Mire készül a Fidesz az önkormányzatokkal?

Meglehetős homály övezi a Fidesz közigazgatási elképzeléseit, a szakemberek legfeljebb azzal kapcsolatban bocsátkoznak találgatásokba, hogy megszüntetik-e a fővárosi kerületek önállóságát. Úgy tudjuk, első lépésben az államigazgatási feladatokat mindenképpen elvonják az önkormányzatoktól. Kérdés, mi lesz az önkormányzati szolgáltatásokkal: az egészségüggyel vagy az oktatással például.

Stumpf István, az Orbán-kormány egykori kancelláriaminisztere nemrégiben, egy Pécsett tartott előadásában arról beszélt, hogy az állam szerepét újra kell gondolni, egyfajta új államfelfogásra volna szükség. Az általa szorgalmazott modellt ő neoweberiánusnak nevezte, amely a könnyebb érthetőség kedvéért hatékonyabb államot jelent, kiterjesztett civil szerepvállalással. Kérdés, miként lehetne az ezer sebtől vérző közigazgatási rendszert hatékonyabbá tenni, amelyet már oly sokan megpróbáltak, és oly sokaknak tört bele a bicskájuk.

Értesüléseink szerint a Fidesz valójában arra készül, hogy megerősíti a megyéket, az önkormányzatoktól pedig elvonja az államigazgatási feladatokat. Mit is értsünk ez alatt? Szakértők szerint településeknél (pontosabban a jegyzőknél) tengernyi államigazgatási feladat összpontosul. Csak egyetlen példa ezek közül az építésügyi igazgatásé, ami akár összeférhetetlennek is minősíthető, hiszen gyakorta az önkormányzat az építtető, a beruházó, az építésügyi szabályok kidolgozója, ugyanakkor hatóságként a folyamat elbírálója is. Abban is komoly egyetértés mutatkozik, hogy az önkormányzati feladatrendszert „le kell tisztítani”.

Magyarul: a Fidesz az államigazgatási feladatokat visszaállamosítja. Nem lesz egyszerű dolga. Már a feladatok számbavétele sem könnyű, becslések szerint 2500-3000 ilyen feladat van. Döntés kérdése persze, hogy mit vesznek el. A jegyzőknek bizonyára nem fájna, ha a tüdőszűrésre más rendelné be a polgárokat, s a vállalkozások telephely-engedélyezési eljárásának lefolytatását ugyancsak átengednék másnak. Lemondanának a tűzvédelmi hatáskörökről is, és a parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos feladatokhoz sem ragaszkodnak. De vezetheti más az anyakönyvet, és állami kézbe vehetik az okmányirodákat vagy az építési engedélyezési eljárásokat.

Ezzel egyidejűleg összevonnák a területi államigazgatási szerveket, az úgynevezett dekókat. E szervezetrendszer feladata némi egyszerűsítéssel az, hogy a központi állami feladatok végrehajtását területi szinten segítse elő. Ilyen tevékenység lehet többek között az adók behajtása, a munkaügyi vagy a közoktatási rendszer működésének támogatása, de a műemlékvédelem is.

Az ilyen hatóságok száma néhány esztendeje még az ötvenet is meghaladta. A rendszer egyszerűsítésére a Medgyessyés a Gyurcsány-kormány egyaránt kísérletet tett, és így bizonyos összetartozó feladatokat egy-egy szervezethez delegáltak. Például a közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedésért felelős, illetve a mezőgazdaságban működő növény- és állat-egészségügyi, az élelmiszer-biztonsági, az erdő- és vadgazdálkodási hatóságokat egyetlen egységbe vonták össze. Később ezeket régiókba szervezték, és mára a megyékben legfeljebb kirendeltségek maradtak. A struktúra tehát első látásra lényegesen egyszerűbbé és olcsóbban fenntarthatóvá vált.

A területi államigazgatási szervek rendszere – legalábbis elvileg – még ésszerűbbé tehető, ha valamennyi dekoncentrált hivatal egy vagy néhány egységben működik, amit egyes szakértők már az Antallkormány idején is szorgalmaztak. Ebből azonban – forrásaink szerint elsősorban az egyes tárcák lobbitevékenysége miatt – máig nem lett semmi. A területi államigazgatási szerveket ugyanis a szakminisztériumok felügyelik, és ha egyetlen vagy néhány csúcsdekót hoznának létre, annak tevékenységébe a tárcák nem szólhatnának bele.

A csúcsdekó létrehozása azonban szakmai szempontból vitatható lenne, mert egy ilyen intézménynek egymással nehezen rokonítható feladatokat kellene ellátnia. Az ÁNTSZ például egyebek mellett a járványveszélyt kíséri figyelemmel, a nyugdíjfolyósítónak a nyugellátásokat kell megállapítania, a Nemzeti Közlekedési Hatóság pedig egyebek mellett a járművek hatósági vizsgáztatásáért felel, míg a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal dolga többek között a növényi szaporítóanyagok minősítése. Mindezt pedig elég nehéz összehozni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal hatáskörébe tartozó ügyekkel, mondjuk a bányászati célú mélyfúrások vagy a földtani kutatási zárójelentések jóváhagyásával.

Kérdéses, hogy mi legyen azoknak az intézményeknek a sorsa, amelyek kilógnak a sorból. Ilyen például az Országos Rendőr-főkapitányság, mert egy rendvédelmi szervezet ma nehezen illeszthető a civil közigazgatás rendszerébe. Hasonló a helyzet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal vagy a Nemzetbiztonsági Hivatallal, amelyek szintén működtetnek megyei kirendeltségeket.

Kérdés továbbá az is, hogy mit kezd a Fidesz az önkormányzati szolgáltatásokkal, így például az egészségüggyel vagy az oktatással. Bár még nincs végleges döntés a közigazgatási struktúra átalakításának minden részletéről, a párt egészségügyi programján dolgozó munkacsoportok javaslatai közt van olyan is, amely erős, központi állami irányítású rendszerrel működtetné a közszolgáltatásokat.

Ennek lényege az lenne, hogy a megyéket olyan közigazgatási szakember segítené, aki az állami, politikai akaratot érvényesítené a közszolgáltatások megszervezésében, irányításában. Ez a modell éppúgy szolgálhatja a Fidesz kórházvisszaállamosítási szándékát, mint az az elgondolás, amelyben az állam kifi zetné a nagy kórházi tartozásokat, cserébe az intézmény tulajdonrészének döntő hányadáról a működtető önkormányzatnak az állam javára kellene lemondania.

E rendszerben a feladatot ellátó intézmények fenntartásáról, illetve működtetéséről is külön-külön gazdasági társaság gondoskodna. A közös menedzsmenté lenne a pénzügyi és szakmai felelősség, azaz a kórházi ellátás területi politikájának irányítása, valamint az egyes intézmények költségeinek meghatározása. A cél, hogy az adott területen élők hozzáférjenek valamenynyi, számukra szükséges szolgáltatáshoz abból az összegből, amennyi az egészségbiztosítási járulékokból a megyére jut.

A megyei menedzsment feladata lenne a fekvőbeteg-ellátó helyeken és az ezeken kívül nyújtott ellátások szétaprózódásának megszüntetése. Az orvosok mostani alkalmazotti státuszát így szellemi szabad foglalkozásra cserélnék e rendszerben, így például akár a megye több kórházában, szakrendelőjében is dolgozhatnának, hiszen a munkaszerződésüket a menedzsmenttel kötnék.

Akár állami kézbe is kerülhetnek az okmányirodák
Akár állami kézbe is kerülhetnek az okmányirodák
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.