alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
24. csütörtök

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Három életévet nyerhetnénk a magyar egészségügyön

Magyarország gazdasági erejének megfelelően költ az egészségügyre, de ezeket a forintokat sokkal rosszabb árfolyamon képes egészségre váltani, mint a hasonló országok. Nincs bizonyíték arra, hogy a közkiadások növelésével javítani lehet a magyarok egészségi állapotán – állítja Kaló Zoltán, az ELTE Egészség-Gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője.

Danó Anna| Népszabadság| 2010. március 4. |21 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

autopia | 2010. március 4. | 13:57:20

oldfish | 2010. március 4. | 11:40:32
Jarulekot akkor is aligha fizetnenek, inkabb meghalnanak az utcan...
De valoban, erdemes lenne megfontolni egy jarulek nelküli alapellatas es egy jarulekot fizetöknek elerhetö rendszer szetvalasztasat. Biztosan kemeny dolog lenne, de valoszinüleg megis igazsagosabb.

autopia | 2010. március 4. | 13:52:07

Az, hogy az egeszsegügy mennyiböl es hogyan müködik, az attol is függ, kiket gyogyit.
- Magyarorszagon van egy reteg, akinek az egeszsegi allapota es eletmodja a 3.vilag szintjen van, ezek ha bekerülnek a rendszerbe, akkor a sokszor önhibabol bekövetkezett addigi mulasztasok miatt - sokkal többe kerülnek, mint egy idejeben erkezett beteg. Ezek az elhanyagolt emberek a mindenkeppen behatarolt kapacitasokbol aranytalanul sokat igenyelnek.
Aki afrikai modon vigyaz az egeszsegere, az afrikai szinvonalon kapjon ellatast is, ha majd raszorul - ez lenne a logikus, de aligha valosithato meg igy.
- aki önhibajan kivül beteg, az kapjon szolidaris alapon ellatast.

oldfish | 2010. március 4. | 13:28:25

Csil, mindenki arra költi, amire akarja. A sajátját. De hogy a sajátjából eszik, az enyémből meg orvoshoz jár, az nem annyira tetszik, kicsit torz, hogy a jövedelmem 2/3-ából meg szolidáris vagyok mindenkivel, aki "éhes".

Csil | 2010. március 4. | 13:07:56

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Csil | 2010. március 4. | 11:59:54

Moderálási alapelvek- komment törölve -

oldfish | 2010. március 4. | 11:40:32

alig 1,5 millió ember fizet rendesen járulékot (közszolgákat nem számolom). Ebből az ellátórendszert 10 millió emberre jó szinten fenntartani lehetetlen. Be kéne vezetni, hogy a nem, vagy alig fizető aktívkorúak (másik 2 millió ember) nem, vagy alig kapnának ellátást. Rögtön rájönnének, hogy nem kell új plazmatévé, inkább fizetnének járulékot. Több pénz lenne az orvosi fizetésekre, gyógyszerre, mindenre. Ilyen egyszerű. Persze, aki bevezeti, az húsz évig nem nyer választást.

teniszke | 2010. március 4. | 09:58:10

Sokat elmond a NSZ hozzáállásáról, hogy mit emelt ki a címben...mintha nem a lakosság (köztük ezen újság olvasói) egészsége lenne a legfontosabb, hanem bizonyos kenyéradói törekvések támogatása. Nem szép dolog, kedves NSZ...
Komolyabbra fordítva : aki kicsit is ismeri belülről a magyar egészségügy helyzetét (és persze emellett nem a költségvetéstől függ, mint egy egyetemi intézet), annak tudnia kell, hogy igenis nagy forráshiány van, ennek számtalan olyan jelével, ami nem szándékosan generált, hanem a körülményekből adódik. A dolgozók tisztességes munkája tartja ilyen szinten az egészet. Ezzel párhuzamosan kell javítani a belső struktúrát minden szempontból, de nem helyette. S leginkább valóban a megelőzést kell hatékonyabbá tenni, azaz az életkörülményeket javítani, mert még mindig olcsóbb, mint az utólagos tűzoltás. Triviális dolgok ezek, csak hát a mellébeszélés sokak érdeke...

dr Le Quak | 2010. március 4. | 09:45:54

"...ugyanakkor egy olyan fejlettségű országban, mint Magyarország,..."

Kaló Zoltán itt arra gondol ugye, hogy a legfontosabb mutatóban, a tényleges élettartamban, Mo már csak fekete afrikát előzi meg.

