Még rejtőzködnek a szivárványcsaládok

A bejegyzett élettársi kapcsolat után az örökbefogadás lehetőségének megteremtése lenne a magyar melegek emancipációjának következő lépése. A melegszervezetek azonban úgy vélik, hogy a következő évek inkább az eddig kivívott jogaik védelméről fognak szólni. Közben egyre több meleg pár vállal gyereket, itthon is növekszik az úgynevezett szivárványcsaládok száma.

A magyar jogrendszert sokkal sikeresebben alakították az elmúlt években, mint ahogy a társadalom gondolkodása alakult a melegekről – hangzott el az MTA szociológiai kutatóintézetében az úgynevezett szivárványcsaládokról szóló beszélgetésen. Ezek olyan családok, ahol meleg (vagy leszbikus) szülők nevelnek gyerekeket. Polgár Eszter, a CEU munkatársa szerint a magyar szabályozásban a melegek számára is engedélyezett örökbefogadás lenne a következő lépés a több százezres melegközösség teljes jogegyenlősége felé.

A bejegyzett élettársi kapcsolat tavaly nyáron lépett életbe. Lényegében a házasokéval azonos jogokat adott a meleg pároknak, kivéve a névviselést, a mesterséges megtermékenyítésben való részvételt és az örökbefogadást. Utóbbit a bejegyezett élettársak nem kezdeményezhetik közösen, csak egyénileg. (Egymás vér szerinti gyermekeit sem fogadhatják örökbe.)

– Azt, hogy az egyéni örökbefogadási kérelmeknél mennyire játszik szerepet a kérelmező szexuális irányultsága, nem tudjuk. Az tény, hogy a családjogi törvény a házastársak általi örökbefogadást preferálja – magyarázza Polgár Eszter. Hozzáteszi: az új polgári törvénykönyv szerint élettársak igen, bejegyzett élettársak nem fogadhatnak örökbe.

„Melegesküvő”
„Melegesküvő”

Ugyanakkor az Európa Tanács kimondja, hogy a szülői felügyeleti jogról, a mesterséges megtermékenyítésről és az örökbefogadásról szóló döntésekben tilos a szexuális orientáció miatti különbségtétel. Polgár Eszter kiemelte: ez az úgynevezett soft law kategóriájába tartozik, vagyis nem jelent nemzetközi kötelezettséget, de egyfajta irányt mutat az országoknak. A melegszervezetek őszre készítenek egy jelentést a magyar jogi helyzetről, öszszevetve azt a nyugat-európai szabályozással. Készül egy interjúkötet is, amelyben magyar szivárványcsaládokat mutatnak be.

Utoljára három éve készült kutatás a melegekről, akkor a megkérdezettek negyede élt élettársi kapcsolatban és 5-6 százalékuk nevelt gyereket. Ezek a gyerekek vagy a pár egyik (vagy mindkét) tagjának korábbi heteroszexuális kapcsolatából születtek, vagy (egyénileg) örökbe fogadták őket, vagy mesterséges megtermékenyítéssel fogantak.

– Megjelent egy új generáció, a mai húszas-harmincasoké, amely tömegesen vállal gyereket melegkapcsolatban – fogalmazott Sándor Beáta gender szakértő. Hozzátette: mialatt a médiában, a közbeszédben arról folyt a vita, hogy fogadhassanak-e örökbe a melegek, hatványozódott azok száma, akik melegként gyereket nevelnek.

„Melegesküvő”
„Melegesküvő”

Takács Judit szociológus szerint az ilyen családokban nevelkedő gyerekeknek is vannak jogaik, például, hogy róluk is több felelős ember gondoskodhasson. Ugyanakkor hozzátette: egy jelenleg is zajló fókuszcsoportos vizsgálatból kiderül, hogy még azok a megkérdezettek sem támogatják a melegek gyermekvállalását, akik egyébként nem tartják magukat homofóbnak, és nem ellenzik például a melegházasságot. Takács Judit érdekes ellentmondásnak tartja, hogy amikor a már létező szivárványcsaládokról kérdezték a vizsgálatban résztvevőket, sokkal megengedőbbek voltak. A leggyakoribb ellenérvek között a melegek életformáját („promiszkuitásban élnek”), a gyerekek majdani szexuális beállítottságát („ők is melegek lesznek”) és szocializációját („csúfolni fogják az iskolában”) említik.

Magyarországi követéses vizsgálat még nem készült az ilyen családokban felnőtt gyerekekről, de külföldi már igen.

– Ezek azt mutatják, hogy az ilyen gyerekek valóban nyitottabbak az azonos neműekkel való kapcsolatokra, de nem maradnak nagyobb arányban melegek, mint a heteroszexuális szülők gyerekei – mondja Takács Judit. Sándor Beáta szerint sokat segítene a magyar szivárványcsaládok és melegek gyerekvállalásán, ha feltűnne néhány ilyen család a médiában. Úgy véli, hogy segített a melegek elfogadásában, amikor a 90-es években többen is arccal vállalták másságukat, s megmutatták, „nem kell tőlük félni”. Csakhogy ezek a családok egyelőre félnek megjelenni, nem utolsósorban azért, mert tartanak attól, hogy elvehetik tőlük a gyerekeiket.

Abban valamennyi résztvevő egyetértett, hogy a következő évek nem a melegek jogegyenlőségének növekedését hozzák majd Magyarországon. Úgy vélik, hogy az is nagy eredmény lenne, ha a már meglévő jogaikat megvédenék. A Fidesz–KDNP ugyanis ellenezte a bejegyzett élettársi kapcsolatot és többször utaltak rá, hogy kormányra kerülésük esetén módosítanának a szabályon. Úgy vélik, a jelenlegi törvény a házasság rangjára emeli a bejegyzett élettársi kapcsolatot, ezért ezen változtatnának.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.