Visszaléphet-e az MSZP a Fidesz javára?

Tizenkét olyan körzet volt a tavalyi EP-választáson, ahol a Fidesz nem érte el az ötven százalékot, a Jobbik viszont megelőzte az MSZP-t. A szocialisták nagy dilemmája: az esetleg a szélsőjobb felé billenő körzetekben az első forduló után vissza kell-e léptetni a jelöltet a Fidesz javára, hogy a Jobbik térnyerését megakadályozzák.

Itt az idő, hogy a közvélemény felkészüljön: a választások első fordulója mindent fel fog borítani a magyar politikában – írta nemrég Visszalép-e azMSZP a Fidesz javára? című blogbejegyzésében a Political Capital két elemzője, Gyulai Attila és László Róbert (Népszabadság, február 19.). A tétel valóban komoly dilemmát okoz az MSZP vezetőiben: a szélsőjobb elleni fellépés ugyanis abba a csapdahelyzetbe sodorhatná az MSZP-t, hogy a választások első fordulója után azokban a körzetekben, ahol a szocialisták a harmadikok, a Jobbik pedig első helyen végez, vissza kellene léptetni saját jelöltjüket a Fidesz javára. Már ha a szélsőjobboldali veszély elleni fellépést komolyan gondolják.

Gyulai és László rámutatnak, hogy a tavalyi EP-választáson 12 olyan választókörzet volt, ahol a Fidesz 51 százalék alatt teljesített, a Jobbik pedig megelőzte az MSZP-t. Ilyen volt többek között Szarvas, Heves, Mezőtúr, Hatvan, Nyíregyháza, Tiszavasvári. A korábban erős szocialista régiónak számító Borsodból került ki a legtöbb ilyen körzet: Szerencs, Ózd, Tiszaújváros, Miskolc vagy Sajószentpéter.

A Political Capital elemzői szerint ha az MSZP a szélsőjobbra billenő körzetekben végül állva hagyja a jelöltjüket, nagy eséllyel a Jobbikot juttathatja mandátumhoz. Ugyanakkor tény, hogy ha az MSZP adott esetben visszaléptetné a jelöltjeit ezekben a körzetekben, akkor sem garantált, hogy a szocialista bázis kész lesz a Fidesz mellett voksolni a második fordulóban. Nem beszélve arról, hogy adott esetben épp ezzel segíthetnék kétharmados többséghez Orbánt.

Az MSZP felső vezetése a Népszabadság információi szerint eddig csak informálisan foglalkozott a lehetséges forgatókönyvekkel, alapvetően önbeteljesítő jóslatnak tartják a Jobbik előretöréséről szóló kutatásokat. „Majd ha eljön az idő, és ha egyáltalán szükség lesz rá, foglalkozunk a problémával”, fogalmazott egyik forrásunk. Persze ez így nem igaz. Hiszen a felső vezetői stáb javaslatot tett központi üzenetekre is arra az esetre, ha a politikusokat ezzel szembesítenék.

A választ forrásunk is „készségszinten” idézi. Egy: a választásokon az MSZP meglepetést fog okozni, azaz „többen vagyunk, mint gondolnák”. Kettő: a Fidesz sem jelentette még ki, hogy visszalép majd az MSZP javára. Három: antidemokratikus erő ne győzzön demokratikus erő felett, és ennek érdekében sokféle összefogás megfontolandó. Ahhoz azonban, hogy a Fidesz és Orbán Viktor bizonyítsa demokratikus elkötelezettségét, az ellenzéki pártnak még sok kérdésre kell válaszolnia. Arra például, amit a pártelnök az „elhíresült kötcsei beszédben” mondott az egypártrendszerről.

