Biokoktélbár, tetőterasz, fitneszrészleg, valamint penthouse-kórtermek – ilyen és ehhez hasonló luxusszolgáltatások fogadnák a Sopron melletti erdei klinika betegeit. Ha felépülne. Az egykori határőrbázis helyére tervezett magánkórházban plasztikai sebészet, szülészet-nőgyógyászat, fogászat és rekreációs részleg kapna helyet, korszerűen felszerelt műtőkkel.

Az egykori mucki határőrbázis helyén magánkórházat terveztek

A tervezők – tekintettel a védett természeti környezetre – külön figyelmet szenteltek az épület tájba illesztésére. A homlokzat természetes borítást kapna, a mélygarázst pinceszintre süllyesztenék, míg fedésként zöldtetőt alakítanának ki. Az épületgépészeti technológia a legszigorúbb levegő-, zaj- és vízvédelmi előírásoknak is megfelel. Lőrinc Attila építész szerint mindössze négy fát kellene kivágni az építkezéshez. Úgy tűnik, ezt se a helyiek, se a környezetvédők, se a természetvédelmi hatóságok nem hiszik el.

Az egykori mucki határőrőrs területére 2006 nyarán adott ki elvi építési engedélyt a soproni építési hatóság. A tervek egy idősotthon létesítéséről szóltak. A fekvő és ambuláns betegeket is fogadó, 8700 négyzetméter alapterületű magánkórház működ tetése már más kérdés – hívta fel Grahovecz Antal, a beruházó ERK Egészségügyi Rehabilitációs Központ Kft. ügyvezetőjének figyelmét a város főépítésze két évvel később, a beruházás tervtanácsi tárgyalásakor.

– Az ingatlan előző tulajdonosa valóban idősotthont képzelt ide, de az elvi építési engedély egészségügyi intézményre vonatkozott – veti ellen a cégvezető. A tervzsűri egyébként megvalósíthatónak tartotta a projektet, de az építési engedély kiadását a környezetvédelmi hatóság hozzájárulásához kötötték. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség azonban nem támogatta a beruházást, így a soproni építési hatóság elutasította az építésiengedély-kérelmet.

– Állásfoglalásukban meg sem említik azokat a hatástanulmányokat, amelyeket éppen az ő kérésükre készíttettem el sok millió forintért. Talán azért nem, mivel a tanulmány szerint a beruházás nem befolyásolja az ökoszisztémát – csodálkozik Grahovecz Antal, aki furcsállja, hogy miért rosszabb egy lepusztult határőrőrs helyén épülő klinika egy védett ciklámentelepre tervezett kalandparknál. Az utóbbi létesítését nem támadta a környezetvédelmi hatóság.

A cégvezető decemberben fellebbezett be a Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatalnál. – Még nincs döntés – mondta Varga Csaba építési osztályvezető, aki nem kívánt részletekbe bocsátkozni.

– Az ügy még korántsincs lefutva – hangsúlyozza Resch Mária, a Védegylet megyei szervezetének munkatársa. Szerinte a vállalkozó túl sokat veszíthet a beruházás meghiúsulásával ahhoz, hogy ilyen könnyen feladja. A környezetvédők egyébként a kezdetektől ellenzik a magánkórház-építést. Az ingatlan a településszerkezeti terv szerint „beépítésre nem szánt terület”, az erdő kategóriába tartozik – állítják. – Ráadásul a projekt a Natura 2000 által védett körzetben valósulna meg, így a városi tervtanács el sem járhatott volna az ügyben, különösen úgy nem, hogy a vezetője az engedélyt kiadó hatóság irányítója is.

Az egyesület ezért összeférhetetlenséget jelentett be a gazdasági tárcánál, illetve több más szervnél panasszal élt az ügy során tapasztalt jogellenességek miatt. De nemcsak ez zavarja a környezetvédőket. A beruházás fő célcsoportja az osztrák és német közép- és felsőközéposztály, gyógykezelésük a helyiek rekreálódási lehetőségeit csökkentené.

A kórház mindenki előtt nyitva állna, sőt a terveink szerint a magyar egészségügyi rendszerből csaknem teljesen hiányzó rehabilitációs részleg is működne itt – hangsúlyozza Grahovecz Antal, aki nem tagadja, hogy jól jövedelmező plasztikai beavatkozásokat is vállalnának.

– Ez üzleti vállalkozás és nem vöröskeresztes akció – mondja a vállalkozó. – Ma is járnak át Sopronba és a környező városokba különféle egészségügyi szolgáltatásokért külföldről. Miért baj az, ha egy meglévő igényt kielégítünk?

A projektgazdának egyébként nem ez az első összeütközése a várossal. Az érdekeltségi körébe tartozó GSA Multi Kft. 2005-ben kezdett hozzá a Hátsó kapu utca 1. szám alatti műemlék épület felújításához, ám a tetőszerkezet felújítása után elakadt. (2008-ban elnyerte a leghosszabban húzódó műemlék-felújítás nem éppen hízelgő „Citrom” díját is.) Az önkormányzat visszavonta a közterület-foglalási engedélyt és bírságot is kiszabott. Grahovecz eladta az ingatlant, ám az APEH tavaly áprilisban elrendelte a cég felszámolását.

Nem sokkal később másik vállalkozására, az erdei klinika építését tervező ERK Kft.-re is végrehajtási jogot jegyeztetett be az adóhatóság. Időközben a mucki ingatlant is többször meghirdették, de az utolsóként említett 99 millióért sem talált vevőre. Júliusban a CIB Bank végrehajtási jogot jegyeztetett be. – A cégnek vannak tartozásai, de nem áll felszámolás alatt. A banknak is fizetünk. Ha megkapjuk az engedélyt, befektetők is lesznek – hangsúlyozza a vállalkozó, aki ha kell, perre megy a négymilliárdos beruházásért.