belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
24. csütörtök

A családi adózás önmagában még kevés

A családi adózás önmagában kevés a termékenység növeléséhez, de hasznos eleme lehet egy olyan családpolitikai rendszernek, ami hosszú távon hozzájárul ahhoz, hogy több gyerek szülessen – derül ki egy, a francia családi adózás hatásait vizsgáló elemzésből.

Matalin Dóra| Népszabadság| 2010. május 10. |49 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

pro publico bono | 2010. május 11. | 18:01:16

Gaspar, ezt írtad tegnap:

Ami pedig azt illeti, hogy a francia gyermekellátási rendszer jó, tapasztalatból állítom, hogy a magyar sokkal jobb. Nagyon kevés a bölcsőde, valóban, a baby sitterek bérének egy részét az állam fizeti, de a fennmaradó rész sem kevés, és hogyan menjen vissza dolgozni az anyuka, amikor, az óvodás korú gyerekek többsége nem ehet az óvodában, mert állítólag ehhez túl kicsi. A gyerekeket délben haza kell vinni órára, majd délután vissza egészen 17h-ig.

Szóval lehet, hogy a bölcsődék száma ott ahhoz képest túl kevés, hogy az első gyerekkel csak fél évig lehet otthon lenni fizetett szabadságon, és hogy nincs GYED, csak a hazai GYES-hez hasonló, nem keresetarányosan fizetett szabadság, a PAJE. Így ott több nő van rászorítva arra, hogy megpróbáljon munkát keresni még akkor is, ha pici a gyermeke. Bár ott többször annyi bölcsőde van, mint nálunk, ilyen körülmények között még azt is kevésnek érezhetik. Nálunk is ilyen helyzet felé szorítja a fiatalokat a GYES lerövidítése 3 évről 2-re, és a GYED szabályainak szigorítása is.

Az "óvodás gyerekek többsége", az pontosan mekkora részük? Ezt az adatot olvastad valahol, vagy csak úgy saccra így gondolod?


Gesztenye7 | 2010. május 11. | 07:07:58

Gaspar: A mi van azt lehet osztani,ha növelem a kiadásomat akkor a bevételt is növelni kell. A családi adóztatás önmagában nem elegendő a gyermekek számának a növekedéséhez.Ha eltörölnék az SZJÁ-t az is kevés lenne, mert a gyermek vállalás okai problémásabbak.

ingyenélő | 2010. május 11. | 06:29:24

newwgrogil
'...a segélyezett deviáns elemek..." Hol élsz te, ember?! Úgy látom leragadtál a szocialista teljes foglalkoztatottságban és a közveszélyes munkakerülésben. Tudod, azóta változott a helyzet, nem foglalkoztatnak mindenkit.
Nagyon tuti lehet a helyzeted most, de mi lesz, ha egyszer a másik oldalra kerülsz és "deviáns" leszel?

xanadu | 2010. május 11. | 06:20:36

A családi adózásnál a legfontosabb: kihagyni belőle a munkahelyet.

xanadu | 2010. május 11. | 06:19:32

Gaspar | 2010. május 10. | 19:13:52

A tömegközlekedést látod lehetne piacosítani.
Ahogyan ez több EU-s országban működik is.

xanadu | 2010. május 11. | 06:18:33

Gaspar | 2010. május 10. | 19:13:52

Tévedsz.
Ha valahol csökkentenek, máshol emelni kell.
És nincs is értelme a családi adózásnak, ha ugyanolyan terhelésük lenne mint eddig.

Nincs ingyen vacsora!

Gaspar | 2010. május 10. | 19:13:52

Gesztenye7,

Nem raknak plusz adóterhet azokra, akiknek nincs gyermekük, hanem azok fizetnek kevesebb adót, akiknek van.
Az milyen dolog, hogy akik gyermekeket nevelnek, akik később majd járulékot és adót fognak fizetni, ugyanannyit fizetnek, mint azok, akik nem vállalják ugyanezt.

Természetesen minden adót el lehet törölni, de ne várd, hogy ellátnak, ha kórházba kerülsz, hogy a gyereked iskolába járhasson ingyenesen, és azt se, hogy legyen pl. tömegközlekedés.
Innentől kezdve komolytalan ez az egész, nem gondolod?

Gesztenye7 | 2010. május 10. | 18:47:33

Gaspar:? Ha Magyarországon eltörölnék az SZJÁ-t mindenkinek, ennek milyen hatásáa lenne a születendő gyermekek számához?

Gesztenye7 | 2010. május 10. | 18:41:11

Gaspar: Valóban így van de + adóterhet rárakni azokra akiknek még nincs gyermekük vagy egyedül élnek?

xanadu | 2010. május 10. | 17:47:44

Bármi legyen is a családi adózás formája, ebből a munkahelyeket hagyják ki!

Ez legyen polgár-állam direkt kapcsolat.

