„Inkább borozni mentünk volna!”
Lapunk online kiadása, a NOL tudósítója hajnali egy körül azt látta, hogy a végére jelentősen felgyorsult a voksolás menete a szavazókörben, akkor a többség már bejutott az épületbe, az iskola udvarán sor már nem volt, többen kisebb csoportokba verődve beszélgettek. Zömük fiatal, szemlátomást harminc alatti választó volt, általában a kerületi oktatási intézmények, az ELTE és a Műegyetem hallgatói. Két műegyetemista tudósítónknak azt mondta, az eredeti, hétórás urnazárás előtt néhány perccel tértek vissza, így is öt órát vártak, mire leadhatták szavazatukat.
„Inkább borozni mentünk volna, mint a többiek, akik hétkor leléptek!”, sóhajtotta elcsigázottan egyikük, mégis nagyon jó ötletnek nevezte, hogy kitartottak és szavazhattak, hiszen sorsdöntő a választás. No és jókora fityiszt – az eredeti kifejezés kevésbé tűrné a nyomdafestéket – akartak mutatni a szavazást káoszba fullasztó OVB-nek. A szavazókörből távozókat egyébként a biztonsági emberek is meglepő részvéttel faggatták, kinek mennyit kellett várnia.
Az utolsó szavazó az egri Ostoróczi Szabolcs volt, akit Rétvári Bence, a Fidesz–KDNP frissen megválasztott képviselője pezsgővel kínált meg. A fi atalember azt mondta, mire sorra került, már ismerte a választási eredményeket, mégis kivárta a sorát, hogy élhessen állampolgári jogával.