Remélem, nem mi adófizetők finanszírozzuk ezt az ELTE Egészség-Gazdaságtani Kutatóközpontja nevű intézményt. Talán, ha nem lenne ennyi bújtatott, semmire sem jó (kívéve kádertemető) szerv és hivatal, akkor az egészségügyre is több jutna. Nem szövegelni, meg elemezni kell, hanem dolgozni a terepen, azaz gyógyítani. Az angolszászoknál ez a gyakorlatias megközelítés bevált.

lazus | 2010. március 4. | 09:42:37

Az EU15-ben azert hosszabb az eletkor, mert az elet minosege jobb, mint Mo-n. Az egeszsegugyi szinvonala csak 1 a sok tenyezo kozul.

dr Le Quak | 2010. március 4. | 09:18:46

Hogy itt mennyi bújtatott hivatal és szervezet van, pl ez az ELTE Egészség-Gazdaságtani Kutatóközpontja.

A jóember (Kaló Zoltán) mesélje már el, hogy hogy lehet a közelmúltban, az egyik legrégebbi fővárosi kórházában a következő császármetszés során:
Főorvos: szívást kérnék.
Ügyeletes orvos: nincs szívó.
Főorvos: cérnát kérnék.
Ügyeletes másodorvos: kifogyott.
Főorvos a betegnek a császár után: szerencsére volt a készletemben szívó és cérna.

Azt nem tette hozzá, hogy ezeket a hálapénzből kell venni. Ugyanez igaz pl. a szülésznőkre, az epidurális érzéstelenítőt nekik kell venniük, mert a kórházaknak nincs rá keretük. Még szerencse, hogy van hálapénz, különben a beteg ott kínok között döglik meg.

Egyébként én is sokat fizetek a tb-be meg a nyudíjkaszába is (vissza semmit nem kapok, legfeljebb a befizetett nyugdíjöszeg értéke csökken), pedig jobb helyen lenne az a pénz nálam, jobb ellátást tudnék magamnak belőle vásárolni.

hangyaboy | 2010. március 4. | 09:16:41

walsz | 2010. március 4. | 06:27:23

"Nincs egy ország még, ahol divat a "hálapénz" intézménye"

Az összes szomszédos országban ez dívik,kivéve Ausztria.Egyes volt kommunista országban sokkal rosszabb.Nem "hálapénz" van hanem előre kell jattolni,ágyneműt,gyógyszert bevinni.A fizetéseknél(szintén a para) is alaposan mellé lőttél.Ha az orvosok 2-3 milliót kapnának,ők lennének az élet császárai így legfeljebb az élet csóreszei,akik ha gimnáziumi osztálytársukkal találkoznak és szóba kerül a fizetés,illedelmesen hallgatnak és irigykednek.

Baloo | 2010. március 4. | 08:50:23

Ha valoban jaccva annyit lehetne keresni amennyit walsz meg roamer gondol, akkor nem dolgoznek svedorszagban, egy olyan korhazban ahol egy joizut nem lehet magyarul karomkodni a folyoson, mert egy masik magyar orvos biztos jon szembe. Az emlitett osszegnel kevesebb.

Valoban gond a halapenz. Van egy reteg, szuleszek, mutetes szakmak kozul nehany akik megszoktak elvarjak, de közel sem midenki.

(Itt pl svedorszagban a szuleshez nem is megy orvos, csak båba.)

De a halapenz csak az egyik baj. Sokkal több megy el a feleslegesen fenntartott korhazi agyakra...

megmindiggyori | 2010. március 4. | 08:44:25

pekseggel teljesen egyetértek.A 80-20-as arány itt is érvényesül, a hálapénz 80%-át az orvosok 20%-a kapja. Történetesen az én férjem is orvos, hiányszakmában (aneszt.), és soha nem kapott hálapénzt, ill.az 1-2 esetben, amikor kapott volna, nem fogadta el. Vannak ilyenek. Most már Németo-ban élünk, nincsenek ilyen problémák, a fizetés pedig több, mint 8-szoros. (Mielőtt valaki nekemesne, h. akkor fizesse vissza az egyetemi oktatás költségeit, ideírom, h. Németo-ban szerzett orvosi diplomát, nem a magyar állam támogatásával, 2 évbe és több százezer forintba került, h. M.o-n honosítsák a német orvosi diplomáját. Vizsgákat újra le kellett tenni, szakdolgozatot írni stb. Sajnos, kidobott pénz és elfecsérelt idő volt...)

