Karácsony Gergely

A 2010-es országgyűlési voksoláson nem egy olyan jelölt mérettette meg magát, aki korábban másként foglalkozott politikával: politológusok, elemzők, tanácsadók – hivatásukból adódóan elfogulatlan emberek –álltak át a másik oldalra, tették le a voksukat egy-egy párt mellett. Somogyi Zoltán, a Political Capital elemző, tanácsadó cég résztulajdonos-igazgatójából lett az MDF kampányfőnöke, Karácsony Gergely, a Medián kutatási igazgatójából a Lehet Más a Politika kampányfőnöke, majd országgyűlési képviselője, Debreczeni József közíróból az MDF képviselőjelöltje. (Igaz, ő korábban volt már tagja a parlamentnek.) De nem csak most léptek politikai pályára korábban politológusként, politikai elemzőként, tanácsadóként ismert emberek. Elek István, Stumpf István vagy Budai Bernadett például korábban váltott – majd a két előbbi kicsit vissza is...

Keveseknek jött be a változtatás: Somogyi Zoltán nem tudta bekormányozni az MDF-et a parlamentbe, sőt a pártban sokan utóbb őt tették felelőssé a kudarcért. Budai Bernadettből és Debreczeni Józsefből sem lesz képviselő ebben a ciklusban. Eszerint attól, hogy valaki átlátja a politikai folyamatokat, még nem válik sikeres politikussá.

– Néhány hónappal ezelőtt hallottam, ahogy egy politikai tanácsadó azzal dicsekszik, hogy egy politikus kilencven százalékban megfogadja, amit tanácsol neki. Arra gondoltam, hogy én ennek a politikusnak csak egy dolgot tanácsolnék: változtasson pályát – mondja Schlett István, az egyik legtapasztaltabb politológus. Szerinte ugyanis nem az a tanácsadók, elemzők dolga, hogy a politikusok helyett gondolkodjanak, hanem hogy segítsenek válaszokat találni a politikusok által felvetett kérdésekre. – Nem nekik kell megmondaniuk, hogy egy politikus mit tegyen, csak fel kell vázolniuk a lehetséges utakat – véli.

Budai Bernadett
Schlett István szerint nem igaz, hogy a jó kommunikátor bárkinek tud hasznos tanácsokat adni. Úgy véli, hogy egy politikus vagy egy párt eladása más, mint például egy mosóporé: valamilyen azonosságnak kell lennie az úgynevezett szakértő és az általa segített politikus között. –Nem feltétlenül rokonszenvre van szükség, de a bizalom, az alapvető értékekben való egyezés ez esetben különösen fontos – magyarázza. Ezzel Erdélyi Zsolt reklámszakember is egyetért. Erdélyi két sikeres kampányt készített az SZDSZ-nek a 2004-es európai parlamenti és a 2006-os országgyűlési választásokra. (Ez utóbbi a benne szereplő kisfi úról, Kovács Pistiről vált emlékezetessé.) Több párt is megkereste az SZDSZ előtt, és részben egy véletlennek köszönhetően döntött a szabad demokraták mellett, részben pedig azért, mert liberálisként határozták meg magukat, ami egybevágott az ő gondolkodásmódjával.

– De programjuk részletei, vagy az, hogy mennyire ismertem, kedveltem a politikusaikat, nem volt szempont – tette hozzá. Mindössze két politikussal, Kuncze Gábor akkori pártelnökkel és Horn Gáborral kellett együttműködnie, velük jó munkakapcsolatban volt. Úgy véli, hogy ha ez a minimum nincs meg, akkor nem készülhet sikeres politikai kampány.

Somogyi Zoltán
Ez utóbbit egyébként a szakma csúcsának, a legnehezebb és legnagyobb kockázattal járó feladatnak tartja. – Egy nap alatt eldől, hogy sikeres volt-e a kampány vagy sem. Ha nem, akkor a kommunikációs szakember is mindent elveszíthet –mondja. Szerinte ezért nem vállalkozik erre sok nagy cég. Nem mernek ennyit kockáztatni.

Erdélyi Zsolt is örül, hogy „már régóta nem árult pártot”. Az idei választások előtt is megkeresték, hogy vállaljon politikai kampányt, de nemet mondott. Részben azért, mert „pokolian kimerítő” munkának tartja, részben pedig azért, mert nincs olyan párt a jelenlegi politikai palettán, amelynek szívesen dolgozna.

– Sosem voltam politizálós alkat, eszemben sincs politikai szerepet vállalni – mondja egy esetleges pályamódosításról. Tudja, hogy működik ez a világ – szerinte rosszul –, ezért nem is akar részt venni benne. Nem tartja valószínűnek, hogy később újra politikai kampányt készítsen.

Schlett István szerint a politika, illetve a politikai tanácsadás, elemzés, kommunikáció merőben más képességeket kíván. – Politikus nem terem minden bokorban, valóságérzék, elhivatottság, türelem, a pillanat megragadásának képessége és bizonyos fokú bornírtság is kell ahhoz, hogy valaki megállja a helyét ezen a pályán. Utóbbi azért, hogy adott esetben ki tudjon zárni minden mást, és csak egy-két problémára koncentráljon – állítja. Szerinte „szakértelmiségi gőggel” le szokták becsülni a politikusokat, holott csak nagyon kevesen alkalmasak erre a szakmára.

Debreczeni József
Hogy miért akarnak mégis politikussá válni sokan az elemzők, tanácsadók, stratégák közül? A politológus szerint mindenekelőtt azért, mert ez izgalmas, vonzó pálya, komoly kihívás. A – nem okvetlenül rossz értelemben vett – hatalomvágyat és az „én jobban tudnám csinálni” érzését sem zárja ki az okok közül.

Ami a sikeres politikai pálya lehetőségét illeti, a politológus szerint a korábbi elemzői, tanácsadói tapasztalatok nem jelentenek garanciát. Részint a már említett eltérő képességek miatt, részint pedig mert szerinte nem biztos, hogy az a legsikeresebb, az végezte a legjobban a dolgát, aki évtizedekig politikus tud maradni.

– Ott van például Stumpf István, aki politológusból lett a Fidesz-kormány minisztere, de ebben az új ciklusban már nem kap szerepet. Mégsem nevezném sikertelennek a pályáját – mondja.

Kapcsolódó cikkek: Tévedett volna Darwin? | A nyilasok első napja a parlamentben | Kampányba fordul a gyász | Újraosztás | Válság ellen nótaszó