Gaspar | 2010. május 10. | 16:38:04

gesztenye7,

A családi adóztatást éppen azért akarják bevezetni, hogy kompenzálják a gyermeket nevelő családok számára a gyermekneveléssel járó kiadásokat. Egy olyan fiatal párnak, aki még nem nevel gyermeket, nincsenek plusz kiadásai, vagyis nincs mit kompenzálni.

autopia,

Az eddig nyilvánosságra került nyilatkozatokból az vehető ki, hogy az adókedvezmény kifejezettena gyermekek után járni, nem pedig az eltartottak - házastárs, nagymama stb. - száma után. Továbbá maximálva lenne, vagyis egy bizonyos jövedelem fölött nem lehetne tekintetbe venni.
Legalábbis Matolcsy ma ezt jelentette be, ami egyelőre egész jól hangzik.

Gesztenye7 | 2010. május 10. | 16:31:16

Magyaroszágon az SZJA felsőhatára nem 50%, kevesebb.

Gesztenye7 | 2010. május 10. | 16:29:32

..de a FIDESZ csak a családi adóztatásban gondolkozik.

autopia | 2010. május 10. | 16:24:11

A csaladi adoztatas jo, de csak akkor, ha az adoalanyok valszthatnak: csaladi vagy szemelyi jövedelemadot fizetnek.
Pelda: egy jol keresö ferj a jövedelmenek felsö reszeböl 50% jövedelemadot fizet, a feleseg viszont otthon marad es gyereket nevel vagy müvesz, esetleg a vöröskeresztnek dolgozik. Ez a csalad nyilvan a csaladi adozast valasztana, es mindenkinek jo lenne.

Gesztenye7 | 2010. május 10. | 16:08:39

Acsaládi adóztatás mem jó, mert vannak olyan fiatalok akik ilyen és olyan okból még nem alapaitottak családot és vannak pld.olyan elváltak(férfiak)akik egyedül élnek és most még nincs társ, de a gyerektatást fizetik.

xanadu | 2010. május 10. | 14:58:44

Csil | 2010. május 10. | 14:51:11

Szóval.
" A f a sz omból is megélek!" kijelentés nem gusztustalan?
Most éppen a hatalmon levő pártok öntik le a fenti kijelenzést kereszény, nép-nemzeti mázzal.

xanadu | 2010. május 10. | 14:54:36

Csil | 2010. május 10. | 14:51:11

Mert?
"A faszomból is megélek!" kijelentés nem gusztustalan?
Itt ugyanarról van szó, csakhogy most keresztényi, nép-nemzeti mázzal leöntve.

Csil | 2010. május 10. | 14:51:11

Moderálási alapelvek- komment törölve -

xanadu | 2010. május 10. | 14:48:18

evianna | 2010. május 10. | 14:37:28

Mindenesetre meglepő, hogy egy keresztény párt a pénzben látja a gyerekáldás legfőbb forrását.

xanadu | 2010. május 10. | 14:46:45

evianna | 2010. május 10. | 14:37:28

Ez nem felvetés, ez tény.
Előfordult a legutóbbi fidesz ténykedés idején.

Az adójóváírást nem a cégnél kell megtenni, hanem állam bácsinak havonta egy számlára utalni. Az a család-állam ügye, a munkahely ebből maradjon ki.

evianna | 2010. május 10. | 14:37:28

xanadu | 2010. május 10. | 05:52:12

ez egy érdekes felvetés.
nem mindenütt ismertek ugyan a bérek, de lényegében mindenütt megtudhatóak, és nem tartom kizártnak, hogy egyes esetekben (pl. a szingliknél, akik ráadásul mindig ráérnek) kompenzálni fognak.

bennem inkább az merült fel, hogy épp a nyugdíjazás előtt az adóteher szépen megnő, ahogy a gyerekek felnőnek, diplomáznak: a nyugdíjat pedig a nettó bér alapján számítják (legalábbis jelenleg).

newwgrogil | 2010. május 10. | 13:58:10

tusa | 2010. május 10. | 09:02:36
"A családi adózás a jogegyenlőtlenség legkirívóbb példája. Az nem más, mint a középosztálybeli családok számbeli arányának növelése, e réteg direkt módon történő támogatása. Diszkrimináció."

Atyaúristen! Te ezt a mostanság hatalmasat bukó dogmát tényleg még ennyire hiszed és vallod?? Hát a középosztály tartja el a segélyezetteket, ember! Ha a középo. elfogy (a mai tendencia), káosz és fejreállás lesz...ha hiszel abban, hogy a 21. sz.-ban -lehetőleg már- ne legyen Mo.-on háború, akkor fel kéne fogni: bizonyos %-ot nem haladhatja meg a segélyezett deviáns elemek aránya (én 10%-ot mondanék, realitás: 15), mert borulni fog a biliKözéptávon ez az egyetlen esély a mo.-i béke megőrzésére...erre kell fókuszálni, azaz a tanuló, törvénytisztelő, normális rétegek "szaporítására". Lehet, hogy ez sért egy-két elvet, de ez a kőkemény betonvalóság...

xanadu | 2010. május 10. | 13:35:10

Meglehetősen gusztustalan dolog az adózási módtól várni a gyerekek számának növekedését.

