„Ami az őszödi beszéd kiszivárogtatásának körülményeiről szóló vizsgálat eredményéről korábban megjelent a híradásokban, annyiban mindenképpen megnyugtató volt, hogy tisztázta a szocialista képviselőket. Nem ült egyetlen „áruló” sem a teremben, és senki nem készített kalózfelvételt Gyurcsány Ferenc beszédéről. Ezzel együtt én is nagyon szeretném tudni, hogy a hivatalos felvételt ki vitte ki, és hogy az melyik politikai erőnél várakozott a megfelelő pillanatig. Egy politikus viszont nem szólhat bele a nemzetbiztonság munkájába.” Ezt nyilatkozta lapunknak tegnap Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke. Az őszödi beszéd kiszivárogtatásának ügye akkor került ismét napirendre, amikor a Magyar Távirati Iroda a hétvégén hírül adta: Szili Katalin volt házelnök egy levélben korábban arra kérte az MSZP elnökségét és frakcióvezetőjét, hogy hozzák nyilvánosságra a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) vizsgálati anyagát az őszödi beszéd kiszivárogtatásának körülményeiről. Szili Katalin azt is kezdeményezte, hogy a frakcióvezető fontolja meg, hogy jogi lépéseket tegyenek a felderítés érdekében, és a párt vezető testületei tárgyalják meg a kialakult helyzetet, valamint hozzanak állásfoglalást a beszéddel és annak kiszivárogtatásával kapcsolatban. Szili Katalin az MTI-nek a levél létezését és tartalmát nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Szili Katalin lapunknak úgy nyilatkozott: rossznak tartja, hogy a pártot folyamatosan körüllengi az a feltételezés, hogy árulók és kiszivárogtatók vannak. Ugyanakkor hozzátette, a levelet még tavaly decemberben írta, és akkor is a párt vezetőinek és nem a nyilvánosságnak szánta. „Most kampány van, és azzal kívánok foglalkozni”, tette hozzá.

Gyurcsány szerint elárulták

A Népszabadság információi szerint Szili írásos kezdeményezését 2009 végén a pártelnökség megvitatta, sőt a volt házelnökkel is megbeszélték: nem lenne akadálya a vizsgálati anyag nyilvánosságra hozatalának. Az ügyben azonban – Szili megfogalmazásával ellentétben – nem a szocialisták frakcióvezetője a „titokgazda”. Forrásaink szerint a volt házelnök hónapokkal ezelőtt kelt levele hétvégi kiszivárogtatásának valódi oka az volt, hogy Gyurcsány Ferenc volt kormányfő legutóbbi nyilvános szereplésén úgy fogalmazott: „valakik elárultak, ha tudnám, kik, elmondanám.” Ezt pedig azok a politikusok, akik gyakran kritikával illették és illetik a volt miniszterelnököt, indokolatlan támadásnak vélték. Szili decemberi levele időközben azért vált okafogyottá, mert a kormány idén januárban rövid tájékoztatást adott a vizsgálatról. Nyakó István, a párt szóvivője a hétvégén úgy nyilatkozott: az MSZP egyetlen politikusa sem érintett az őszödi beszéd kiszivárogtatásának ügyében. Nyakó lapunknak mindezt azzal egészítette ki: a kormányszóvivő januárban már elmondta, ami nyilvánosságra hozható az ügyben. „Eszerint nem szocialista politikus vette fel a beszédet, törvénysértést nem találtak. Amit lehet, azt megtudtuk és nyilvánosságra is hoztuk. A kampányban most ennél fontosabb dolgunk van”, tette hozzá Nyakó.

Nem kalózfelvétel, ellopott másolat

Az NBH vizsgálata az őszödi kazetta ügyében tavaly év végén zárult le, a szolgálat majd három éven át nyomozott; a vizsgálat – amelyet még Szilvásy György korábbi titkosszolgálati miniszter kezdeményezte –azt állapította meg: nem belső ember készítette a felvételt, és külső lehallgatók sem működtek közre. Vagyis: nem az egyik szocialista képviselő vette fel és adta ki a beszédet, és nem külső, speciális technikai eszközzel hallgatták le azt – a nyilvánosságra került felvétel a helyszínen készült hivatalos kazetta egy másolata. Az Élet és Irodalom korábban oknyomozó tudósításában arról írt, hogy a hivatalosan rögzített felvétel alig pár kézhez kerülhetett: a két rendszeresített technikuson kívül Butor Klárához, az őszödi rendezvény szervezőjéhez (ő később egy ideig pártigazgató volt), illetve Gál J. Zoltán miniszterelnöki kabinetfőnökhöz. Utóbbi páncélszekrényében volt egy másolat a beszédből. Hivatalosan meg nem erősített hírek szerint a botrány kirobbanása után Gál J. rövid ideig nem találta a felvételt, s miután először azt hitte, hogy tőle lopták el a hanganyagot, felajánlotta lemondását Gyurcsánynak; aki azt nem fogadta el. A legenda szerint a felvétel idővel elő is került Gál J. páncélszekrényéből, ahova tette.