Az MSZP-ben tehát nem dőlt el, hogy az első forduló után lesznek-e a Fidesz javára történő esetleges visszalépések a Jobbik térnyerésének megakadályozására. Ugyanakkor azt is mondják, hogy a Jobbik inkább a Fidesz gondja: „Helyi szinten számon is tartják, kik segítik akár a Fidesz ellenében is. Az jól látszik, hogy az EP-választásokon a szélsőjobb leszívta az

MSZP-ről azt a szavazóréteget, amelyet le lehetett. Ennél többet nem tud balról elvonni. Ha erősödik, azt a Fidesz kárára teszi”, mondta lapunknak a pártvezetés egyik tagja.Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy több, az országos elnökségben befolyásos szocialista politikus lapunknak azt is megerősítette: hosszú távon lehetne hozadéka annak, ha az MSZP gesztust gyakorolna, és visszalépne egyes körzetekben. „Ahol láthatóan semmi esélyünk, meg kell majd fontolni a visszalépést. Ez ugyanis a választások utáni baloldal újjáépítése során fontos alapkő lehet”, mondta egyik forrásunk.

Vasali Zoltán, a Progreszszív Intézet vezető elemzője a Népszabadságnak azt mondta: „Ha kizárólag a szocialisták szavazatán múlhat a Jobbik győzelme, valószínűleg a szavazók tudni fogják, hogy a Jobbik-veszély és a Fidesz-kétharmad számukra nem túl vonzó opciói közül melyiket válaszszák. Az sem elképzelhetetlen, hogy az MSZP -szavazói egy ilyen esetben automatikusan a Fideszre szavaznának. Bonyolultabb a helyzet, ha a Jobbik a második helyen végez, hiszen a szocialista jelölt mondhatja, csak annyi kell, hogy a Fidesz szavazói a Fideszre adják szavazatukat, azaz itt nem szükségszerű sem a visszaléptetés, sem a szocialista szavazók Fidesz felé fordulása. Összességében azt mondhatjuk, hogy a szocialista szavazók érzékenységét valószínűleg inkább a Jobbik-veszély sérti, semmint a Fidesz-kétharmad”, mondta lapunknak.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke (2003. 05. 18.)

„– Alakult egy új párt, a Jobbik átalakult, pontosabban párttá. Fölveszik-e velük, vagy fölvették-e velük a kapcsolatot?

– Én ismerem a szervezők jó néhány erőteljes figuráját. Nagyon nehéz helyzetben vagyok, amikor azt kérdezik, mert furcsa dolog egy negyvenedik életévében járó embertől talán, de ilyen bátorító szeretettel vagy nem is tudom, hogyan nézem azt, amit ők csinálnak.

– Nem akarta azt mondani, hogy atyai.

– Hát igen, szóval az bántó lett volna. Hát nézze, nagyon sok mindenben nem értünk egyet. Tehát beszélgettünk velük például a Szövetség a Nemzetért Polgári Körnek az ülésén, hiszen ott is néha fel szoktak bukkanni, sőt képviseltetik ott magukat tagi minőségben is. De látom, érzem a bőrömön keresztül mindazt, amit velünk kapcsolatban érezhettek Antall Józsefék tizenegynéhány évvel ezelőtt. Tehát nagyon nehéz elfogulatlan véleményt mondani. Szerintem amit én látok, becsületes, rendes, nemzeti érdekek iránt elkötelezett, az élet mélyebb értelmét kereső fiatalokról van szó. Én nagyon kívánom nekik, hogy legyenek sikeresek az életben, és itt a közéleti próbálkozásaikat is siker koronázza. Hogy éppen pártot kellett-e nekik alapítaniuk? Hát nekem más tanácsom lett volna. De én sem hallgattam akkortájt más tanácsára, tehát az idő lehet, hogy őket fogja igazolni.”

Kövér László, a Fidesz (2010 február 18.):

„– A Jobbik az elmúlt nyolc év kormányzásának szükségszerű következménye, s nem a Fideszre nézve kihívás, hanem a demokrácia szempontjából.”

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője és kormányfő-jelöltje (MTV, 2010. 02. 22.)

„– Az MSZP-s jelöltet visszaléptetik azért, hogy ne a Jobbik nyerjen?

– Ezzel a kérdéssel akkor kell foglalkoznunk, hogyha ott vagyunk (...), hogyha az MSZP ott van másodikként a Fidesz mögött számos körzetben, akkor szerintem a szocialista pártnak komoly esélye van, hogy elhozza adott esetben azt a körzetet is. Úgyhogy erre ma még konkrét választ nem lehet adni. ”

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.