Habár láttuk: a győztesek nincs is ilyen ...

kibicke | 2010. május 10. | 10:34:10

@Gaspar | 2010. május 10. | 10:15:17

"Harmadszor, nem hiszem, hogy a német rendszer jó példa lenne, hiszen Európában Németországban az egyik legalacsonyabb a születésszám, ha jól emlékszem, alacsonyabb, mint nálunk, átlagosan 1,3 gyermek."

Ebben eggyetertek hogy a nemet pelda mint egesz nem a legidealisabb, epp ezert mondtam hogy csak a jobb elemeit kell atvenni. Ja es meg egy dolgot ne felejtsünk. A nemet rendszer leganagyobb hibajanak epp az bizonyult (a nyugati reszeken legalabbis), hogy nem is volt lehetöseg a gyereket intezmenyre bizni. Bölcsöde szinte nem is letezik/letezett, hosszu programu ovik is inkabb kivetelek mint szabaly, a suli utani felvigyazas sem elterjedt (föleg nagyvarosokban). Ha harom eves kor elött be tudtad juttatni a gyerekedet egy ovi szerüsegbe (jo dragan), akkor mar ugy neztek rad mint egy gyerekkinzora. Ilyen körülmenyek között pedig nem volt hogy dolgozzanak a nök. Na most ez az utobbi evekben erösen valtozoban van, es epp a francia modell iranyaba, megha nem is az a pontos cel.

Mindegyik peldanak a legjobb elemeit kell atvenni, es nem elfeledkezni arrol hogy Magyarorszagon mar van egy önmagaban egesz jo rendszer (ami videken azert szinten nem az igazi), aminek a hatekonysagat de föleg finanszirozasat kell csak növelni/biztositani. Ameddig a helyi önkörmanyzatnak erös erdeke bölcsiket bezarni vagy helyeket korlatozni, addig gond van a rendszerrel es mit sem szamit hogy jo az alapötlet.

kibicke | 2010. május 10. | 10:16:18

@Gaspar | 2010. május 10. | 09:53:44

"Persze lehet azt mondani, hogy a feleség nem végleg hagyja ott a munkák, csak 10-15 évre, amíg a gyerekek önállóbbak nem lesznek, csakhogy a munkaerőpiac nem így működik. Egy nőnek, aki ennyi időt kihagyott, gyakorlatilag nulla esélye van arra, hogy az alább említett gyerekvigyázói és takarítói állásokon kívül bármit is találjon."

Ez mind igaz amit mondassz, de mi a megoldas? A gyereket 1 eves kortol bölcsibe, es utana reggeltol estig oviba es suliba hogy anyuci is dolgozhasson? Akkor mar lassan feltevödik a kerdes hogy egy csalad az meg csalad-e, vagy csak megcsinaltuk a gyereket es "allam bacsi" nevelgeti. Ja persze, hetvegen es ejjelre hazaadja öket. En azert ezt mint eletfilozofiai kerdest sem hanyagolnam, es nem csak az ado es jarulek szempontjaboil optimalis megoldast neznem. A valasztas tehat meg kell legyen hogy valaki föleg otthon vagy föleg intezmenyekben akraja nevelni/neveltetni a gyereket. Az allam bacsi meg segithet abban hogy az anayknak reszminkaidös munkat cegstimulensekkel tamogassa, mert akkor az anyak nem tünnek el 2-4 evnel tovabb a munkapiacrol. Sajat tapasztalatombol beszelek, nalunk a tema nagyon is akut. Irtozatos szerencsenk van hogy a paromat felvettek reszmunkaidös allasba szakkepzett munkakörbe a ket kisgyerek ellenere. A barati körben irigyelnek is elegge, tehat inkabb a bibi a lehetösegekkel van, es többnyire kevesbe a nök hajlandosagaval.

Gaspar | 2010. május 10. | 10:15:17

kibicke,

Ismétlem, helyesnek tartom, hogy a gyermeknevelést adókedvezménnyel könnyítse az állam.
De, ahogy az előbb írtam, Franciaországban megszüntették a nőtartás intézményét, vagyis a férj válást után nem köteles eltartani volt feleségét.

Továbbá, igen, valamennyi özvegyi nyugdíj a volt feleségnek is jár, mondjuk az együtt töltött 20 év után a férj erre a 20 évre eeső nyugdíjának az 50 százaléka. Figyelembe véve, hogy Franciaországban 40 ledolgozott év után jár teljes jogú nyugdíj, továbbá azt, hogy özvegyi nyugdíj is csak 57 éves kor felett jár a nőnek, egy 45 éves elvált nő teljesen jövedelem nélkül marad 57 éves koráig, amikor is kap majd kb. havi 500 euró özvegyi nyugdíjat, amigyakorlatilag a szociális segéllyel egyenlő.

