Szavazáskor sem vagyunk egyenlő állampolgárok

Riz Levente nyerte meg az országgyűlési választások első fordulóját. Persze csak abban az értelemben, hogy vasárnap a XVII. kerületi fideszes polgármesterre adták le a legtöbb szavazatot, szám szerint 27 457-et.

Ez az adat különösen akkor válik érdekessé, ha mellé tesszük, hogy a Veszprém megyei 6-os számú választókerületben például esélye sem lehetett volna ennyi voks begyűjtésére, mivel ott a választópolgárok létszáma nem érte el a 27 ezret.

További furcsaság: Dombóváron az első fordulóban a fideszes Patay Vilmosnak 7901 szavazat is elég volt a mandátumszerzéshez, míg Szigetszentmiklóson párttársának, Hoffman Pálnak 23 377 voks is kevés volt. A jelentős eltérések fő oka, hogy csaknem háromszoros a különbség a legkisebb és a legnagyobb egyéni választókerületben élők létszámában.

A legkisebb körzet a Veszprém megyei 6-os, ahol múlt vasárnap 26 613-an szerepeltek a névjegyzékben, a legnagyobb pedig a szigetszentmiklósi, ahová 74 365 választópolgár tartozott. László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint mindez azt jelenti, hogy egyetlen veszprémi választópolgár voksa jelenleg csaknem háromszor annyit ér, mint egy szigetszentmiklósié. Ráadásul a helyzet fokozatosan romlik, 2006-ban ugyanis csak 2,5-szeres volt a legnagyobb arányú eltérés az egyes választókörzetek létszámában, ám ez az arány mára 2,75-szeresre emelkedett. László Róbert szerint az aránytalanságok már a választókörzetek 1990-es kijelölésekor is léteztek, ám ezek tovább nőttek azáltal, hogy az elmúlt húsz évben a választókerületek határait nem módosították, így nem vették figyelembe a lakosság mozgását sem. Korábban például a legnépesebb körzetek a fővárosban voltak, ma már viszont az agglomerációban –Szigetszentmiklóson, Érden, Gö döllőn – találhatók a legnagyobb, 70 ezresnél is nagyobb létszámú választókerületek.

A problémára az Alkotmánybíróság (AB) már 2005-ben felhívta a fi gyelmet: 2007 közepéig adott haladékot az Országgyűlésnek, hogy rendezze a választókerületek kérdését, mivel a jelentős létszámkülönbségeket az AB alkotmányosan aggályosnak ítélte. A parlament azonban mostanáig nem változtatott a helyzeten. Mindez pedig – László Róbert szerint – az Európa Tanács (ET) ajánlásait is súlyosan sérti, hiszen az ET álláspontja szerint az egyes választókörzetek létszámában nem lehet 15 százalékosnál nagyobb eltérés az országos átlagtól. Magyarországon ma már a 176 körzetből 61-ben nagyobb ez a különbség, a 45 ezres átlaglétszámtól például a veszprémi 40 százalékkal kisebb, a szigetszentmiklósi viszont 62 százalékkal nagyobb.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.