Aszklépiosz | 2010. március 4. | 08:43:35

Köbli Anikó: Aszklépiosztól a betegjogokig
Könyvajánlat orvosok és betegek méltóságáról, a köztük lévő viszonyról, a jogokról és a gyakorlatról, eutanáziáról és a halál közelébe kerültek ellátásáról, műhibákról, hálapénzről, az egészségügy átalakításáról, transzplantációról és agyhalálról, s nem utolsó sorban a betegek biztonságáról. Megszólalnak betegek és orvosok, jogászok és jogvédők, elmondja gondolatait az orvostörténész épp úgy, mint korábbi egészségügyi miniszterek, a bioetika hazai atyjának tartott Blasszauer Béla, a törvény előkészítésével megbízott Kapócs Gábor, vagy a törvény elfogadása előtt modellkísérleteket végző Szószóló Alapítvány elnöke, Matkó Ida aneszteziológus – szokatlanul őszinte hangnemben.

puli | 2010. március 4. | 07:59:19

OK ne fizessük a TB járulékot , éljenek hálapénzből !!!!
Valami hasonlót vezetek be én is a szakmámban , igaz lelkiismereti okokból ingyen is dolgoztam a évente néhányszor , de ez is legyen múltidő !!
No pénzéhesek vajon így mitől esek el ???

pekseg | 2010. március 4. | 07:47:20

orvos a felesegem...tudom mennyi a para...kozel sincs annyi mint walsz ir.
És az orvosok többsége NEM kap parát.

Olyan ez mint a kisebb parlament:
Akik valtoztathatnanak rajta, nem erdekeltek benne.
(amugy walsz latszik rajtad Feri/Meseházy munkaja)

Csil | 2010. március 4. | 07:45:40

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Csil | 2010. március 4. | 07:28:16

Moderálási alapelvek- komment törölve -

roemer | 2010. március 4. | 07:05:07

"Három életévet bukhatunk a jelenlegi magyar egészségügyön" - Meg legfeljebb az életünket bukhatjuk a gondos kórházi kezelés következtében. Egyetlen jogkövetkezmény pedig a bukhatás.

Walsznak sajnos igaza van. Ráadásul a nyiltan és időnként szélsőségesen politizáló orvostársadalom jól észrevehetően a fityesz morált követve kavar. Minél rosszabb a betegnek, annál elégedetlenebb. És minél elégedetlenebb, annál inkább a komenisták ellenében szavaz.

ÉS AZ ESKÜ?

puli | 2010. március 4. | 06:59:19

Nagy úr a pénz ,- nagyobb mint az emberség .Vannak nagyon jó és becsületes orvosok ,- de a többség már nem ilyen .
Nem tudom ki találta ki a " várakozási idő " fogalmát de egy barom állat volt és megfertőzte az egész egészségügyet .
Én aki nem kevés adót fizettem be mindig is előre kell engedjem azokat akik a közteher viselésben részt nem vettek de fizetnek a dokiknak .
Nos akkor miért is tartom fenn ezt a pocsék szolgáltatást !?

walsz | 2010. március 4. | 06:27:23

Nincs egy ország még, ahol divat a "hálapénz" intézménye. Magyarországon az orvosok a legjobban keresök közé tartoznak. Abban az országban ahol egy szülésért elkérnek söt megkövetelnek 100.000.- Ft-ot ne csodálkozzunk semmin. Ahol az orvosok hamis igazolásokat állitanak ki rokkantságra meg egyébre igen jó pénzért, miért csodálkozunk?
Egy orvos ha nem keresi meg feketén a maga egy millióját, az már egy szerencsétlen orvos. Vannak olyan kórházi föorvosok, osztályos orvosok akik állami pénzekböl tarják privát betegeiket és a saját zsebbe kasziroznak. Adózatlan jövedelemként havi 2-3 milliót is!
Nekik nem kell egészségügyi reform!
Az ország és a betegek dögöljenek meg!
Így megy ez!

Amig az egészségügyben zömmel ilyen orvosok találhatók, semmire nincs remény!

Kurucz Árpád

Miközben a szakma képviselői szinte állandóan azért lobbiznak, hogy adjanak mind több pénzt a politikusok a lakosság egészségének javítására, egyre több a kétely: valóban javíthatók-e az egészségmutatók pusztán a nagyobb ráfordítással.