Harmadszor, nem hiszem, hogy a német rendszer jó példa lenne, hiszen Európában Németországban az egyik legalacsonyabb a születésszám, ha jól emlékszem, alacsonyabb, mint nálunk, átlagosan 1,3 gyermek.

Az olyan rendszer, ami nem teszi lehetővé, hogy a nők a gyermekek mellett munkát vállaljanak, nem működik. A mai nők nem hasonlítanak nagyanyáikra, de az előző generációra sem, nem akarnak háztartásbeliként otthon maradni. Mi értelme van egy évtizedek óta elavult családmodellbe visszakényszeríteni a mai huszonéves házaspárokat?

kibicke | 2010. május 10. | 10:00:29

@Gaspar | 2010. május 10. | 08:34:16
"...de mi van, ha elválik vagy meghal.
Ezek a nők 20 év otthonlét után nem találnak állást, vagy elmehetnek takarítónőnek, nyugdíjjogosultságot, egészségbiztosítási jogosultságot nem szereznek."

Na ezt össze lehetene kevergetni a nemet rendszer egy-ket elemevel. Ott peldaul csaladi adozas eseten a nyugdijjogosultsag is kette oszlik, tehat a feleseg nem feltetelenül szorul az allamra egy valas eseten (es meg nem is beszelünk az eltartasrol). Es mivel ebben mind a ket csaladi adozo tisztaban van, ezert az ö szemelyes döntesük hogy nekik igy is megeri e vagy sem. Az allam es a "köz" nincs belerangatva az eltartasba. A csaladi adozas viszont igenis szocialis abbol a szempontbol hogy egy jövedelemre amelyik több ember megelheteset biztositja, nem ugyanazt a terhet roja mint arra emelyik egy emeberet biztositja. A hangsuly szerintem azon van hogy NEM AZ ALLAM tartja el az illetö elettarsat, es ha ök ugy is meg tudnak elni, akkor hajra...

Gaspar | 2010. május 10. | 09:57:22

kibicke,

A férj nem az életminőség kedvéért tartja el a házastársat, hanem azért, mert a felesége nem talál munkák. A háztartásbeli anya Franciaországban az alsó középosztálybeli családokra jellemző a leginkább.
A másik ok, hogy bár a cikk remeknek festi le a francia gyermekjóléti rendszert, az a valóségban sokkal rosszabb, mint a magyar. Ez azt jelenti, hogy alacsony keresetű családoknál, hála z adókedvezménynek és a támogatásoknak, gyakorlatilag olcsóbb, de legalábbis nem drágább, ha a feleség otthon marad, mint iskolai menzát (gyerekenként közel napi 6 euró), gyerekfelvigyázót, és a szerdai napokra elfoglaltságot fizetni.

Gaspar | 2010. május 10. | 09:53:44

csil, kibicke,

Franciaországban néhány éve gyakorlatilag megszüntették a nőtartás intézményét, ilyen már nincs (maximum egy minimális összeg a válás után 2 évig).
Továbbá, az eltartott feleség után a férj nem fizet biztosítást, azaz ugyanannyit fizet, mint ha csak saját magát biztosítani, egy centtel sem többet. Ezzel az a gond, hogy egy járulékért két személy részesül egészségügyi ellátásban, ami elég magas összeget tehet ki, különösen idősebb emberek esetében.

És bár nagyon szép dolog az özvegyi nyugdíj intézménye, Franciaországban - elnézést, de ezt az országot ismerem -, minden második házasság válással végződik. Ebben az esetben gyakorlatilag alig jár valami (csak a férjjel együtt töltött évek után) a volt feleségnek/élettársnak, aki ott találja magát 45-50 évesen úgy, hogy utoljára 25 évvel korábban, a gyerekek megszületése előtt dolgozott.

Persze lehet azt mondani, hogy a feleség nem végleg hagyja ott a munkák, csak 10-15 évre, amíg a gyerekek önállóbbak nem lesznek, csakhogy a munkaerőpiac nem így működik. Egy nőnek, aki ennyi időt kihagyott, gyakorlatilag nulla esélye van arra, hogy az alább említett gyerekvigyázói és takarítói állásokon kívül bármit is találjon.

