Tóth Károly
Móricz Simon A békéscsabai önkormányzat 2008. július 2-án négymilliárd forint értékben bocsátott ki kötvényt, amely 2028-ban jár le, a tőke törlesztését csak 2013-ban kell megkezdeni. A változó kamatozású, svájci frankban kibocsátott kötvénycsomagnak addig csak a kamatait kell fizetni. A tranzakció nem példa nélküli, más önkormányzatok is éltek ilyen eszközzel, s a svájci frankban alacsony kamatú kötvényekből befolyó pénzt többen forintban – magasabb kamatra – azonnal befektették, így rövid távon nyereséghez jutottak. A békéscsabai önkormányzat azonban nem maga intézte a pénzfialtatást, hanem megbízta ezzel a budapesti székhelyű PRIV-INVEST Kft.-t. A szerződést Vantara Gyula fideszes polgármester önkormányzati felhatalmazás nélkül írta alá. A szerződés portfóliókezelésre is megbízást ad, ilyen hatáskört azonban a szerződés aláírásáig a polgármester nem kapott a képviselő-testülettől. A Fidesz-többség utólag persze megadta ezt a felhatalmazást, időközben azonban kiderült, hogy a PRIV-INVEST Kft. egyébként sem jogosult portfóliókezelésre, mert ahhoz szükség lenne a Pénzügyi SzervezetekÁllamiFelügyelete (PSZÁF) engedélyére, amellyel azonban a cég nem rendelkezik.

A békéscsabai önkormányzatban politikai vita alakult ki a szerződés körül. Tóth Károly MSZP-s képviselő kifogásolta, hogy öt hónapra áfával együtt több, mint 40 millió forint sikerdíjat fizettek ki a PRIV-INVEST-nek. Vantara Gyula ugyanis olyan szerződést kötött velük, amelynek értelmében a svájci frank háromhavi báziskamatához kötött szerény alaphozamon felül növekvő mértékű prémium illeti meg a kft.-t. 2008. július 2. és 2008. november 30. között az alaphozam mindössze 61 millió forint volt, a prémiumra jogosító többlethozam pedig csaknem 134 millió forint. Ennek legnagyobb része a 35 százalékos sikerdíj sávjába tartozott, így kapott a PRIV-INVEST mintegy 40 milliót.

Tóth Károly – aki úgy tudja, a PRIV-INVEST Kft. csaknem harminc más önkormányzat pénzét is ugyanannak a típusszerződésnek a feltételeivel kezeli, mint a békéscsabaiét – bejelentést tett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél. A PSZÁF piacfelügyeleti eljárást indított, amelynek során megállapította: a típusszerződés lehetőséget biztosít arra, hogy a PRIV-INVEST „engedély nélkül végezzen befektetési szolgáltatási tevékenységet”. A PSZÁF ennek ellenére nem indított eljárást, amit azzal indokolt, hogy a szúrópróbaszerűen meghallgatott önkormányzati személyek egybehangzóan azt állították: a társaság csupán összegyűjti számukra az állampapír-piaci információkat, de nem él a szerződésben szereplő javaslattételi jogával. A PSZÁF 2010. január 27-én keltezett határozatában Gulrich Csaba igazgató megállapította ugyan, hogy a vizsgált szerződéses jogviszonyok jelentős kockázatot hordoznak, a vizsgálatot mégis lezárta intézkedés nélkül.

Vantara Gyula
Kiss Zoltán Pedig ha a PSZÁF nemcsak a sikeres együttműködésben érdekelt önkormányzati személyeket kérdezgeti, hanem elolvassa például az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009. október 28-án lezárt vizsgálati jelentését a békéscsabai önkormányzat gazdálkodásáról, akkor azt is figyelembe vehette volna, hogy nemcsak biztonságos államkötvényeket vásároltak, hanem – nagyobb kockázatú, persze nagyobb haszonnal is kecsegtető – opciós devizaügyleteket is kötöttek. S ha a PSZÁF is veszi a fáradságot, miként az ÁSZ ellenőrei tették, és bekéri azt a szerződést, amelyet a PRIV-INVEST kötött az önkormányzati ügyleteket lebonyolító pénzintézettel, akkor a pénzügyi felügyelők is láthatták volna, hogy a bank akkor is jóváhagyottnak tekinti a PRIV-INVEST ügyvezetője által az önkormányzat pénzével kötött ügyletet, ha azt az önkormányzat nem igazolta vissza az előírt határidőre. Vagyis – állapította meg az ÁSZ – a kft. ügyvezetője nem egyszerű tanácsadó volt, hanem valójában teljes döntési jogosultsággal rendelkezett.

Csapó Ágnest, a PRIV-IN VEST Kft. ügyvezetőjét tegnap kerestük telefonon, de nem sikerült elérnünk. Korábban erről az ügyről azt nyilatkozta az origo.hu internetes portálnak, hogy ők csak tanácsadással foglalkoznak, értékpapír-forgalmazással nem. Csaknem 25 önkormányzati ügyfelük van, ezek összesen 60-80 milliárdos befektetéseit kezelik. Csapó Ágnes az origónak azt állította: sikerdíjuk csak az alaphozam fölötti eredmény 0,5–0,9 százaléka. (A békéscsabai önkormányzattal kötött szerződésükben sávosan 5, 20 és 35 százalék szerepel.)

Vantara Gyula az ÁSZ-vizsgálat kapcsán tartott sajtótájékoztatón korábban úgy nyilatkozott: az Állami Számvevőszék által kifogásolt hibákat már kijavították, és a problémafelvetés nem más, mint a Tóth Károly által szervezett politikai cirkusz.

Tóth Károly a kérdésünkre válaszolva elmondta: változatlanul nem érti, miért kell külső céget megbízni a befektetések kezelésével, és miért ugyanazt az egy céget bízza meg két tucat, döntő többségében fideszes önkormányzat. A sikerdíjnak a szerződésben kikötött 35 százalékos mértéke és vélhetően több százmilliós összege szerinte a jó erkölcsbe ütközik, és ellentétes az azt kifizető önkormányzatok érdekeivel.

Kapcsolódó cikkek: Ismét töltik a kolbászt Békéscsabán | Békéscsaba megállapodna az Invitellel az elmaradt iparűzési adóról | Újszülöttet találtak a békéscsabai kórház inkubátorában | Elkészült a békéscsabai repülőtér beton leszállópályája | Zárják be a városházát!