Orosz Éva egyetemi tanár, az OECD szakértője szerint a jelentős GDP- és az egészségügyi kiadások kiugróan magas aránya sem jelent szükségszerűen hatékonyabb egészségügyet vagy jobb életesélyt – erről a közgazdász az Esély című folyóiratban megjelent tanulmányában beszél. Orosz Éva az Egyesült Államok példájával igazolja, hogy nincs automatikus összefüggés: a világ harmadik legmagasabb GDP-jével rendelkező országban költenek messze a legtöbbet az egészségügyre (16 százalék), az egy főre jutó kiadás 2,2-szerese a nyugat-európai átlagnak, mégis, az „elkerülhető halálokokból” eredő halálozás ott a legmagasabb és – állítja –a relatív hátrány tovább növekszik. Japánban „közepes menynyiséget” költenek, az emberek sokat járnak orvoshoz, de ott a legmagasabb a várható élettartam, nyolc évvel több, mint a magyaroké. (A magyarok évente átlagosan nyolcszor mennek orvoshoz, körülbelül 274 ezer forint jut a közpénzekből egyegy ember egészségügyi ellátására, miközben a várható élettartam 74,2 év.)

A magyarok egészségi állapotának javítására elköltött közpénz hasznosulását jellemzi az Egészségmonitor Kft. legújabb kutatása. A cég vezetője, Vitrai József egy szakmai fórumon ismertette elemzésük adatait. Ezekből leszűrhető, hogy Magyarország ugyan a gazdasági erejének megfelelően költ az egészségügyre, azonban ezeket a forintokat valamiért sokkal rosszabb árfolyamon képes egészségre váltani, mint más, hasonló adottságú országok.

Vitrai József elismerte ugyanakkor, hogy az utóbbi húsz évben javult ugyan a magyarok egészsége, de továbbra is messze elmarad az unió régi tagállamaiban és a visegrádi országokban élőkétől. A 2007-ben itt született lányok öt, a fiúk öt és fél évvel rövidebb életre számíthatnak, mintha másutt születtek volna. A kutató szerint a természetesnek elfogadhatónál jóval többen halnak meg nálunk évtizedek óta, és a helyzet folyamatosan romlik. Példaként említette, hogy míg 1980-ban szív- és érrendszeri betegségekben Magyarországon „csak” másfélszer többen haltak meg, mint az EU átlagában, addig 2007-ben már háromszor annyian. A kilencvenes évek elején Európában hazánk volt az egyetlen, ahol romlott a halandósági mutató.

Az adatok szerint, ha 1987 és 2005 között Magyarországon az osztrák halandósággal számolhattunk volna, akkor ez idő alatt egymillióval, ha a szlovákkal, 200 ezerrel kevesebben haltak volna meg. 2008-ban a 75 évnél fiatalabban elhunytak mintegy 30 százaléka, 19 ezer 183 ember vesztette életét elkerülhető okokból.

Vitrai József szerint természetes, hogy az egy magyar állampolgárra jutó évi 1388 dollárból kevesebb korszerű eszközt, gyógyszert lehet vásárolni a nemzetközi piacon, mint a legfejlettebb országok átlagos 2984 dollárjából. A kutató szerint azonban nem a pénz kevés – a rendelkezésre álló öszszeget is rosszul költjük el. Állítja, a hatékonyság javításával átlagosan három évvel lehetne növelni az élettartamot, ezzel szemben a kiadások tízszázalékos emelése három-négy hónapos többletéletet jelentene.

Húsz éve zajlik a vita arról, hogy mekkora összeg tekinthető elegendőnek az egészségügyre – mondja Kaló Zoltán közgazdász, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője. Sőt e vitát a közelmúltban egy WHO-tanulmány fel is erősítette. Ez ugyanis azt állítja: az egészségügyi kiadások szintje valójában értékválasztás kérdése. Ha valamely ország saját rangsorában az egészségügyre fókuszál, akkor növelni is képes a GDP-arányos ráfordítást. A kérdés azonban a kutató szerint nem ennyire egyszerű. Hiszen a nemzeti össztermék, a GDP-n belüli kiadások arányában nem költünk kevesebbet, mint a visegrádi országok, ám az eredmény messze elmarad a kívánatostól, ennyi pénzből „több egészséget” lehetne elvárni. Elvben a lakosság rossz egészségi állapota miatt növelni kellene a közkiadásokat.