Egyszóval, nehogy már átvegyünk egy olyan rendszert, amit Franciaország évek óta fokozatosan épít le az előbb említett okok miatt.

tusa | 2010. május 10. | 09:47:57

Csil | 2010. május 10. | 09:26:58

Csil, nehéz a terep, nagyon sok sztereotipia terheli, vigyázni kell, az általánosításokkal. Nagyon sok szomorú élethelyzet adódik és adódhat. Igen én el tudom képzelni, hogy az éppen dolgozó család támogassa az éppen nem dolgozót. Mert megfordulhat a helyzetük is, és akkor? Egyébként a mai segélyezettek - nagyon merem remélni - túlnyomó többsége dolgozna, ha volna hol és mit. De nincs. Munkahelyeket kell teremteni, de nem csak mondani, hanem ténylegesen. Ez sokkal nehezebb, mint bevezetni a családi adózást. Látod, most is a könnyebbel akarják kezdeni...

kibicke | 2010. május 10. | 09:44:57

@Gaspar | 2010. május 10. | 08:23:44

"Az a baj az eltartott házastárssal, hogy az alacsonyan képzett nőket otthonmaradásra ösztönzi. Ez azzal is jár, hogy lehet, hoogy a férj kevesebb adót fizet, a feleség viszont ingyenes egészségügyi ellátásra jogosult - ami igen költséges dolog - továbbá nem szerez nyugdíjjogosultségot, mivel soha nem sem járulékot, sem biztosítást."

Na most mi ezzel a gond? Hiszen ha a ferj eleg sokat keres ahhoz hogy eltartson egy nem dolgozo ellettarsat, csak ugy az eletminöseg kedveert, akkor azt jelenti hogy ö eleg sok penzt keres ahhoz hogy a csalad megelljen, es azt is hogy eleg sok penzt vonnak le a fizeteseböl egesszegbiztositas cimen. Ha meg nem keres eleget, akkor ugyis raszorulnak arra hogy a feleseg dolgozzon. Lasd Nemetorszagban a fiatalok köreben erösen növekvö ilyen iranyu tendenciat (ott is csaladi adozas van). A feleseg tulajdonkeppen nem "ingyen" van biztositva, hanem a ferj altal befizetett egesszegügybisztositas egy resze, mondjuk ugy, "irodik a nevere". Arrol mar nem is beszelünk hogy a ferj sokszor csak ugy tud nagy fizetesre szert tenni ha a csaladot hanyagolja, es ehelyett valakinek tartani is kell a frontot, föleg ha gyerek van a kepletben. Persze lehetne ugy is hogy mindketten felnormaznak, es ket kis fizetes lessz, de ebböl nem folyna be több ado vagy több jarulek, epp csak kene talalni ket olyan ceget is aamelyik kellöen megfizetett felnormara hajlando, es ez biza Nemetben sem egyszerü.

Csil | 2010. május 10. | 09:38:40

Moderálási alapelvek- komment törölve -

tusa | 2010. május 10. | 09:32:35

Gaspar | 2010. május 10. | 09:06:33

Ó, nem ez a megoldás. Inkább meg kell teremteni azt az 1 millió munkahelyet, amit megígértek, és megoldódik a dolog. A gyerekek után járó adókedvezmény semmire sem ösztönzi a segélyből élőket. A nyomor a gazdag gyermekáldással jár együtt szerte a világban. No, persze ha az a cél, hogy a nyomor meg is maradjon, akkor az más helyzet. De akkor azt bátran meg kell mondani és nem kell köntörfalazni.

Csil | 2010. május 10. | 09:26:58

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Gaspar | 2010. május 10. | 09:06:33

tusa,

MIért, az szerinted nem diszkrimináció, hogy az adófizető középosztálybeli polgárik kénytelenek adóikból eltartani azokat, akik különféle okoknál fogva soha nem dolgoztak?
A gyerekek után járó adókedvezmény legalább arra ösztönzi a segélyből élőket, hogy kevesebb gyereket vállaljanak, a középosztályt pedig - akik képesek is tisztességesen felnevelni a gyerekeiket -, hogy több gyereket neveljenek.

Nyilván ebbe az irányba kell elmozdulni, ha nem akarjuk megsokszorzni a segélyből élők számát.

tusa | 2010. május 10. | 09:02:36

A családi adózás a jogegyenlőtlenség legkirívóbb példája. Az nem más, mint a középosztálybeli családok számbeli arányának növelése, e réteg direkt módon történő támogatása. Diszkrimináció. Nem méltó a Köztársaság egyenlőség eszményéhez. A kiskeresetű, vagy éppen kereset nélküli családok nem tudják igénybe venni. Ez tulajdonképpen a nyomor konzerválása ott, ahol nyomor van. Ez az új világ?

Gaspar | 2010. május 10. | 08:34:16

Csil,

Ne haragudjm de nem értek egyet. A példaként felhozott Franciaországban az egyik csoport, ahol a legnagyobb problémát okozza a szegénység, éppen az egyedülálló - elvált vagy özvegy - nők csoportja. Éppen amiatt, amit Te mondasz. nagyon szép dolog otthon lenni a gyerekekkel, közben a férj adót spórol meg, de mi van, ha elválik vagy meghal.
Ezek a nők 20 év otthonlét után nem találnak állást, vagy elmehetnek takarítónőnek, nyugdíjjogosultságot, egészségbiztosítási jogosultságot nem szereznek.
Ilyenkor gyakorlatilag a társadalom tartja el őket, RMI-t vagy most már RSA-t kapnak (jövedelempótló támogatási forma) életük végéig, amivel ingyenes TB, később pedig minimálnyugdíj jár. MIndez hatalmas összegekbe kerül a többi francia adófizetőnek.

