Uniformist a fekvőrendőrökre

Mindenkinek ismerni kell, és be kell tartania a rá vonatkozó szabályokat, a forgalomban pedig szövetségesként, partnerként kell kezelnie másokat - Horváth Zsolt Csaba szerint ezek az alapfeltételei a kulturált és biztonságos közlekedésnek. Az Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnöke úgy véli, sem a jogalkotás, sem az infrastruktúrafejlesztés nem tudott lépést tartani a hazai járműpark fejlődésével.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnöke már a beszélgetés elején leszögezte: sokakkal (köztük számos szakemberrel) ellentétben ő nem híve a kerékpáros jogosítvány kötelező bevezetésének. Annál inkább annak, hogy a mai felgyorsult világban már az általános iskolában tanítsák meg a szabályos és kulturált közlekedésre a kisiskolásokat, akik mire elérik ezt a kort, többnyire már amúgy is a második, ha nem a harmadik kétkerekűjüket nyűvik.

Mindenkinek tudomásul kellene végre vennie, hogy autósok, kerékpárosok és gyalogosok együtt kell, hogy éljenek, közlekedjenek az utakon, és hogy minden forgalmi szituációban ki vannak szolgáltatva egymásnak. Nem lesz, nem is lehet rend, de még csak „elviselhető állapotok” sem az utakon addig, amíg a közlekedés szereplői külön-külön csakis a maguk érdekeit, szempontjait igyekeznek érvényesíteni.

Ebben persze megvan a hatóságok felelőssége is, de tudomásul kell venni, hogy nem lehet minden bicikliúton parkoló autó, járdán száguldozó biciklis és az úttesten (a zebrától távol) önveszélyesen átkelő gyalogos mellé rendőrt állítani.

Horváth Zsolt Csaba
Horváth Zsolt Csaba

Horváth Zsolt Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy a közlekedésbiztonságot több tényező befolyásolja, kezdve a járműpark állapotától, a közlekedési infrastruktúra állapotán keresztül egészen a közlekedési szabályok milyenségén.

Magyarországon az elmúlt húsz évben hatalmas fejlődés zajlott le a járműpark terén (ez az állítás igaz a kerékpárparkra is), amelyekkel azonban sem a jogalkotás, sem az infrastruktúra-fejlesztés nem volt képes lépést tartani – ez utóbbi döntően anyagi okok miatt. Ennek ellenére nem vitatható, hogy jelentős kerékpárút-fejlesztések zajlottak az országban az elmúlt években, aminek örülni kell. Annak azonban már nem, hogy ezek a fejlesztések olykor kellően át nem gondoltak. Az NKH elnöke állatorvosi lóként említette a fekvőrendőröket. Kétségtelen, ismerte el, hogy az egyik leghatékonyabb sebességcsökkentő, forgalomcsillapító eszköz a fekvőrendőr. A baj csak az, hogy ahány önkormányzat, annyiféle fekvőrendőr készül.

Számos példa van arra, hogy az utca egyik végén kicsi, lapos, a másikon az egész kereszteződést beborító, kissé meredek fekvőrendőrrel találkoznak a közlekedők. Horváth Zsolt Csaba szerint elkerülhetetlen és elodázhatatlan a fekvőrendőrök szabványosítása, és a pontos szabályozása annak, hogy mi módon kell előjelezni a fekvőrendőröket.

A mai „sokszínűség” nemcsak az autók, motorosok lengéscsillapítóira és a kerékpárosok fenekére jelent komoly veszélyt, hanem általában is a közlekedésbiztonságra. Sok helyen fagyálló díszburkolatból emelt dombocskák szolgálnak fekvőrendőrként. Ezek azonban jóval csúszósabbak az aszfaltnál, másképp tapad rajtuk a kerék, így akár autóval, akár motorral, vagy biciklivel kényszerül fékezni a közlekedő egy ilyen felületen, könnyen fájdalmas meglepetés érheti. Horváth Zsolt Csaba szerint országosan egységesíteni kell a fekvőrendőröket, és elő kell írni, hogy az új szabvány hatálybalépését követően már nem épülhet attól eltérő fekvőrendőr.

Az elmúlt évek KRESZ-módosításai úgy-ahogy reagáltak az élet kihívásaira. Korábban értelmetlen kérdésnek tűnt, hogy a piros lámpánál miért nem mehetnek előre az autóknál lényegesen könynyebben gyorsuló motorok. Ma már vannak olyan könnyű robogók, amelyekkel szűk helyen is könnyű manőverezni. Rájuk és a kerékpárosokra tekintettel változott a KRESZ oly módon, hogy ma már a kétkerekűek előremehetnek a pirosnál. Horváth Zsolt Csaba ugyanakkor nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogy ez –valamint az ezzel együtt bevezetett egyéb közlekedésiszabály-változások beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket, nem okoztak-e több kárt, mint amennyi előnnyel jártak. Szerinte még legalább egy-másfél évnek el kell tenni ahhoz, hogy értékelhető tapasztalataink legyenek az új szabályok gyakorlati érvényesüléséről.

Visszautalva a közlekedési képzés fontosságára, az NKH elnöke úgy fogalmazott: sajnálatos módon ma minden további nélkül megtörténhet, hogy valaki, aki 20–30 évet balesetmentesen vezetett, elbukik a KRESZ-vizsgán. A KRESZ-vizsgán ugyanis olyan ismeretekről is kérdezhetik az vizsgázókat, amelyekre az életben semmi szükségük sincs. Miért kell tudnia az autósnak, hogy egyik vagy másik előjelző táblát hány méterre kell elhelyezni ettől vagy attól a ponttól? Az autósnak azt kell tudni, hogy mit kell tennie, vagy mit nem tehet akkor, ha az adott táblát megpillantja. Megtaníthatjuk, hogy egy táblaoszlopon maximum három tábla lehet, de mihez kezd ezzel a tudással az autós, ha egy olyan oszloppal találkozik, amelyre négy táblát szereltek fel? Az alsó, vagy a felső hármat vegye figyelembe?

Horváth Zsolt Csaba a beszélgetés végén megismételte a sokszor, és sok helyen hangoztatott véleményt: szükség volna egy új, a mainál egyszerűbb, jobban tanítható, tanulható és legfőképpen alkalmazható KRESZ-re. Azokat a szabályokat, amelyeknek az ismerete nem szükséges a biztonságos közlekedéshez, mert például az autósoknak, motorosoknak, kerékpárosoknak nem is kell ismerni, mert nem is tudnának mit kezdeni ezzel az ismerettel, egyszerűen ki kell hagyni a KRESZ-ből. Az angol KRESZ harmad olyan vastag mint a magyar, és annak is közel kétharmada kép és rajz, mégis, népességarányosan számolva az angol közlekedésbiztonsági helyzet jobb a hazainál.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.