Még rejtőzködnek a szivárványcsaládok
A magyar jogrendszert sokkal sikeresebben alakították az elmúlt években, mint ahogy a társadalom gondolkodása alakult a melegekről – hangzott el az MTA szociológiai kutatóintézetében az úgynevezett szivárványcsaládokról szóló beszélgetésen. Ezek olyan családok, ahol meleg (vagy leszbikus) szülők nevelnek gyerekeket. Polgár Eszter, a CEU munkatársa szerint a magyar szabályozásban a melegek számára is engedélyezett örökbefogadás lenne a következő lépés a több százezres melegközösség teljes jogegyenlősége felé.
A bejegyzett élettársi kapcsolat tavaly nyáron lépett életbe. Lényegében a házasokéval azonos jogokat adott a meleg pároknak, kivéve a névviselést, a mesterséges megtermékenyítésben való részvételt és az örökbefogadást. Utóbbit a bejegyezett élettársak nem kezdeményezhetik közösen, csak egyénileg. (Egymás vér szerinti gyermekeit sem fogadhatják örökbe.)
– Azt, hogy az egyéni örökbefogadási kérelmeknél mennyire játszik szerepet a kérelmező szexuális irányultsága, nem tudjuk. Az tény, hogy a családjogi törvény a házastársak általi örökbefogadást preferálja – magyarázza Polgár Eszter. Hozzáteszi: az új polgári törvénykönyv szerint élettársak igen, bejegyzett élettársak nem fogadhatnak örökbe.
Ugyanakkor az Európa Tanács kimondja, hogy a szülői felügyeleti jogról, a mesterséges megtermékenyítésről és az örökbefogadásról szóló döntésekben tilos a szexuális orientáció miatti különbségtétel. Polgár Eszter kiemelte: ez az úgynevezett soft law kategóriájába tartozik, vagyis nem jelent nemzetközi kötelezettséget, de egyfajta irányt mutat az országoknak. A melegszervezetek őszre készítenek egy jelentést a magyar jogi helyzetről, öszszevetve azt a nyugat-európai szabályozással. Készül egy interjúkötet is, amelyben magyar szivárványcsaládokat mutatnak be.
Utoljára három éve készült kutatás a melegekről, akkor a megkérdezettek negyede élt élettársi kapcsolatban és 5-6 százalékuk nevelt gyereket. Ezek a gyerekek vagy a pár egyik (vagy mindkét) tagjának korábbi heteroszexuális kapcsolatából születtek, vagy (egyénileg) örökbe fogadták őket, vagy mesterséges megtermékenyítéssel fogantak.
– Megjelent egy új generáció, a mai húszas-harmincasoké, amely tömegesen vállal gyereket melegkapcsolatban – fogalmazott Sándor Beáta gender szakértő. Hozzátette: mialatt a médiában, a közbeszédben arról folyt a vita, hogy fogadhassanak-e örökbe a melegek, hatványozódott azok száma, akik melegként gyereket nevelnek.
Takács Judit szociológus szerint az ilyen családokban nevelkedő gyerekeknek is vannak jogaik, például, hogy róluk is több felelős ember gondoskodhasson. Ugyanakkor hozzátette: egy jelenleg is zajló fókuszcsoportos vizsgálatból kiderül, hogy még azok a megkérdezettek sem támogatják a melegek gyermekvállalását, akik egyébként nem tartják magukat homofóbnak, és nem ellenzik például a melegházasságot. Takács Judit érdekes ellentmondásnak tartja, hogy amikor a már létező szivárványcsaládokról kérdezték a vizsgálatban résztvevőket, sokkal megengedőbbek voltak. A leggyakoribb ellenérvek között a melegek életformáját („promiszkuitásban élnek”), a gyerekek majdani szexuális beállítottságát („ők is melegek lesznek”) és szocializációját („csúfolni fogják az iskolában”) említik.
Magyarországi követéses vizsgálat még nem készült az ilyen családokban felnőtt gyerekekről, de külföldi már igen.
– Ezek azt mutatják, hogy az ilyen gyerekek valóban nyitottabbak az azonos neműekkel való kapcsolatokra, de nem maradnak nagyobb arányban melegek, mint a heteroszexuális szülők gyerekei – mondja Takács Judit. Sándor Beáta szerint sokat segítene a magyar szivárványcsaládok és melegek gyerekvállalásán, ha feltűnne néhány ilyen család a médiában. Úgy véli, hogy segített a melegek elfogadásában, amikor a 90-es években többen is arccal vállalták másságukat, s megmutatták, „nem kell tőlük félni”. Csakhogy ezek a családok egyelőre félnek megjelenni, nem utolsósorban azért, mert tartanak attól, hogy elvehetik tőlük a gyerekeiket.
Abban valamennyi résztvevő egyetértett, hogy a következő évek nem a melegek jogegyenlőségének növekedését hozzák majd Magyarországon. Úgy vélik, hogy az is nagy eredmény lenne, ha a már meglévő jogaikat megvédenék. A Fidesz–KDNP ugyanis ellenezte a bejegyzett élettársi kapcsolatot és többször utaltak rá, hogy kormányra kerülésük esetén módosítanának a szabályon. Úgy vélik, a jelenlegi törvény a házasság rangjára emeli a bejegyzett élettársi kapcsolatot, ezért ezen változtatnának.