Ismétlem, teljesen egyetértek azzal, hogy adókedvezmény járjon a gyermekek után, de a francia mintájú családi adózás sok nőt arra ösztönöz, hogy maradjon otthon.

És nem kell készpénznek venni a francia statisztikákat sem, hiszen ezek a nők egy ideig főállású anyák - persze ezt ott másképp hívják -, majd háztartásbeliek lesznek, azaz nem szerepelnek a regisztrált álláskeresők között. Ha mégis állást szeretnének találnak, évekig (ál)tanfolyamokra járatják őket - addig is javítják a statisztikákat -, hogy végül semmilyen állást se találjanak, vagy elmehetnek takarítónőnek és baby sitternek.

És azt is elfelejti a cikk megemlíteni, hogy a francia kormány évek úta csökkenti az gyerekek után járó adókedvezményeket. Meghatározták

Csil | 2010. május 10. | 08:24:44

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Csil | 2010. május 10. | 08:23:58

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Gaspar | 2010. május 10. | 08:23:44

csil,

Ne gondold, hogy bármit megspórolnál. Ismétlem, Franciaország gyakorlatilag a csőd szélén áll és a francia bürokráciánál rosszabbat és drágábbat nehéz elképzelni.
A családi adózás semmivel sem egyszerűsíti az ügyintézést, sőt bonyolítja, amihez még több tisztviselő kell.

A munkanélküli segély pedig biztosítási jogviszony alapján jár, Franciaországban is.
Az a baj az eltartott házastárssal, hogy az alacsonyan képzett nőket otthonmaradásra ösztönzi. Ez azzal is jár, hogy lehet, hoogy a férj kevesebb adót fizet, a feleség viszont ingyenes egészségügyi ellátásra jogosult - ami igen költséges dolog - továbbá nem szerez nyugdíjjogosultségot, mivel soha nem sem járulékot, sem biztosítást. Elképzelni sem tudom, hogy mi miből tudnánk finanszírozni egy ilyen rendszer, hiszen Franciaország is csak hitelekből tudja.

Lehet másképp is, adminisztratív szempontból jóval olcsóbban adókedvezményt adni a gyermekek után.

Csil | 2010. május 10. | 08:17:33

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Gaspar | 2010. május 10. | 08:16:54

Suttogó,

Teljesen igazad van. Csak az a baj, hogy az afrikait is franciaként tartja nyilván a francia statisztikai hivatal, ha megszerezte az állampolgárságot, és 20 éven kesresztül nem volt még egy olyan állam Európában, amely olyan könnyen osztogatta volna az állampolgárságot, mint Franciaoszrszág.

Csak szemléltetésül szintén egy INSEE statisztika: a Franciaországban élő pl. marokkói származású anyák termékenységi rátája 3,8 gyermek volt 2007-ban, a "tősgyökeres" francia anyáké pedig 1,7. Igaz, hogy még ez utóbbi is magasabb, mint nálunk, de messze nem tekinthető csodálatos eredménynek.

Igen, igazad van, Franciaországban magasabbak a jövedelmek és sok termék, köztük az élelmiszerek és az energia ára pedig ugyanannyi, ha nem alacsonyabb, mint nálunk.

És akkor még nem említettük a franci mintájú családi adózás egyéb hátrányait. Ezek közé tartozik az, hogy gyakorlatilag minden nyilvántartást a férj nevén szerepeltetnek, a nők pedig emiatt, ha valamit intézni szeretnének, sok esetben kénytelenek igazolni, hogy valóban házas- vagy élettársak.
MInden szerv és szolgáltató, amelynek valami köze van az adóhoz - ilyenek például a bankok - számunkra megdöbbentő kérdéseket tesznek fel és nyilvántartásokat vezetnek személyes adatokról. Pl. nem nyithatsz bankszámlát, amíg nem közlöd a családi állapotodat és adott esetben a házastárs nevét.

Csil | 2010. május 10. | 08:10:13

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Suttogó | 2010. május 10. | 07:44:45

Egy Francia keres minimum 1400 eurót ebből befizet, 400-at marad neki 1000.-
Egy Magyar keres 140000.- ft-ot ebből befizet Kb. 40000.--et marad neki 100.000.-de minden olcsóbb a franciáknál a benzin a gáz az áram, az élelmiszer kb annyi mint itt. Ezen kellene váltóztatni először, hogy itt is keressenek minimum 380.000.- ezret. Párizsban minden 2. francia afrikai, ők növelik a népességet, nem a francia francia.

