Nem a több pénz gyógyít

Húsz éve zajlik a vita arról, hogy mekkora összeg tekinthető elegendőnek az egészségügyben.

Miközben a szakma képviselői szinte állandóan azért lobbiznak, hogy adjanak a politikusok mind több pénzt a lakosság egészségének javítására, egyre erősebb a kétely: valóban javíthatók-e az egészségmutatók pusztán a nagyobb anyagi ráfordítással. Elvben – állítja Kaló Zoltán közgazdász, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője – a lakosság rossz egészségi állapota miatt növelni kellene a közkiadásokat.

De szerinte a recesszió idején nem igazán reális elvárás az állam egészségügyi közkiadásainak növelése, és valójában nincsenek is adatok arra, hogy a közkiadások növelésével valóban javítható volna az emberek egészségi állapota.

Nehezen magyarázható például az emlő- és méhnyakrák okozta halálozás mértéke, hiszen van szűrőprogram, és e területen kétszer annyi szakorvos van, mint például Hollandiában. A kérdés az: ha ezt a mutatót javítani szeretnénk, valóban forrásbevonásra van-e szükség?

A szakemberek azt állítják: csak szegény országokban lehet látványos eredményeket elérni nagyobb GDP-arányos egészségügyi költéssel. Az tény, hogy a hazai rendszer kapacitásainak működtetéséhez kevés a jelenlegi forrás, ezért vagy forrásbővítésre, vagy racionalizálásra lesz szükség. Kaló ez utóbbit támogatja.

Csak szegény országokban hoz látványos eredményt a nagyobb források bevonása
Csak szegény országokban hoz látványos eredményt a nagyobb források bevonása
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.