Értesülésünk szerint az NBH vizsgálati anyaga arra is megpróbált választ adni, hogy ki vagy kik rendelhették meg a felvétel másolását és kiadását. Úgy tudjuk, az összefoglalóban szerepel egy tétel, amely szerint a hivatalos felvétel egy másolata átkerülhetett „egymásik politikai oldalhoz, ahol pihentették azt az önkormányzati választásokig”. A jelentés nem nevezi meg, még csak nem is sejteti, hogy melyik politikai erőről van szó. Azt, hogy a felvételmásolat végül kinek a megrendelésére került el több médiumhoz is, ki vagy kik fizették azokat a motoros futárokat, akik 2006. szeptember 17-én kiszállították a másolatokat, nem tudni. Azt, hogy az NBH milyen mélységben vizsgálta a felvétel útját Balatonőszödtől a Magyar Rádióig, a jelentés titkossága miatt szintén nem lehet tudni.

Ki az őszödi titokgazda?

Az NBH vizsgálati anyaga minősített irat. A jelentés összefoglalóját, egy közel másfél oldalas dokumentumot, illetve annak tartalmát korábban már megküldték Bajnai Gordon miniszterelnöknek. (Ebből hivatalosan annyit közöltek a nyilvánossággal: nem titkos eszközökkel készült a kikerült felvétel.) A dokumentumot Juhász Gábor titkosszolgálati miniszter küldte meg a miniszterelnöknek. A vizsgálati anyag titkosságát csak Balajti László, az NBH főigazgatója oldhatja fel, hivatalosan ugyanis ő az őszödi vizsgálat „titokgazdája”. A Nemzetbiztonsági Iroda (NBI) lapunk kérdésére válaszolva csupán annyit közölt: teljesen törvényesen járt el Balajti László főigazgató, amikor megtagadta a jelentésre vagy annak egy részére vonatkozóan a titkosítás feloldását: erre ugyanis nemzetbiztonsági érdek alapján joga van. Az NBI emlékeztetett: „az alkalmazott módszerek, eljárások védendő államtitkot képeznek.

A beszéd utóélete

Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét a Magyar Rádió 2006. szeptember 17-én hozta nyilvánosságra először a honlapján. Orbán Viktor épp Brüsszelbe utazott, Gyurcsány pedig vidéki kampánykörúton volt. A beszéd szövegéből először csak néhány mondat futotta végig a hazai médiát, a Hír TV megszakította adását és rendkívüli híradókban számolt be a felvételről. A közszolgálati Magyar Rádió Krónikája az alábbi híradást tette közzé: „Egy rádiónkhoz eljutott hangfelvétel azt rögzíti, hogy Gyurcsány Ferenc május 26-án Balatonőszödön, a szocialista párt zárt frakcióülésén miként próbálta a reformok mellé állítani a nagyobbik kormánypárt képviselőit. A frakcióülésen elhangzott zárszó teljes terjedelmében rá diónk birtokában van. Ezen a miniszterelnök brutális nyíltsággal tárja fel az ország helyzetét és beszél azokról a reformokról, amelyek szükségesek a helyzet javítására”. Orbán Viktor saját bevallása szerint csak akkor értesült a felvételről, amikor arról a Magyar Rádió honlapján beszámoltak. A Fidesz elnöke épp egy Brüsszel felé tartó repülőgépre akart felszállni, amikor értesítették az eseményekről. A felvétel délután öt órakor került fel a rádió portáljára. A beszéd kiszivárgása után zavargásokba torkolló utcai tüntetéssorozat kezdődött. Utóbbi a híradások másnapján, szeptember 18-án a Magyar Televízió székháza előtti súlyos összecsapásba torkollott: tüntetők egy csoportja megpróbálta „bevenni” az épületet. Orbán Viktor az eseményekre tekintettel a tervezettnél egy nappal korábban, este tizenegy óra körül hazaérkezett brüsszeli útjáról, de másnap délutánig nem szólalt meg nyilvánosan; akkori nyilatkozata szerint a tévéostromról is úgy értesült, hogy a lánya éjjel fél kettőkor felkeltette. „Akkor szembesültem a helyzettel. Hát azt gondoltam, hogy majd reggel a köztársasági elnök irányt szab, és utána a pártok megnyilvánulnak. Ez a dolgok rendje” – mondta akkor Orbán. A tüntetéssorozat később a Kossuth téren folytatódott. Gyurcsány Ferenc ugyanazon év októberében bizalmi szavazást kért maga és kormányprogramja mellett, amelyet 207 igen és 165 nem vokssal megkapott. A Fidesz és a KDNP képviselői ezt követően nem kívánatosnak nyilvánították a kormányfőt, és felszólalásai alatt rendre kivonultak az ülésteremből.

Balatonőszöd – bezárják a kaput