Ám – állítja Kaló Zoltán – a recesszió idején egyrészt nem igazán reális elvárás az állam egészségügyi közkiadásainak növelése, s valójában nincsenek is adatok arra, hogy a közkiadások növelésével valóban javítható az emberek egészségi állapota. Emlékeztetett arra: nem tudjuk, az egészségügyben dolgozók 50 százalékos béremelése 2002-ben mennyiben tudta javítani a lakosság egészségi állapotát. Nehezen magyarázható például az emlő- és a méhnyakrák okozta halálozás mértéke, hiszen van szűrőprogram, s e területen kétszer anynyi szakorvos van, mint például Hollandiában. Vagyis a kérdés az, hogy ha ezt a mutatót javítani akarnánk, valóban forrásbevonásra van-e szükség?

Kaló Zoltán azt állítja: semmi sem bizonyítja, hogy a közkiadások növelésével jelentősen javítható lenne a lakosság egészségi állapota. Ugyanakkor az is tény, az egészségügyi rendszer jelenlegi kapacitásainak működtetéséhez kevés a jelenlegi forrás, ezért vagy forrásbővítésre vagy racionalizálásra lesz szükség, szerinte az utóbbi lehet a megoldás.

Önmagában csak a GDP emelése nem javítja a lakosság egészségi mutatóit – mondta lapunknak Boncz Imre, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke, ellenben, ha a többletpénzt célzottan használja fel a rendszer, például a szív- és érrendszeri beteg életesélyeit növelő, úgynevezett haemodinamikai laborok fejlesztésére, nagyon is jól kimutatható egészségnyereséget hozhat.

A szakember is megjegyzi: nagyon bonyolult összefüggésről van szó. A fő szabály: egy nagyon szegény országban, ahol alacsonyak az egészségügyi közkiadások, a GDP-részesedés növelése látványos eredményeket hozhat. Gyakran már az is elég, ha a tiszta ivóvízvételi lehetőséget megteremtik vagy csatornáznak, ugyanakkor egy olyan fejlettségű országban, mint Magyarország, a GDP-arány növelésével nagyon nehezen mutatható ki az egészségállapot javulása.

Az elsődleges feladat a konszolidáció?

Pesti Imre (Fidesz)

Egyetértünk azzal, hogy a hatékonyságot növelni kell az ellátórendszerben, de a források GDP-arányos emelésére is szükség van, hiszen Magyarország a visegrádi országok átlagánál egy százalékkal kevesebbet költ e célra.

Pusztai Erzsébet (MDF)

Önmagában az egészségügyi rendszer nem tehető felelőssé a lakosság egészségi állapotáért. A prevencióra jól elköltött öszszegek javítanák a lakosság egészségi állapotát hosszabb távon, az ellátórendszerre költhető többletforrások csak akkor, ha ezek megfelelő szerkezetátalakítással, minőség-ellenőrzéssel járnak.

Kökény Mihály (MSZP)

Bizonyíték van rá, hogy önmagában a több pénz nem eredményez jobb és hatékonyabb szolgáltatást, közvetve nagyobb egészségnyereséget. Ezt az MSZP 2002-ben megtapasztalta, amikor az ágazatban szétosztott 50 százalékos béremeléssel 150 milliárddal növelte egyik évről a másikra a GDP-arányos ráfordítást, de elmaradt a struktúraátalakítás. A többletpénz inflálódott, hatása csak anynyi volt, hogy a Tescóból visszajöttek a nővérek a kórházakba. Ezért most is úgy látjuk, egyidejűleg mindkét eszközre – a hatékonyságot növelő racionalizálásra és újabb bérrendezésre – szükség van.

Hegedűs Gyula (LMP)

Az egészségügyet konszolidálni kell, mert súlyos működési zavarok vannak a rendszerben. Ezért mégiscsak pénzt kell tenni a rendszerbe, de ennek a hatékonyság javításával együtt kell megtörténnie. Önmagában a szerekezetátalakítás is pénzbe kerül.

Gyenes Géza (Jobbik)

Az a párt, amely most kormányra kerül, nem teheti meg, hogy nem költ többet az egészségügyre. Azonnali bérrendezésre van szükség, különben orvos és szakdolgozó nélkül marad pillanatokon belül az egészségügy. A Jobbik az egészségkárosító termékek jövedéki adójából fedezné a szükséges forrásbővítést.