Gaspar | 2010. május 10. | 07:24:22

ami lemaradt:

Franciaországban évtizedeken keresztül fűnek-fának osztogatták az állampolgárságot, azaz ma a bevándorlók legalább 80 százaléka francia állampolgár. A statisztikák őket nem a beándorlók között tartják nyilván, holott mindenki tudja, hogy a pl. a marokkói származású francia állampolgárok termékenysége sokkal magasabb, mint a tőzsgyökeres franciáké.

Az pedig igencsakvitatott, hogy a családtámogatási rendszernek köszönhető-e a magasabb termékenység. Sokak szerint ugyanis a nehezebb munkaerőpiaci feltételeknek, vagyis sok nő egyszerűen a gyerekszőlésbe menekül, különösen vidéken.

És azt se felejtsük el hozztenni, hogy Sarkozw azért nyerhette meg az elnökválasztási kampányt, mert a franciák végre felfogták, hogy ha nem nyirbálják meg a szociális és jóléti kiadásokat, egyhamar csődben lesznek ők is.

Gaspar | 2010. május 10. | 07:20:06

No ez azért nem egészen így van.
Egyrészt a francia családi adórendszer bonyolult, nyilván nálunk is bonyolítaná az amúgy sem egyszeű adóbevallást. Ráadásul minden informatikai nyilvántartási rendszert (APEH, TB, nyugdíj....) át kellene alakítani családi nyilvántartássá, ami önmagában sem kevés pénz. Ezen felül Franciaországban az alacsony SZJA befizetéseket egyéb, nálunk nem is létező adók és járulékok kompemzálják.
Persze az elv, hogy akinek több eltartott gyermeke van, kevesebb adót fizessen, teljesen helyes.
Az azonban, hogy az eltartott házastárs után adókedvezmény járm továbbá ingyenes egészségbiztosítás és nyugdíjjogosultság, aligha ösztönöz munkavállalásra, holott nálunk épp a magasabb foglalkoztatottság lenne az egyik cél.

Ami pedig azt illeti, hogy a francia gyermekállátási rendszer jó, tapasztalatból állítom, hogy a magyar sokkal jobb. Nagyon kevés a bölcsőde, valóban, a baby sitterek bérének egy részét az állam fizeti, de a fannmaradó rész sem kevés, és hogyan menjen vissza dolgozni az anyuka, amikor, az óvodás korú gyerekek többsége nem ehet az óvodában, mert állítólag ehhez túl kicsi. A gyerekeket délben haza kell vinni órára, majd délután vissza egészen 17h-ig. Azt pedig évek óta nem tudja elérni a kormány, hogy szerdán is legyen iskola. Az általam ismert francia anyukák azzal töltik a fél életüket, hogy ide-oda viszik kocsival a gyerekeket.

Azt is elfelejtette említeni a cikk, hogy csak a nem francia állímpolgár bevándorlókat tekinti az INSSE bevándo

komszomol | 2010. május 10. | 07:04:08

"A családi adózás önmagában kevés a termékenység növeléséhez,"

Sok Ceizel előadást hallottam, a családi adózás termékenységnövelő hatásáról nem értekezett.

Talán a gyermekvállalási hajlandóságra gondolnak?

Csil | 2010. május 10. | 07:03:50

Moderálási alapelvek- komment törölve -

xanadu | 2010. május 10. | 05:52:12

Remélhetőleg a munkáltatót kihagyják a végrehajtásból.
Az azonos munkakörben dolgozóknál ugyanis a borítékba kapott pénz számít és nem a gyerekek száma.

Mgayarul: a munkáltató a több pénz "kereső" bérét nivellálni fogja.

HIRDETÉS

Reviczky Zsolt

Igazságosabb és több gyerek vállalására ösztönzi a családokat: ez a két leggyakoribb érv a családi adózás mellett, ami annyit tesz, hogy az adót nem egyénenként, hanem háztartásonként, a jövedelmek összevonásával és az eltartottak számának fi gyelembevételével kell fizetni. Orbán Viktor leendő miniszterelnök úgy fogalmazott: az új adórendszerbe a családi elem idén nem kerülhet be, erre a legkorábban a jövő év januárjától lehet számítani.

