Harmincezer átjelentkező: Megindult a voksturizmus?

Pár napig lehet még igazolást kérniük azoknak, akik lakóhelyüktől távol szeretnének voksolni az első, illetve a második választási fordulóban: eddig harmincezren jelezték szándékukat, egyharmaduk a fővárosban szavazhat. Van olyan kerület, ahol ezer „új” szavazó kíván voksolni.

Április kilencedikéig kérhetik a lakóhelyük szerinti választási iroda vezetőjétől, azaz a jegyzőtől az átjelentkezéshez szükséges igazolásokat azok, akik nem a bejelentett lakóhelyükön lévő szavazókörben kívánnak voksolni. Az Országos Választási Iroda közölte: az első fordulóra több mint harmincezren, a másodikra huszonhatezren kértek igazolást. Az átjelentkezők közül háromezren kérték felvételüket is a helyi névjegyzékekbe.

Voksolás a 2009-es európai parlamenti választáson
Voksolás a 2009-es európai parlamenti választáson

A legutóbbi törvénymódosítás értelmében azok, akik igazolással szavaznak az első fordulóban, és az adott körzetben sikerül elsőre képviselőt választani, a második körben már nem voksolhatnak, hiába jelentkeztek be ebben a körben egy másik körzetbe. Korábban ugyanis lehetőség volt arra, hogy akár tömegesen megjelenjenek választók egy körzetben, leadják voksukat, majd a második fordulóban már máshol tegyék ugyanezt.

2006-ban a Fidesz hívta fel a figyelmet az esetleges visszásságokra. Elmondták, hogy a választás napján csaknem hatvan olyan eset történt, amikor a budapesti szavazókörökben nem fogadták el az érvényes igazolásokat azzal az indoklással, hogy a szabályosan kiállítottakon Budapest mellett a kerület megjelölése nem szerepelt. A Fidesz kifogásolta azt is, hogy az OVI a második forduló előtt csak összesítve hozta nyilvánosságra az igazolásokat kérők statisztikáját. Négy éve egyébként az első fordulóban ötvennyolcezren kértek igazolást az átjelentkezéshez, a második fordulóban negyvenhatezren.

Tóth Zoltán választási szakértő azt mondta: évente körülbelül kétmillió átjelentkezés történik, amostani adat tehát nem kiugró. Szerinte helyi népszavazások esetében előfordulnak ilyen típusú visszaélések: tömeges bejelentkezések az adott körzetbe, majd tömeges távolmaradás, így érvénytelenítve a referendumot. – Az országgyűlési választások esetében hasonló szervezkedésnek nincs értelme, hiszen a választások előtt kell bejelentkezni mindkét fordulóra – mondta a szakértő. Kérdésünkre válaszolva hozzátette: a helyi jegyzőknek kötelességük a választások kitűzése után figyelni, hogy nincsen-e kiugróan magas átjelentkezés, és ha ezt észlelik, akkor jelezniük kell a megfelelő szervek felé. Illetve minden átjelentkezőt kötelesek felvilágosítani, hogy amennyiben a választások eredményének megváltoztatása miatt jelentkeznek át, úgy joggal való visszaélést követnek el.

– A kopogtatócédula összegyűjtéséért folytatott harc bebizonyította, hogy a pártok a rendszerváltás óta kiismerték választási rendszerünk legkisebb technikai lehetőségeit is – nyilatkozta lapunknak Vasali Zoltán. A Progresszív Intézet vezető elemzője szerint a harmincezer fős átjelentkezés valóban olyan mértékű és nagyságú szavazói mozgás, ami jelenthet tudatos politikai átcsoportosítást is, de azt is jelezheti, hogy a választópolgárok egyre nagyobb része tudatosan akar élni a szavazójogával. – A jelenlegi politikai térképen viszont az egyéni választókerületeket kilencven százalékban annyira dominálja a Fidesz, hogy nehezen elképzelhető: a választási rendszer ezen ágában szeretnék mégis megszorítani a riválisai. Amennyiben az átjelentkezések mögött egy párt tudatos stratégiája húzódik meg, az azt is feltételezi, hogy az adott szervezet ilyen mértékben képes lenne szavazói „mozgatására”. Az viszont biztos, hogy az ilyen, akár csak elméleti szinten megjelenő lehetőségek pont a szavazókerületek arányosságát veszélyeztetik, amit mint fontos demokratikus alapnormát kell védeni. Azaz amennyiben akármelyik kiegyenlített politikai küzdelemtől terhes kerületben felmerül a gyanú, hogy tudatos és szervezett módon választókat „telepítettek át”, ez később az új választási törvény kialakítását befolyásolhatja, ami a következő kormánytöbbség elképzelései szerint alakul majd – fogalmazott lapunknak az elemző.

A Népszabadság információi szerint a több mint harmincezer átjelentkező egyharmada Budapesten kíván voksolni a választásokon. Úgy tudjuk, hogy négy fővárosi kerületben: a IX., a XI., a XIII. és a XIV. kerületben van ezernél is több átjelentkező. Ebből a XIII. kerület (Szanyi Tibor, Tóth József) inkább szocialista befutóhelynek számít. Hozzá kell tenni, hogy ezek azok a kerületek, amelyekben sok az újlakás-építés, így elképzelhető, hogy a számot a sok „felköltözött”, de hivatalosan még át nem jelentkezett is növeli.

A Jobbik XIII. kerületi kampányfőnöke adott ki nemrég egy közleményt, amely több, a radikális párthoz kötődő portálon is megjelent. Farkas Máté ebben az átjelentkezés technikai részleteihez nyújt segítséget. A közleményben megjegyzi: a jobboldali szavazók között sok a fiatal, az egyetemista, akik kénytelenek Budapesten vagy más nagyvárosban élni, albérletben, kollégiumban vagy rokonoknál, miközben továbbra is vidékre vannak bejelentve a szülőkhöz. „Tízezrek vannak ilyen helyzetben, és mivel az emberek általában nem gondolkodnak előre, nem foglalkoznak azzal, hogy átjelentkezzenek. A választás napján vagy előtte egy nappal fognak rádöbbenni, hogy ők nem is az ideiglenes lakhelyükre (pl. Budapestre) vannak bejelentve, és ezért kimaradnak a szavazásból. Bármennyire is a magyarságért dobog a szívük, ez nem tud majd szavazatokban testet ölteni. Felhívnánk a figyelmet arra, hogy az átjelentkezés nagyon egyszerű, és még nincs késő!” –olvasható a Jobbik közleményében.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.