Adókedvezménnyel és bérlakásokkal a gyerekvállalásért

Pénzbeli lakhatási támogatás a második gyerekig, adókedvezményként megjelenő támogatás a harmadik gyerek megszületésétől, többelemű bérlakásrendszer bevezetése, a munkáltatók bevonása a dolgozók lakáscéljainak megvalósításába – egyebek közt ezek a Népesedési Kerekasztal lakhatási és családtámogatási koncepciójának elemei.

Sokáig politikailag inkorrektnek számított demográfiai krízisról beszélni, az utóbbi néhány évben azonban az egyik legfontosabb téma lett Európában – fogalmazott Kopp Mária, SOTE Magatartás-tudományi Intézetének igazgatóhelyettese, a Népesedési Kerekasztal kezdeményezője.

A Magyar Tudományos Akadémia szervezésében tavaly létrejött kerekasztal célja, hogy megszülethessenek a tervezett gyerekek Magyarországon. Lakhatási és családtámogatási koncepciójukat tegnap mutatták be. A szakemberek szerint ugyanis a gyerekvállalás egyik legfontosabb alapja a lakhatás kérdése. A koncepció eltér a korábbi támogatási rendszerektől: a lakhatást elsősorban indirekt – adókedvezmény-alapú – módszerekkel és az öngondoskodást ösztönző támogatásokon keresztül segítenék.

– Nem célunk aminden áron való tulajdonba kényszerítés –mondta Ferencz Iván, a munkacsoport egyik tagja. Hangsúlyozta: szét kell választani a szociális és a piaci eszközöket. Az államnak nem kell alapvető szerepet vállalnia a finanszírozásban, inkább a szabályozás, bizonyos folyamatok elindítása a feladata.

– Az ilyen próbálkozások sorra költségvetési problémákat okoztak és a stabilnak induló lakástámogatási rendszerek gyakori módosításaihoz, megszorításaihoz vagy megszüntetéséhez vezettek – emelték ki a készítők.

Az általuk kidolgozott rendszer alapeleme az előtakarékoskodás. Szerintük ugyanis az önerő „morális támaszt” ad, miközben finanszírozási szempontból is alapvető. Ehhez bevezetnének egy egyelőre „gyermekvállalási ösztönzőnek” nevezett támogatást mégpedig két formában. Direkt pénzbeli támogatást adnának a második gyerekig, valamint adókedvezményként megjelenő támogatást a harmadik gyerek megszületésétől. Kiemelték: elsősorban a piaci hitelek segíthetik az otthonteremtést, melyek felvételéhez és törlesztéséhez jó alapot jelent az önrészképzés és az adókedvezmény. Elsősorban az előtakarékoskodáshoz kapcsolt, kedvező kamatozású, forintalapú hiteleket javasolják. Mindezt teljesen elválasztanák a szociális alapú lakástámogatástól.

Szerintük a tulajdon, mint egyedüli cél támogatása eddig kizárta azokat a támogatási rendszerből, akik koruk, jövedelmi vagy szociális helyzetük miatt nem tudtak tulajdonszerzésben gondolkodni. Ezért fontosnak tartják egy többelemű bérlakásrendszer bevezetését. Az alacsonyabb jövedelműeknek osztrák mintára limitált nyereségű bérlakásokat építtetnének. Elképzeléseik szerint ezeket az otthonokat 800-1000 forintos négyzetméterárakon lehetne bérbe venni. A rászorulóknak pedig szociális bérleti díj és közműtarifa bevezetését javasolják.

Fontosnak tartják, hogy a rendszer igazságos legyen: a magasabb jövedelműek fokozatosan kevesebb, majd egy szint felett semmiféle támogatásban ne részesüljenek, de ha a jövedelmük csökken, visszakerülhessenek a rendszerbe. –A demográfiai adatokból világosan látszik, hogy már nem érdemes 35 éves kornál meghúzni a támogatások határát – tette hozzá Ferencz Iván. A bérlakásrendszer-kiépítés mellett a saját lakásban élők „röghöz kötésének” megszüntetését javasolják, vagyis a tulajdonhoz kötött támogatások átvihetőségét költözéskor. Szerintük ez pozitív hatással lenne a munkaerő-mobilitásra és az ingatlanforgalomra.

A családtámogatási rendszerrel egy másik munkacsoport foglalkozott. Spéder Zsolt demográfus, e munkacsoport vezetője kiemelte: a hazai családtámogatási rendszert az elmúlt húsz évben kiszámíthatatlan, bonyolult és rugalmatlan volt, a jelenlegi adórendszer pedig kifejezetten hátrányosan érinti a gyerekeseket. Javasolják egy, a mostaninál nagyobb értékű egyszeri családalapítási támogatás bevezetését, és a rendszer rugalmasabbá tételét. Például, ha az anya úgy dönt, hogy rövidebb ideig marad otthon, ne veszítse el teljesen a társadalombiztosítási jogviszonyhoz kötött ellátásait.

Száz forintból négy jut családtámogatásra

A magyar költségvetésnek mintegy négy százalékát fordítják családtámogatási ellátásra, csak családi pótlékot több mint kétmillió gyermek után kapnak Magyarországon. A szaktárca adatai szerint másfajta jövedelemkiegészítő támogatásként mintegy 110 milliárd forintot fizetnek ki évente. Szociá lis segélyre a múlt évben összesen 28,6 milliárd forintot fordítottak, rendelkezésre állási támogatásra 41,5 milliárd forintot fizettek ki, míg közmunkára 51,3 milliárd forintot utalt át a Magyar Államkincstár.

Rendszeres szociális segélyt a legtöbben, 212 ezren, tavaly januárban kaptak, ez a szám augusz tusra 32 ezerre csökkent és az év végén 33,5 ezer volt. Ferge Zsuzsa szociológus szerint a szegénységben élő gyermekeknek csak a 40 százaléka roma, és a több mint kétmillió, családi pótlékot igénylő gyermek között mintegy 400 ezer lehet a roma kisebbség aránya. (MTI)

A koncepció eltér a korábbi támogatási rendszerektől – képünk 2002-ben készült
A koncepció eltér a korábbi támogatási rendszerektől – képünk 2002-ben készült
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.