rendszerváltozás – idézem a nyilatkozatot. Az egymillió devizahitelesnek, aki fizetésképtelen, milyen önrendelkezése van? És azoknak, akik elveszítették a munkahelyüket? Annak a három-négymillió embernek, aki a rendszerváltás vesztese?

– Az önrendelkezési jog nem szociális kérdés.

– Akkor vagyok szabad, ha önállóan tudok dönteni. Ez akkor lehetséges, ha a megélhetés napi kilátástalansága nem béklyóz. Az utóbbi húsz évben sokakban kialakult annak érzete, ami egy fiatal demokráciában nagyon veszélyes: a választó leadja a voksát, s akit kitüntet vele, kormányon a hatalmát ellene használja fel. Függetlenítheti magát a választási ígéreteitől, a társadalom elvárásaitól. Sokak érezték így a rendszerváltás első nyolc évében, lehet, hogy 1998 után is, és egészen biztos, hogy a mögöttünk hagyott nyolc év csak erről szólt.

– Négy éve mégis az MSZP és az SZDSZ kapott ismét bizalmat.

– Nem vonom kétségbe a legitimitásukat, de a saját maguk által bevallottan hazugsággal szerzett hatalommal szemben bőséges fenntartásaim vannak. Akik 2006-ban a szocialistákra szavaztak, nem azért voksoltak, hogy a kórházakat bezárják, mert nem azt ígérték. A Nemzeti együttműködés nyilatkozata arról szól, hogyan lehet az emberekért és nem az emberek fölött, az emberek ellen politizálni, hogyan lehet a bizalommal élni, és nem visszaélni.

– Ez lenne a forradalom?

– Aki a Fideszre szavazott, le akarja zárni az utóbbi húsz évet. A szavazófülkékben megdöntötték a régi rendszert. Ha a nemzeti együttműködés, ha a munka, az otthon, a család, az egészség, a rend nem lesz a jövő közös értéke, bennünk is csalódni fognak, és arra a sorsra jutunk, mint az előttünk kormányzók. A nemzeti együttműködés rendszeréhez bárki csatlakozhat. Nagy vita folyt arról, hogy az „Isten engem úgy segéljen!” kitétel benne legyen-e. Azért nincs benne, hogy az ateisták is a magukénak tudhassák az alapértékeket.

– A szocialisták az utóbbi nyolc év sárba tiprását olvassák ki belőle, és az elmúlt húsz év megtagadását.

– Ha az elmúlt húsz évet megtagadnánk, önkritikusak is lennénk, mert abban benne van a Fidesz 1998 és 2002 közötti kormányzása is. Helyes az önkritika. Most korrigáljuk a rendszerhibákat.

– Orbán Viktor azt az elmúlt húsz évet végigpolitizálta.

– Nyilván azért is terjesztette elő a nyilatkozatot, mert látja a saját felelősségét is.

– Ez politikai proklamáció, amihez a legyőzöttek aláírását kérik.

– Nincsenek győztesek és vesztesek, miután az Országgyűlés letette az esküt. Ugyanarra a hazára esküdtünk, ugyanolyan jogok illetnek és kötelességek terhelnek bennünket. Minden mandátum egyenlő.

– A nemzeti együttműködés rendszerében a Fidesz számára a szélsőjobboldali Jobbik és az összes parlamenti párt közt húzódik a határvonal?

– Számunkra ezt a vonalat a választók húzzák meg! A vonal a kormánypártok és az ellenzék között van. Szeretnénk mindenkivel együttműködésre törekedni, aki a törvényeket betartja, főleg ha erre felesküszik.

– Kósa Lajos „rettenetesen érdektelennek” nevezte, hogy Vona Gábor gárdamellényben tett esküt.

– Azt remélem, Vona Gábor képviselőtársam a mentelmi jogáról már le is mondott. Ha nem, mi egészen biztosan kiadjuk. Azt, hogy a mellény viselése minek minősül, rá kell bízni az igazságszolgáltatásra. A Magyar Gárda betiltott társadalmi szerveződés, de az egyenruha vonatkozásában a bírói ítéletek hagynak maguk után kérdőjelet.

– Hivatalos eljárás... Nem érzékelik, hogy a gárdamellény az Országgyűlésben sokakban félelmet kelt?

- De igen. És ha valakinek a Magyar Köztársaság játékszabályai nem tetszenek, ne esküdjön föl képviselőnek. Érdekes a Jobbik álláspontja: ott ülnek a parlamentben az általuk elátkozott húszéves demokrácia eredményeképpen, de a demokrácia által megteremtett igazságszolgáltatás elől menekülnek. Merjenek radikálisak lenni, és akkor irány a barikád!

- Arról miért nem született közös állásfoglalás, hogy a jobbikos képviselők a Szent Korona előtt tettek esküt?

- Ez a véleménynyilvánítás szabadságához tartozik.

- Utoljára Szálasi Ferenc tett a Szent Koronára esküt.

- Azért kell az országnak erős kormány, hogy betartassa a törvényeket. Senkinek nem kell majd félnie, mi mindenkit megvédünk.

- A Hír TV-ben Navracsics Tibor azt mondta, ön „sokkal tehetségesebb" frakcióvezető lesz nála.

- A leendő miniszterelnök-helyettes úr talán túlzásokba is esett, ami a személyes képességeimet illeti. Ha valaki jó frakcióvezető volt, akkor róla ez biztosan elmondható. Ez a frakció Orbán Viktor frakciója lesz. Számomra értelmezhetetlen a párt-frakció-kormány háromszög. Ez az MSZP-re jellemző, de földi halandó számára követhetetlen „amőbamozgás" volt. A Fidesz-frakció nem ellenpontozza a kormányt, a miniszterelnököt. Fontos küldetésünk azoknak a választóknak az érdekeit képviselni a kormánynál, akik a 176 egyéni körzetből 173-ban ránk adták a voksukat. Emellett a frakciónak ügyelnie kell arra, hogy a programban tett ígéretek megvalósuljanak. Nem leszünk szervilisek.

- Tavaly azt mondta, a politikában is észre kell venni, ha forr az újbor...

- Változatlanul az az álláspontom, hogy a harmincasok fogják újjászervezni az országot.

- Orbán Viktor negyvenes...

- Amikor a muzsikusok harmincasok, a karmester lehet negyvenes.