Pecsét, aláírás: a titok az titok

Az 1995 óta hatályban lévő titkosítási szabálygyűjtemény helyébe mától új törvény lép, amelyhez nagy reményeket fűztek nyilvánosságpárti civil szervezetek. Úgy tűnt ugyanis, a jogalkotó szakít a titokpárti szemlélettel.

Az előző törvény alapján minden olyan állami adatot titkosítottak, amely szerepelt a titokköri jegyzékben, és amelyről aminősítő úgy döntött, hogy nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné az ország érdekeit.

Ehhez képest a civilek komoly előrelépésként értékelték, hogy az új törvény tervezete minősítési tilalmakat határozott meg, s bevezették a „közérdekűségi tesztet”, amelynek értelmében egy adat minősítésekor mérlegelni kell, hogy nem fűződik-e erősebb érdek a nyilvánosságához, mint az eltitkolásához. Az adatvédelmi biztos jogköreit megerősítették, miközben kiirtották a törvényből a titokköri jegyzéket. A javaslatban mindezek a „bástyák” szerepeltek, csakhogy a parlament tavaly év végén zömmel kigyomlálta a garanciális elemeket, majd ritka nagy konszenzussal megszavazta a javaslatot. A szöveg az Eötvös Károly Intézet, aTársaság a Szabadságjogokért és a Transparency International (TI) szerint visszalépés az eddigi törvényhez képest.

A titokköri jegyzék helyett nincs más garancia, ami a szabad titkosítgatásnak gátat szabhatna. Az új törvénybe végül nem került be az a lehetőség, hogy bárki kezdeményezhesse a titokká minősítés bírósági felülvizsgálatát. Ráadásul ha mégis oda kerülne az ügy, a bíró továbbra is csak azt nézi, hogy a formális szabályoknak megfelelő módon titkosítottak-e (pecsét, aláírás stb.). Kikerült a törvényből a „titkosítani tilos” kategória is. Földes Ádám, a TI munkatársa szerint változatlanul súlyos probléma, hogy ha olyan minősített adatokat szivárogtatnak ki a sajtónak, amelyeket nyilvánvalóan egy kényes, például korrupciós ügy leplezése céljából titkosítottak, úgy a kiszivárogtató és az újságíró továbbra is államtitoksértést követ el. Ráadásul ilyen ügyben feljelentést csakis a titokgazda tehet –a bíróság pedig legfeljebb a tett társadalmi veszélyességét mérlegelheti. A változás itt csak annyi, hogy a civilek esetében a gondatlanságból elkövett titoksértést ezentúl nem büntetik, csak a szándékosat, a hivatásosak esetében mindkettőt. A törvényt a három tiltakozó civil jogvédő most az Alkotmánybíróságnál támadták meg. Ha nem járnak sikerrel, a strasbourgi bírósághoz fordulnak.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.