Írják a magyar érettségit a Teleki Blanka Gimnáziumban
Népszabadság - Szabó Bernadett A magyar nyelv és irodalom írásbelikkel kezdődik meg ma az idei érettségi szezon. Ezt a vizsgát több mint 92 ezren írják meg, ám a nagy többség megelégszik a középszinttel – emelt szinten mindössze 1127-en vizsgáznak. Hasonló arányokkal lehet találkozni a többi „nagy tárgynál” is. A keddi matematikaérettségit 90 679-en írják meg közép- és 2686-an emelt szinten, a szerdai történelemvizsgát pedig 87 753-an teszik le közép- és 5366-an emelt szinten.

Az 139 453 érettségiző összesen 485 099 vizsgát tesz le, ebből mindössze 27 038 az emelt szintű. Vagyis a diákok nagy többsége továbbra sem fárasztja magát az emelt szintű érettségivel – igaz, fele részüknek valójában nincs is rá szüksége. Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal közoktatási szakmai elnökhelyettese rámutatott: egy-egy évben az érettségizőknek kevesebb, mint 60 százaléka szeretne továbbtanulni az egyetemeken és a főiskolákon. A diákok 40 százalékának tehát egyelőre elegendő a középiskolai tanulmányok lezárását igazoló középszintű érettségi – ha később mégis tovább tanulnának, még mindig tehetnek szintemelő vizsgát.

Pósfai Péter kitért arra is: az adott évben érettségiző, és ugyanabban az évben a felvételinek is nekifutó diákok nagyjából felének van legalább egy tárgyból emelt szintű vizsgája. Igaz, az eredeti tervek szerint kizárólag emelt szintű vizsgával lehetett volna bejutni a felsőoktatásba, most mégis a legtöbb szakra középszintű érettségivel is be lehet kerülni, az emelt szint csak pluszpontot ér. A kétszintű értettségi bevezetése előtt ugyanis Magyar Bálint akkori oktatási miniszter az egyetemekre és a főiskolákra bízta, kérnek-e emelt szintű vizsgát, azok pedig – öt nyelvszak kivételével – nem kértek.

Az utóbbi években már egyre több nagy egyetem szeretné megkövetelni az emelt szintet, ám egyedüliként nem tehetik, mert szakcsoportonként kell megállapodni. Vagyis az összes, az adott szakot oktató intézménynek egyet kell(ene) értenie a követelményekben. A kisebb főiskoláknak azonban nem érdekük a küszöb emelése, mert attól tartanak, a nehezebb követelmények miatt hallgatókat, velük pedig pénzt veszítenének.

Ezen változtatott volna a közoktatási törvény legutóbbi módosításával Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára, aki az egyes egyetemek kezébe adta volna a felvételi követelmények meghatározásának jogát. A jogszabályt azonban – más passzusok miatt – alkotmányellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság.

Az igazgató köszönti az érettségizőket a Teleki Blanka Gimnáziumban
Népszabadság - Szabó Bernadett A helyzet legkorábban két év múlva változhat, ennyi időt kell adni ugyanis a felvételizőknek a felkészülésre. Előbbutóbb valószínűleg változni is fog. A Fidesz ugyanis már az elmúlt parlamenti ciklusban beadta ez irányú törvénymódosítási javaslatát, amely szerint 2013-tól a kormány döntene arról, mely tárgyakból és mely szakokon kötelező az emelt szint.

Pokorni Zoltán, a Fidesz volt oktatási minisztere korábban erről azt mondta lapunknak: kezdetben valószínűleg csak a népszerűbb szakokon tennék kötelezővé az emelt szintet, és hosszú távon is csak „a szakok többségénél” lenne követelmény a nehezebb vizsga, ráadásul csupán az államilag támogatott képzésekben. Pokorni szerint ugyanis, miután a jövőben kapacitásfölösleg várható a felsőoktatásban, „meg kell engedni a továbbtanulást azoknak, akik ennek költségeit a saját zsebükből kifizetik”.

Az idén mindezek ellenére bővül a nehezebb vizsgát megkövetelő szakok száma: már az orvos, fogorvos, a gyógyszerész és az állatorvos szakokon is előírás az emelt szint. Az ezekre a képzésekre fölvettek csaknem 95 százalékának ugyanakkor eddig is volt legalább egy tárgyból emelt szintű érettségije. A „szintemelés” ennek ellenére máris érezteti hatását: biológiából 13, kémiából 16, fizikából pedig 19 százalékkal többen tesznek az idén emelt szintű érettségit: e tárgyak közül kell ugyanis legalább egyet emelt szinten letenni az orvosképzőkbe való bejutáshoz.

Az idén összességében tíz százalékkal többen szeretnék megszerezni a felvételin pluszpontot is érő emelt szintű érettségit: tavaly 24 950-en vizsgáztak emelt szinten, az idén 27 038-an. A „rendes” emelt szintű érettségi vizsgát tevők száma ugyanakkor változatlanul nagyjából 17 ezer. „Rendes” vizsgát pedig azok tesznek, akik az idén kapnak érettségi bizonyítványt: ez a 139 453 érettségiző közül úgy 93 ezerre igaz.

Az igazi emelkedést a „szintemelőknél” lehet látni: ők tavalyhoz képest csaknem 1500-zal többen vannak. Ezt a vizsgatípust azok a diákok teszik le, akik korábban középszinten érettségiztek, és most emelni szeretnék a szintet a pluszpontok érdekében. Vagyis elsősorban a korábban érettségizettek – és feltehetőleg még sehová föl nem vettek – látták be, hogy a bejutáshoz szükség volna az emelt szintű érettségire is.

A világ 138 országában az angol nyelvi vizsgákkal kedden kezdődik el a nemzetközi érettségi: hazánkban a Karinthy Frigyes Gimnázium az egyetlen közoktatási intézmény, amelyben le lehet tenni az International Baccalaureate-t. A nemzetközi érettségi hat tárgyból áll, a diákoknak ebből hármat emelt szinten kell teljesíteniük. Az eredményeket nemcsak a magyar, de a világ legrangosabb egyetemei is elfogadják.