A családi adózásról szóló vitákban Franciaország a leggyakrabban emlegetett példa, hiszen itt évek óta kiemelkedően magas a termékenység, az uniós országok között – Írország után – a legmagasabb. Ezzel szemben Magyarország, szintén hosszú ideje, az egyik legalacsonyabb termékenységű uniós ország. Kérdés, hogy a francia siker a több évtizedes családi adózásnak köszönhető-e. Ezt vizsgálta Stefán-Makay Zsuzsanna, a francia demográfiai kutatóintézet munkatársa a KSH által közölt elemzésében. Franciaországban hat személyijövedelemadó-kulcs van, és az adó progresszívan nő: a magasabb jövedelemsáv adózik magasabb adókulccsal. Emellett működik a családi adózás: a házaspárok és a bejegyzett élettársak közös adóbevallást nyújtanak be. Ez már önmagában csökkenti a párok adóját: a két fél együttes adóköteles jövedelmét először kettéosztják, és ezután alkalmazzák rá az adókulcsokat. Majd az egy főre kiszámított adót visszaszorozzák kettővel, ami megadja a pár által fizetendő adó összegét. Ez körülbelül kétszáz euróval csökkenti egy átlagos jövedelemmel rendelkező gyermektelen pár adóját.

A gyerekek születésével tovább csökken a befi zetendő adó, mert nő a fogyasztói egységek száma a családban; 0,5 egységgel az első és a második gyerek és egy egész egységgel minden további gyerek születése után. Vagyis az első gyerek születése után a szülők jövedelmét már nem két-, hanem két és fél felé osztják, két gyerek után háromfelé, három gyerek után négyfelé és így tovább. Két, átlagos jövedelmű család közül az, amelyikben egy gyerek sincs, négyszer annyi adót fizet, mint ahol három gyerek van.

HIRDETÉS

– Kiknek, mely társadalmi rétegeknek kedvez ez a rendszer? – kérdi a szerző. A legszegényebbeknek nem, hiszen ők eleve adómentességet élveznek. Leginkább a magas jövedelmű, de nem a leggazdagabb családok járnak jól, mert ők részesülnek a jövedelmükhöz képest a legnagyobb előnyben. A legtehetősebbek azért nem a rendszer legnagyobb nyertesei, mert van felső határ, amely megszabja, legfeljebb mennyi kedvezmény jár.

És miként hatott mindez a termékenységre? Stefán-Makay Zsuzsanna mindenekelőtt kiemeli: kevés rendelkezésre álló kutatás van. Annyi azonban biztos, hogy a várt kedvező hatások jelentkeztek, de jóval később, mint amikorra a jogszabályok alkotói számítottak. A harmadik gyerek után járó pluszegységet 1980-ban azzal a szándékkal vezették be, hogy több gyerek vállalására ösztönözzék a párokat. A viszonylag magas jövedelmű családok esetében azonban a gyerekvállalási hajlandóság csak közel egy évtizeddel később változott a kívánt irányba.

A családi adózás önmagában még kevés – hangsúlyozza. Franciaországban amellett hogy a családi pótlék és a nevelési támogatások nagy része adómentes, a gyerekek hatéves koráig adójóváírás formájában támogatást lehet kapni a gyerekfelügyeletért kifi zetett díj után is: az összeg fele leírható. További adókedvezmény jár az iskolás gyerekek után, ez 11–14 éves gyerekek esetében a legalacsonyabb és a felsőoktatásban tanulók után a legmagasabb. Természetesen nemcsak az adózás mértéke, hanem a támogatások nagysága is a gyerekszám és a jövedelem függvénye. Abszolút összegben mérve a legszegényebb és a leggazdagabb családok kapják a legnagyobb kedvezményeket, mert az adórendszer a tehetősebbeknek kedvez, míg a közvetlen anyagi támogatásokból a legszegényebbek kapnak a legtöbbet. A családokra fordított kiadások elérik a GDP 6,3 százalékát. Ez 108 milliárd euró.

Egy intézkedés önmagában igen kis mértékben hat a termékenységre – állítja a szerző. A francia sikerhez hozzátartozik, hogy a munkába visszatérő nők könnyen elhelyezhetik gyereküket, a magyarországinál jóval több a bölcsődei férőhely, a részmunkaidős állás. A családpolitikai rendszer egésze és annak időbeli stabilitása hosszú idő alatt járult hozzá a magas termékenységhez, ahhoz, hogy a gyerekvállalás egyik rétegben sem jelent óriási áldozatot a szülőknek. Ugyanakkor kiemelte: az intézkedések semmit nem érnek társadalmi konszenzus nélkül. – A változáshoz el kell jutni odáig, hogy mindenki elfogadja, a gyerekes családokkal szolidaritást kell vállalni – tette hozzá.

Gyakran elhangzik, hogy a magas termékenység Franciaországban nem annyira a családpolitikának, mint inkább a bevándorlóknak köszönhető. Stefán-Makay Zsuzsanna szerint azonban ez nem egészen igaz. A népesség növekedésében sokkal kisebb szerepe van a bevándorlóknak, mint például Spanyolországban – állítja. A termékeny korban levő nők között ugyanis viszonylag alacsony (mintegy 7 százalék) a bevándorlók aránya. A demográfus szerint bár alacsonyabb lenne a franciaországi termékenység a bevándorlók nélkül, de úgy is az unió élmezőnyében lenne az ország.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    49 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS