Pilvax köz – MSZP

Népszabadság - Kocsis Zoltán

Mára már teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesz az áhított kétharmad elérésének legfőbb gondját a Jobbik előretörésében látja, Orbán Viktor ezért március 15-én is arra szólított föl, hogy „két jól irányzott szavazattal” a Fideszre voksoljanak a hívek, mert aki a szavazatát megosztja, az „ellenfélre szavaz”. Vona Gábor viszont azt közölte, hogy a Jobbik nem elégszik meg a második vagy a harmadik hellyel – az élre törnek. A Jobbik-féle elszámoltatásból a Fidesz sem maradna ki. Mesterházy Attila, az MSZP kormányfőjelöltje szerint a demokratikus oldal utolsó bástyája az MSZP maradt, még akkor is, ha immunhiány miatt a múltban a soraik közé fogadtak korrupt politikusokat, s a főpolgármesterként utolsó március 15-i beszédét elmondó Demszky Gábor is azt mondta: meg kell védeni a rendszerváltást a faji elvű nemzeti-bolsevik diktatúrától.

Orbán: A nép a kapuk előtt

Azt üzenjük a helytartótanácsnak, amely reszketni méltóztatik, hogy már csak 27 nap, ideje csomagolni! Itt vagyunk. Maga a magyar nép áll a kapuk előtt, „ante portas” – hangoztatta Orbán Viktor március 15-én Budán, a Dózsa Györgyszobornál, a Fidesz nagygyűlésén.

Az ünnepségen, amely egyszersmind a Fidesz–KDNP kampánynyitó rendezvénye is volt, Orbán Viktor azt mondta: azért hívott megemlékezésre mindenkit, hogy közösen indítsák meg az utolsó „nagy hajrát”, 27 nap múlva választások lesznek, eljön a pillanat, amelyre évek óta készülnek. „A mai napon becsengettek az utolsó körre”, tette hozzá. „Le kell zárni egy korszakot, új irányt kell szabni Magyarországnak. De vajon képesek leszünk-e rá?”, kérdezte Orbán, aki szerint az ország vezetői meg sem próbáltak nagy, közös célokat kitűzni. „Ha rajtuk múlna, egész Magyarországot begyömöszölnék egy nokiás dobozba, s már vinnék is offshore bankjuk páncélszekrényébe.”

Dózsa György-szobor – Fidesz
Népszabadság - Kurucz Árpád Orbán kijelentette: „a nagy közös célokhoz” az egész nemzetre számít. Magyarországnak tehetsége van az élethez, a sikerhez, de ehhez „minden magyarnak meg kell zaboláznia a romlottságra való hajlamát, és magában végre kell hajtania azt a gyökeres változást, amellyel végérvényesen a becsület, a haza, a szorgalom és a tudás mellé állunk”, mondta.

„Április 11-én mi, XXI. századi magyarok, véghezvihetjük a magunk forradalmát; április 11-e a gyors, átütő, megrendítő, alkotmányos, biztonságos változás, az igazság pillanata lesz. Én készen állok – szögezte le Orbán Viktor, aki szerint „egy nagyarányú, megkérdőjelezhetetlen, elsöprő” választási győzelem, amely egyesíti a nemzetet, még egy forradalomnál is többet ér. A Fidesz elnöke végül arra figyelmeztetett: csak a Fidesz képes egyesíteni az erőket, csak a Fidesz képes a törvényes elszámoltatásra, a demokratikus normák megteremtésére és hazánk nemzetközi tekintélyének visszaállítására. Azért, hogy a Fidesz győzelme „döntő” legyen, „két jól irányzott szavazatot” kért április 11-én. Aki a szavazatát megosztja, az ellenfélre szavaz – jelentette ki.

Vona: Győzni akarunk

Miközben a Gödör Klubban tartott fórum résztvevői fásult hangulatban vitatkoztak a „liberális politika jövőjéről”, pár száz méterrel odébb javában gyülekeztek a Jobbik március 15-i nagygyűlésének résztvevői. A zászlókon látható településnevek alapján sokan vidékről érkeztek, a látványt egyenruhásokból álló kisebbnagyobb csoportok és bőrfejű társaságok uralták. A szélsőjobboldali párt alighanem eddigi legnagyobb demonstrációját rendezte: kezdésre becsülhetően több ezren jöttek öszsze a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Szent István-bazilikánál.

Bajcsy-Zsilinszky út – Jobbik
Népszabadság - Szabó Bernadett Pörzse Sándor, a rendezvény házigazdája homályos fejtegetésbe bocsátkozott arról, hogy a mostani forradalmi időszak rövidesen lezárul, és a parlamenti választások második fordulójával megkezdődik a szabadságharc. Aztán színpadra szólította Morvai Krisztinát. A felkonferálás szerint „ő lesz Magyarország államfője”. Morvai az 1848-as 12 pont mindegyikéhez hozzáfűzött néhány aktualizált gondolatot. Túl sok meglepetést nem okozott, hacsak azt a kijelentését nem tekinthetjük annak, hogy a „Jobbik fogja kivívni a sajtószabadságot”. A Fidesznek üzenve nem hagyott kétséget afelől, hogy a Jobbik által kilátásba helyezett számonkérés a „szótlanul tűrő” ellenzéket sem kerüli el.

Az újabb szónokot felvezetve megtudhattuk, hogy őt hallgatva az embernek – legalábbis Pörzse Sándornak –„kedve támad talán még fegyvert is fogni”: ifjabb Hegedűs Lóránt következett. A református lelkész antiszemita kiszólásokkal dúsított beszédében kikérte magának, hogy a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége újpogánynak tartja a jobbikosokat. Szegedi Csanád EP-képviselő nem elégedett meg a rendszerváltás óta eltelt húsz év szapulásával, úgy vélte, az áprilisi parlamenti választás az elmúlt 65 évről dönt. Az MSZP-t a halál pártjának nevezte.

Vona Gábor pártelnök emelte a tétet. Közölte, hogy a Jobbik nem elégszik meg a harmadik vagy a második hellyel, a cél a győzelem. Életfogytig börtönnel fenyegette azokat, akik „akár csak egy forinttal” is megkárosítják a nemzeti vagyont. Szerinte más nemzetek már belepusztultak volna az évtizedeken át elszenvedett megpróbáltatásokba, végül pedig bejelentette: a Jobbik készen áll arra, hogy kormányozza Magyarországot.

Mesterházy: Ha nem vigyázunk...

Hűvös szél és úgy ezer ember várta Mesterházy Attila szocialista kormányfőjelölt beszédét a fővárosi Pilvax közben. A hallgatóság többsége a nyugdíjas korosztály képviselőiből került ki. Az emelvényen az MSZP felső vezetői közül Lendvai Ildikó pártelnök, Kiss Péter alelnök, Szekeres Imre elnökhelyettes, s a Mesterházy mögött színpadra állók közt kiemelt helyet kapott Galba-Deák Ádám, a szocialista felső vezetés egyes tagjai által élesen kritizált Demokratikus Hálózat vezetője is.

„Azért vagyunk ma itt, hogy fejet hajtsunk március 15-e emléke előtt, és azért, hogy visszavegyük az ünneplés jogát! Ma visszaszerezzük az utcai megemlékezés jogát, visszavesszük a nemzeti büszkeség jogát!”, így kezdte beszédét Mesterházy. A kormányfőjelölt hangsúlyozta, hogy a magyarok a köztársaságot választották, nem a koronaúsztató királyságot, az alkotmányt választották, és nem a Szent Korona-tant, a befogadást, és nem a hazaárulózást. Bocsánatkérést követelt Orbán Viktortól, amiért a tusnádfürdői szabadegyetemen korábban azt mondta, hogy a baloldalba genetikailag kódolva van a nemzetre rontás. „Magyarországot ma az illúziók tartják fogságban (…) Az elmúlt nyolc évben Orbán Viktorék mindenre csak nemet mondtak. A minél rosszabb, annál jobb politikáját folytatták, csak a rossz közérzet kialakítására törekedtek, és a nemzet megosztására. Ha tényleg lett volna olyan programjuk, amely egy fájdalommentesebb kilábalást tesz lehetővé a válságból, akkor megszegték országgyűlési esküjüket, amikor ezt eltitkolták”. Mesterházy szerint Orbán demokratikus keretek között ugyan, de egypártrendszert akar megvalósítani. „A Fidesszel együttműködő Jobbik pedig ma már nyíltan tagadja a rendszerváltás lényegét: a demokráciát, a szabadságot, az emberi méltóságot. Ha nem vigyázunk, április 11-e éles vízválasztó lesz a magyar történelemben (…) Nekünk, magyar demokratáknak, szociáldemokratáknak, liberálisoknak, zöldeknek nem szabad meghátrálnunk”, tette hozzá, leszögezve: a demokratikus oldal csak az MSZP-re számíthat, a progresszió, a szabadság és a szolidaritás utolsó bástyájaként.

Mesterházy beszélt arról is, hogy a baloldal sokat és sokszor hibázott, legnagyobb volt mind között a korrupció elleni kései fellépés. „Nem működött az immunrendszerünk, és közénk kerülhettek olyanok is, akiket a zsákmányszerzés érdekelt”, mondta.

Demszky: Megvédeni a demokráciát

Petőfi-szobor – Demszky Gábor főpolgármester
Népszabadság - Kurucz Árpád A többpárti demokráciát, amiért húsz éve sokan küzdöttek, nem leváltani kell, hanem megóvni mindenáron – a közönséget túlkiabálni igyekezve ezt mondta egyebek mellett Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester, aki a fővárosi önkormányzat hagyományos megemlékezésén, a budapesti Március 15. téren, a Petőfi-szobornál mondott beszédet.

A teret már jóval a rendezvény előtt lekordonozták, csak meghívóval lehetett bejutni, így a több száz fős hallgatóság – többségében szélsőjobboldali ellentüntetők – a fémkordonon (tehát dobótávolságon) kívül hallgatta (ha már látni nem láthatta) a műsort.

Az árpádsávos lobogókkal, illetve Jobbik-zászlóval érkező tüntetők (akik között volt egy komplett kopjafás relikviagyűjteménnyel készült bácsi is, halálfejes zászlóval a nemzetinek szánt kompozíció csúcsán) folyamatos üvöltözéssel próbálták Demszky Gáborba fojtani a szót; a főpolgármester azonban végül, ha döcögve is, el tudta mondani beszédét, amelynek lényege a „tisztességes politikai ellenfelekkel”, a demokratikus rendszerváltó pártokkal való összefogás volt a kirekesztéssel, a szélsőségesekkel szemben.

1989-et azok ellen kell megvédeni, akik a Magyarországot a Nyugathoz, Európába visszavezető jogállam helyett keleti orientációt és faji elvű nemzeti-bolsevik diktatúrát akarnak – hangoztatta egyebek mellett Demszky Gábor, aki szerint azoktól kell megvédeni, akik félkatonai szervezeteket hoznak létre, és egyenruhásan masírozgatnak városainkban és falvainkban, hogy megfélemlítsék a polgárok egyes csoportjait. Azok ellen pedig, akik összeszövődtek az ártatlan cigányokat gyilkoló, a nekik nem tetsző politikusok és közszereplők ellen merényleteket szervező, erőszakra uszító, legelvetemültebb terroristákkal – hangsúlyozta a főpolgármester.

A folyamatos dobolás, kereplés, „hülyevagyozás”, és mocskos zsidózás csak egyetlen pillanatra váltott át tapsolássá a rendezvény helyszínén, a Március 15. téren, a Petőfi -szobornál: akkor, amikor a főpolgármester bejelentette, hogy ebben a minőségében a huszadik, egyben utolsó alkalommal szól a ’48-as forradalom ünnepén, mert visszavonul a politizálástól.

Kapcsolódó cikkek: 'Fidesz és a Jobbik: jóban vannak ezek egymással' | Egymásnak esik Fidesz és Jobbik. A kapuk előtt | Lakner Zoltán: A Jobbik diktálja az iramot a többiek számára | MSZP: színjáték Vona és Orbán perpatvara | Az MSZP, a Fidesz és a Jobbik egy kilométeren belül az ünnepen